1p
A rendszerváltás óta zajlik az a folyamat, aminek eredményeképpen Magyarország újra az IMF küszöbére sodródott. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint van élet az IMF-en kívül is, viszont rendkívül komoly erőfeszítéseket igényel, és nagyon drága is - a devizakötvény-kibocsátásnak ezért a szakember szerint nincs itt az ideje. Közeleg a beszállási pont a kötvénypiacon - vagy már itt is van.

Hogy jutottunk ide?

A rendszerváltás után az állam gyorsan elveszítette pénzügyi vagyonát – részben a külföld felé történő eladósodás, részben pedig egyes vállalatok és bankok konszolidálása miatt. A 2000-es években a folyamat nem állt meg, egészen 2007-ig egészen magas szintű államadósságot kényszerült finanszírozni az ország. Az állami transzferek ellenértékét nem takarította meg a vállalati és a lakossági szektor, így külföldről kellett finanszírozni – vázolta fel a jelenlegi kötvénypiaci helyzet kialakulását eredményező folyamat alapjait Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója a társaság által szervezett háttérbeszélgetésen.

A háztartások eladósodottsága 2003 végére – állami támogatás segítségével – 5-ről 17 százalék körüli szintre emelkedett, ami még nem nevezhető veszélyesnek. Az állami támogatások elapadása ellenére azonban a háztartások nem álltak le, devizahitelekkel helyettesítették a kedvezményes forinthiteleket. Az eladósodottság szintje a GP 40 százaléka környékére emelkedett 2009-re. Emiatt magas devizatartalékot kell fenntartania az országnak, ami tiszta ráfizetés. Ráadásul a nagy eladósodottság miatt magas az országkockázati felár, a régióban a legmagasabb CDS-felárral a magyar eszközökkel kereskednek. A 10 éves kötvényekre az egyik legmagasabb hozamot kell fizetnünk Európában – az elmúlt 10 évben folyamatosan régiós versenytársaink fölé kellett ígérnünk a finanszírozhatóság érdekében.

A központi költségvetés bruttó adósságán belül a 2006-os 28 százalékról 2011 végére közel 50 százalékra emelkedett a devizaadósság aránya. Eközben azok a hazai szektorok, amelyek képesek voltak a forintban denominált hosszú lejáratú értékpapírok tartására (magyarán az állam finanszírozására), telítődtek – ismét a külföldi hitelezők szerepe erősödött, a tőlük való függés azonban fokozott kockázatot jelent. Nem véletlen, hogy amikor a válság miatt visszafogták befektetési tevékenységüket, a nemzetközi szervezetekhez kellett fordulnunk. A hazai nyugdíjpénztárak mint jelentős állampapír-befektetők jelentős visszaszorulása 2011-ben a külföldi szereplők súlyának további emelkedéséhez vezetett.

Van élet az IMF nélkül - de mennyiért?

Egyelőre nem látni, hogy mikorra lehet meg a megállapodás az IMF-fel, mindkét oldal részéről látható a csúszás. Meg lehetne kerülni az IMF-et – ehhez azonban jelentős költségvetési átrendezés, a finanszírozási igény masszív csökkentése szükséges. A fenntartható adósságpályához alacsony kamat, magas növekedés és alacsony államháztartási hiány szükséges.

Jelen körülmények között szükség van az IMF-re, mint olyan finanszírozóra, aki alacsony kamat mellett biztosíthat forrást számunkra. A lejáró államadósság refinanszírozását ugyan az IMF nélkül is lehetne biztosítani, ehhez azonban a finanszírozási igény jelentős csökkentésére, elsődleges többlet felhalmozására lenne szükség a költségvetésben - ez segítene elhitetni a befektetőkkel, hogy tartós a javulás, alacsonyabb hozam mellett is érdemes megvenni a magyar kötvényeket. A jelenlegi helyzet azonban nem így áll.

