Kezdésnek egy meglepetés-ország, ami most épp nem pont a nyugalom szigete. Dél-Koreáról van szó, ahol egy érdekes jövőbeli adattal rukkolt elő egy felmérés: ez lesz várhatóan az első hely, ahol a várható életkor meghaladja a 90 évet, mégpedig 2030-ban. Persze egyúttal ez a legbizonytalanabb országok egyike is: fennáll a veszély, hogy a másik országrész ura, Kim Dzsong Un letörli a föld felszínéről, és akkor a kérdés aktualitását veszi. Egy másik, jobb kimenetelű megoldás, hogy az ország addig egyesül, mint a németek, akkor viszont az északiak lehúzzák majd az egyesült ország átlagát, persze csak amíg fel nem zárkóznak.
Félsziget és sziget
De nézzük, mit is tud ez a háború árnyékában élő fél-félsziget. Mindenekelőtt igen gyorsan nő az életszínvonal, a világ egyik leggazdagabb országáról van szó. Emellett kiváló a gyermekek táplálkozása, és általában is rostokban gazdag, egészséges az étrend. Fejlett az egészségügyi ellátás, amelyhez mindenki hozzájuthat. Az emberek vérnyomása alacsonyabb, mint a nyugati országokéban, és alacsonyabb a dohányzók aránya is, különösen a nők körében.
Következzék ezután a közelben lévő Japán, ahol már régóta közismert a magas átlagéletkor. Az ország a második világháborús vereség után hamar talpra állt, több évtizedig tartó éves kétszámjegyű gazdasági növekedéssel a 70-es évekre a világ második legnagyobb gazdasága lett. Az életszínvonal így évtizedek óta igen magas, ugyanakkor az életmód kissé eltér a nyugatitól: többet járnak társaságba, különösen idősebb korban: így ahelyett, hogy otthon ülnének, érzik, hogy tartoznak valahova, tartalmasan telnek napjaik, minimális stressz mellett.
Még kisebb sziget és városállam
Van az országnak egy sarka, pontosabban szigete, ahol különösen sokáig élnek Ez Okinawa, ahol arányában sokkal többen érik meg a 100 évet, mint Japán más részein. Kutatások szerint ez leginkább a helyi táplálkozási szokásoknak köszönhető: a BBC szerint sok tofut, édesburgonyát és halat esznek, viszont kevés zsírt, édességet és tésztát. Okinawán ezért nem is híznak el a legtöbben életük folyamán.
Következzen még egy ázsiai ország, pontosabban városállam: Szingapúr. A jólét itt is dúl, a városállam előkelő helyen szerepel az egy főre jutó GDP listákon, konkrétan a harmadik helyen Katar és Luxemburg mögött. Kiemelkedő az egészségügyi ellátás, emellett nagy gondot fordítanak a megelőzésre is. A szingapúriak sportolnak: sokan edzőterembe járnak, vannak, akik a parkokban „gyúrnak”. A dohányzás és az alkoholfogyasztás alacsony, ezeken a termékeken gigantikus adók vannak. Az átlagos élethossz 83,1 év.
Európában
Ezek után térjünk haza Európába, mindjárt Spanyolországba, amely az előzőkkel ellentétben nem tartozik a világ leggazdagabb országai közé, bár azért panaszra nincs oka. A spanyolok sok zöldséget esznek olívaolajjal, amúgy is azt használnak sütéshez-főzéshez, közismerten rendkívül egészséges. Boroznak is, de csak mértékkel. Sokan azt gondolják, hogy a 2 és 5 óra közti sziesztaidőben alszanak, pedig a legtöbben ugyanúgy csak ebédidejüket töltik, mint máshol, csakhogy így van idő egy békés, kiadós ebédre, kávéval, borral, beszélgetéssel, nem kell rohanva túlesni rajta. Emellett a spanyol városok sűrűn beépítettek, viszont éppen ezért a lakosság leginkább gyalog, esetleg biciklin jár bevásárolni, a napi ügyeket intézni, így sokkal többet gyalogolnak, mint máshol.
A végére marad Svájc, megint egy irgalmatlanul gazdag ország, ahol a férfiak jóval tovább élnek, mint máshol, átlagosan 81 évig. Az egészségügyi ellátás kitűnő, és az alpesi ország magas sajt-, és általában tejtermék fogyasztása is előnyös tényező. Ugyanakkor az ország nagy részének lakossága könnyen eljut jó levegőjű kiránduló-, vagy nyaralóhelyekre, és mennek is oda sokat, az Alpok meglehetősen egészséges környezet. De ha le akarnak ruccanni a tengerhez, ahhoz sem kell sokat menni, abszolút Európa közepén vannak.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
