Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Bankszövetség tisztújító közgyűlésén a tagok ismét Patai Mihályt, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját választották meg a szövetség elnökének a következő 3 éves ciklusra. A szervezet alelnöke Becsei András, az OTP Jelzálogbank frissen kinevezett vezérigazgatója lett, amivel nem szakad meg a hagyomány, hogy a legnagyobb hazai bankcsoport továbbra is rangjához méltóan van képviseltetve a szövetség vezetőségében. (Emlékezetes, hogy az alelnöki posztot áprilisi közepi távozásáig Gyuris Dániel, Becsei András elődje töltötte be a szövetségnél.) A korábbi elnökség tagjai közül ismét megbízást kapott Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt., Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank Zrt. és Zolnai György, a Budapest Bank Zrt. vezérigazgatója. A kis- és középbankok elnökségi kéviseletét továbbra is Hegedűs Éva, a Gránit Bank Zrt. alelnök-vezérigazgatója látja majd el. Kikerült ugyanakkor az elnökségből Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, helyére Nátrán Rolandot, az Eximbank Zrt. vezérigazgatóját választották meg a banki vezetők - így javult a magyar tulajdonú bankok képviselete is a szövetségben. A Bankszövetség Etikai Bizottságának elnöki posztját Auth Henrik, az MNB korábbi alelnöke, a Postabank korábbi vezérigazgatója töltheti be, aki év elején köszönt le a Garantiqa Zrt. vezérigazgatói posztjáról.
Miniszteri szúrás
A közgyűlésen vendégként részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, akl köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kormány eltökélt abban, hogy a mostani hétéves uniós ciklusban a támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítsák. Fontos feladat a kis- és középvállalatok támogatása, amelyhez szükséges a kereskedelmi bankok hitelezésének felfutása is: a kormány figyelemmel kíséri a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát és akár a szabályozási rendszerhez is hozzányúl, ha azt tapasztalja, hogy a bankok lassítják a hitelezési folyamatát.
A pénzintézetek felett szakmai és felügyeleti jogkört ellátó Magyar Nemzeti Bankot Balog Ádám és Gerhardt Ferenc alelnökök képviselték. Balog Ádám az eredményes makro- és mikroprudenciális beavatkozás lehetőségeit megteremtő jegybanki átalakítás fontos lépésének tartotta a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének, ellenőrzésének erősítését és a hatékonyabb fogyasztóvédelmet. A Magyar Nemzeti Bank eddigi lépései e kiemelt célok elérése érdekében történtek. Ezek sorába tartozik a makroprudenciális eszköztár kiépítése, az ország pénzügyi stabilitásának erősítése, a vállalati – különösképpen a kkv – hitelezés erősítése, a felügyeleti struktúra átalakítása, a pénzügyi fogyasztóvédelem előtérbe helyezése. A lépések megtételéhez megfelelő alapot ad a stabil magyar bankrendszer - ismerte el az alelnök.
Új együttműködésben bíznak
Patai Mihály, a Bankszövetség újraválasztott elnöke beszédében nemcsak az elnökségnek, hanem a szövetségben és a szövetséggel együtt dolgozó szakértőknek is megköszönte a most záruló időszakban végzett, erőpróbákkal teli munkát. A szakember fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a versenypiac bankjaiban olyan színvonalú munka folyik, amelynek köszönhetően - a valós nehézségek, a külső hatások és a sokszor alaptalan támadások ellenére is – töretlen maradt az ügyfelek bizalma a hazai bankrendszerben. Erre a bizalomra nemcsak alapozni kell, de további erősítése a következő időszak egyik legfontosabb feladata – hangsúlyozta Patai Mihály. A szakember jelezte, hogy – a tulajdonosok elkötelezettségének köszönhetően – a legválságosabb időszakot is kiemelkedő tőkeerő mellett átvészelő hazai bankrendszer kész arra, hogy aktívan kivegye a részét a magyar gazdaság várt fellendülésének támogatásából. Ezen munka során a szektor tagjaiban él a remény, hogy az új kormányzat egy megújított kapcsolatrendszer keretében már nem csak a költségvetés egyik bevételi forrásaként, hanem a fejlődés, a növekedés fontos partnereként tekint majd a magyar bankszektorra.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
