A megszorítás jó irány, de önmagában kevés és káros lehet
Egyelőre még mindig nincs olyan határozott terv az eurózóna válságának kezelésére, ami a piaci szereplőket és az érintett országokat megnyugtatta volna. A legtöbb kommentár az Európai Központi Bank nagyobb szerepvállalását sürgeti és egyre több olyan vélemény is elhangzik, amely szerint a megszorításokra épülő válságkezelés egyértelműen elbukott. Orbán Gábor az Aegon Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere szerint a megszorításokra valóban szükség van olyan országokban, mint Spanyolország, vagy Görögország, azonban ezek önmagukban messze nem elegendőek a kialakult helyzet kezelésére, azt ugyanis nem lehet a növekedés segítése, a tőkekiáramlás megfordítása nélkül orvosolni.
Elkerülhetetlen a bajban levő bankok feltőkésítése
|
| Orbán Gábor |
A szakértő szerint most már teljes a konszenzus abban, hogy a megszorítások teljes gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem jelentenek megoldást. Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy a perifériás országokban fellépő forrásigényt a bankrendszer már nem tudja kielégíteni. Ennek oka főleg az, hogy a finanszírozási képességgel rendelkező országok bankjai részben szabályozói, részben a hitelminősítések romlásával összefüggő okokból, valamint a recessziós környezetre reagálva inkább otthon tartják a veszteséges területekről kivont pénzt, nem hajlandóak finanszírozni tovább például a görög vagy spanyol területeken felmerülő forrásigényeket, illetve nem vásárolják ezen országok állampapírjait. Erre utalt kedden a spanyol pénzügyminiszter is, aki szerint a piacok gyakorlatilag elzárták az országba befolyó pénzcsapokat. A helyzetet súlyosbítja a kisbefektetők menekülése a dél-európai országokból biztonságosnak tartott piacokra. A szakértő szerint a bizalom helyreállításához meg kellene teremteni a közös európai betétgaranciát, ami megnyugtatná a piaci szereplőket és ami mögött az ESM-nek kéne állnia, mint garanciavállaló.
Az Aegon Befektetési Alapkezelő szakértője úgy véli: mindenképpen oldani kell a finanszírozási feszültséget, elsősorban úgy, hogy a bankrendszerbe (elsősorban a legnagyobb bajban levő spanyolba) pénzt juttatnak az európai mentőmechanizmus, az ESM segítségével. Orbán Gábor emlékeztetett arra a szerinte jó kezdeményezésre is, amellyel három éve az EBRD és az IMF hatni tudott a Közép-Kelet-Európában tevékenykedő bankok viselkedésére, akik vállalták, hogy a megtartják pozícióikat ezekben az országokban. Hasonlóra szerinte most azért lenne szükség az euróövezetben, mert a kollektív cselekvés nélkülözhetetlen a dezintegráció megállításában. Így lehet elérni, hogy megálljon a pénzkivonás a periféria országainak bankjaiból. A szakértő felhívta a figyelmet a Németország felé sűrűsödő kritikákra a tőkepiac, az európai intézmények, valamint az angolszász világ felől is, amelyek egyre élesebb hangon hívják fel a német vezetés figyelmét arra, hogy nélkülük, illetve a német bankok nélkül ezt aligha lehet végigvinni.
Az EKB-nak ringbe kell szállnia
Orbán Gábor fontosnak tarja az EKB szerepvállalásának növelését is. Szerinte az euróövezeti jegybanknak kamatot kellene vágni, ezen kívül el kellene kezdenie aktívan vásárolni a spanyol államkötvényeket. Ehhez az EKB-nak pénzt kell teremtenie, tehát gyakorlatilag beindulna az európai pénznyomda, ami a legtöbb vonásában megegyezne az amerikai Fed által alkalmazott QE-programokkal. Az Aegon kötvényportfólió-menedzsere emlékeztetett rá, hogy a Fed főleg az elsődleges kötvénypiacon aktív, de jelen van a másodlagos forgalomban is, míg a brit jegybank közvetlenül az államnak adja a pénzt, tehát az elsődleges piacon lép fel vásárlóként. Az EKB szerinte főleg a másodpiacon operál, azaz a kereskedelmi bankoknak juttat tőkét az adott ország állampapírjaiért cserébe.
A közös eurókötvény gondolatát Orbán Gábor is jónak tartja. Arra a kritikára, amely szerint a közös papírok „beszennyeznék” a jó adósok papírjait a bajban levő országokéival azt mondta: meg kell állítani azt a bizalmatlansági spirált, ami a kialakult helyzethez vezetett, ennek érdekében pedig szükséges a közös papírok kibocsátása. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb bajban levő országban, Spanyolországban nem fiskális eredetű a probléma, míg Görögországban főleg az volt. Spanyolországban elsősorban az elszálló fizetési mérleghiány és a túlzott hitelezés okozta ingatlanpiaci lufi okozta a gondot. Orbán Gábor szerint a mára kialakult helyzetben mind az államok, mind az EKB egyre nagyobb valószínűséggel lesz hajlandó alkalmazni a fent felsorolt megoldásokat, amelyek együttes és hiteles alkalmazása elejét veheti a válság további mélyülésének.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elítélte a megnyilvánulást. 