Az Államadósság Kezelő Központ részéről a napokban felvetődött egy esetleges devizakötvény-kibocsátás lehetősége – a Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel inkább megvárná az IMF-megállapodás létrejöttét. Szalma Csaba is inkább ez utóbbi megoldás felé hajlik. Ha sikerül ugyanis a devizakötvény-kibocsátás, az kétféle üzenetet is közvetíthet: egyrészről értékelhető jó hírként, mivel azt jelezné, hogy képesek vagyunk a saját lábunkon megállni, finanszírozni magunkat akár az IMF nélkül is.

Lehet azonban ennek olyan üzenete is, hogy egyáltalán nem is akarunk megegyezni a nemzetközi szervezetekkel – Szalma Csaba szerint összességében inkább negatív üzenete és hatása lenne (azaz hozamemelkedéssel járna), ha Magyarország most lépne ki a devizás piacra. Felvetődik a kérdés, miért kellene most devizakötvényt kibocsátani, ha később egy megállapodás után lényegesen kedvezőbb feltételek mellett lehetne piacra lépni.

Figyeljük a kötvényeket!

Összességében a jelenlegi 8-9 százalékos hozamok megfelelően tükrözik a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat - véli Szalma Csaba. Lefelé és felfelé is közel azonos valószínűséggel változhatnak a hozamok. Nem kizárt, hogy a közeljövőben a jelenleginél kedvezőbb beszállási pont is adódhat - érdemes figyelni a kötvénypiacot és a kötvényalapokat. A legnagyobb biztonságot kereső befektetőknek érdemes az inflációhoz kötött Prémium államkötvényeket vásárolni.

Az OTP decemberben indított, deviza alapú kötvényekbe fektető EMEA-alapjának indulástól számított, nem évesített hozama jelenleg 7,71 százalékon áll. A 10 legnagyobb pozíció között az MFB, az OTP Jelzálogbank euró-kötvényei, magyar euróban és svájci frankban denominált államkötvények, OTP eurókötvény is szerepel.

 


Az OTP Supra alap a magyar állampapírok leminősítésekor az EKB-tól korábban fedezetként tartott, a bóvli-kategóriába minősítés után viszont a piacra jórészt visszaáramló kötvények hirtelen magasba szökő, majd rövid idő alatt normalizálódó hozamán keresett jól.

 

 


Az OTP Supra Származtatott Befektetési Alap árfolyama az elmúlt 1 évben
További információk a befektetési alapokról - hozamszámító, grafikongyár a Privátbankáron >>

 

Az alapot a rövidebb távon magasabb hozamot remélő, de magasabb kockázatot is eltűrő befektetőknek ajánlják. Szalma Csaba elmondta: továbbra is tartják a korábban felvett devizás kötvénypozíciókat, arra számítanak, hogy magas hozamot alacsony volatilitás mellett képesek biztosítani - az elmúlt fél évben 10 százalék alatt maradt a hozamingadozás mértéke. A Suprában nem csak kötvény-, hanem részvény- és devizapozíciókat is felvettek.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 16800 16630 16890 +1,20% 0 0 4 551 385 505 HUF 2024-03-28 17:05:47
MOL 2960 2938 2980 +1,37% 0 0 1 844 664 804 HUF 2024-03-28 17:13:02
MTELEKOM 897 890 900 +0,79% 0 0 354 788 481 HUF 2024-03-28 17:05:47
RICHTER 9260 9260 9375 -0,05% 0 0 2 543 442 235 HUF 2024-03-28 17:09:18
OPUS 403 397 403 +0,50% 0 0 59 002 521 HUF 2024-03-28 17:09:51
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Nőtt a befektetási alapok vagyona februárban - a hozamok változatosak
Privátbankár.hu | 2024. március 14. 12:54
Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Bamosz tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
Befektetési alapok Ingatlanalapok: kiemelkedő eredmények nehéz piaci helyzetben
PR | 2024. március 13. 08:58
Noha a tavalyi- év jelentős kihívásokat tartogatott a hazai és a nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiacon, az ingatlanalapok és a magyarországi befektetési alapkezelők szempontjából 2023 kifejezetten eredményes évnek volt tekinthető. Ezen belül pedig kiemelkedően teljesítettek a Gránit Alapkezelő ingatlanos termékei. Az elemzők várakozása szerint a következő években az ingatlanbefektetések volumene emelkedni fog hazákban és a régióban, ami új lendületet adhat a kereskedelmi ingatlanpiacnak, és kedvezően hathat az ingatlanalapok teljesítményére is. A hazai és nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiac, valamint az ingatlanalapok tavalyi teljesítményéről és idei kilátásairól beszélgettünk Pozsgai Gáborral, a Gránit Alapkezelő értékesítési vezetőjével és Duha Bencével, szenior értékesítési és terméktámogatási menedzserrel.
Befektetési alapok Az év legjobb alapkezelőjét díjazták
Privátbankár.hu | 2024. március 1. 11:23
A Real Estate Awards Gálán az Erste Alapkezelő Zrt. kapta az Év Asset Management Cége 2023 elismerést. Ezzel a társaság másodszor nyerte el az ingatlanpiaci szakma egyik legjelentősebb díját.
Befektetési alapok Egy vagy két számjegyű hozam jutott az ingatlanalap-befektetőknek tavaly?
Eidenpenz József | 2024. január 26. 05:41
Nagy átlagban elmaradtak az évi tíz százaléktól a hazai ingatlanalapok hozamai tavaly, de volt néhány kivétel. Ennek számos oka lehet, nem csak a gazdaság és az ingatlanpiac lehűlése, még a kamatszint és a forint is belejátszhatott.
Befektetési alapok Már túl erős a forint, százmilliárdokat fizet nekünk idén a PMÁP
Eidenpenz József | 2024. január 18. 15:01
Az Equilor szerint 2024-ben a magyar gazdaság kilábalhat a recesszióból, 3,2 százalékkal bővülhet a GDP, a forint viszont enyhén gyengülhet, év végén 395 forint lehet az euró. Nemsokára több százmilliárd forintnyi állampapírkamat keres majd új helyet. Az év azonban a nagy kérdőjelek éve lesz a sok kockázat miatt.
Befektetési alapok Mi történt a magyarok legkedveltebb alapjaival?
Eidenpenz József | 2024. január 15. 05:44
Megnéztük a kötvényalapok tavalyi teljesítményét, a hozamuk pedig átlagosan jóval meghaladta az inflációt, 14,77 százalékra rúgott az évben. Ám nagy a szórás, devizában például nem volt jó ötlet megtakarítani. Másrészt pedig még ez sem tudja feledtetni a rettenetes 2022-es esztendőt.
Befektetési alapok Az MBH önálló, specializált befektetési bankjánál is a reneszánszukat élik a kötvénybefektetések
Natív tartalom | 2024. január 2. 13:04
A három hitelintézet fúziójából létrejött és 2023. május 1-jén indult MBH Bank a turbulens gazdasági környezet és az egyesüléssel járó plusz feladatok mellett is kiemelkedő tavalyi első háromnegyedéves eredményeket tudhat maga mögött. A privátbanki üzletág által kezelt vagyon mintegy 20 százalékos gyarapodásához vezető folyamatok mellett természetesen szó esett az idei kilátásokról is az újonnan alakult MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettesével, Pleschinger Gyula Márkkal készült interjúban.
Befektetési alapok Van, ahol 362 milliárd forintot ért a november
Privátbankár.hu | 2023. december 14. 15:41
Szépen híznak a befektetési alapok.
Befektetési alapok Évi 35 százalékos hozam kötvényalappal
Eidenpenz József | 2023. október 24. 09:31
Az utóbbi egy évben 15-35 százalék közötti hozamot értek el a forintos hazai rövid és hosszú kötvényalapok, de ennek megismétlődése valószínűtlen. Ha a hozamcsökkenési trend tovább tart, akkor azért még előfordulhatnak két számjegyű értékek. A devizavétel sem jött be tavaly, a devizás alapok eredményei szerényebbek voltak. 
Befektetési alapok Ez a vagyon 438 milliárd forinttal hízott egy hónap alatt
Privátbankár.hu | 2023. október 16. 13:57
A befektetési alapokban kezelt pénzekről van szó.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG