Hirdetés
Hirdetés

Mi a magyarok legfőbb versenyelőnye?

Eidenpenz József, 2017. december 11., 06:06

Sok vállalkozás szeretne tőkét a növekedéshez, de a szervezetüknek, működésüknek is meg kell ehhez felelnie, nem lehet kisvállalati struktúrával nagyvállalatot működtetni – derült ki a Qualysoft Holding és a CNC Rapid vállalkozásokkal készített interjúnkban. Kiderült az is, mit tartanak a magyarok legfőbb versenyelőnyének, és hogyan küzdenek meg a munkaerő-hiánnyal. Interjú.

Simon Tamás
Simon Tamás

Privátbankár (P.): Ma tartják a Londoni Értéktőzsde leányvállalata által szervezett ELITE vállalatvezetési, vállalatfinanszírozási képzési program egyik, ezúttal magyarországi oktatását a Budapesti Értéktőzsdén. Mit várnak ettől a rendezvénytől?

Simon Tamás, Qualysoft, CFO partner (S. T.): Az egyik érdekes téma számomra, hogy hogyan lehet a vállalkozásba úgy tőkét bevonni, hogy közben egyben megtartsuk az irányítást is.

P.: Ez sok növekedni, előre jutni kívánó vállalkozás számára dilemma, például családi vállalkozásoknál. Kitől lehet megtanulni a tőkebevonást?

S. T.: A Qualysoft nem családi vállalkozás, egy barátommal alapítottuk ketten. A tőkebevonás módjaival elméletben tisztában vagyunk, de a gyakorlatban még sohasem vontunk be tőkét. Minden területnek megvannak a specialistái, ennek is, jó lesz valamit a gyakorlatban is tanulni róla.

Csoma András, a CNC Rapid, ügyvezető (Cs. A.): Mi teljesen más helyzetben vagyunk, megvásároltunk egy céget, tehát először tőlünk vontak be tőkét azok a befektetők, akik kivonultak a vállalkozásból. Szerintem az a probléma, hogy nagyon sokan szeretnének tőkét ahhoz, hogy növekedjenek, de a vállalkozásuk nem feltétlenül aszerint a logika szerint van felépítve, amire a befektetők kíváncsiak, ami számukra érdekes. Van rá példa, hogy egy nagyon sikeres és jó vállalkozás sem teljesíti minden elemét annak, hogy értékesíthető legyen.

Amikor mi azt mondjuk, hogy szeretnénk tőzsdére menni, akkor pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy az a jelenlegi helyzetből egy legalább öt éves folyamat. Tudatos felkészülést igényel, de mindenkinek más és más mennyiségű rendbe rakandó dolog van a háza táján.

Csoma András
Csoma András

P.: Ez nagyon hosszú idő, hogyan lehetne lerövidíteni?

Cs. A.: A nyilvános tőkebevonáshoz többek között kell egy megfelelő vállalatméret, elegendő kapitalizáció, amely mellett jó tőzsdei részvény lesz belőle, nem valamiféle alvópapír. El kell jutni a vállalati működésnek egy megfelelő transzparenciához, szervezettséghez. Tapasztalataim szerint ehhez a hazai kis– és középvállalatoknak egy jelentős kultúraváltásra is szükség van. A fejekben ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra átállítani, az esetek többségében egy hosszú évekig tartó folyamat.

Az ELITE Program

A Budapesti Értéktőzsde 2016 végén aláírt egy együttműködési megállapodást a Londoni Értéktőzsde leányvállalatával, az ELITE-tel, melynek köszönhetően a londoni program a BÉT segítségével már elérhető a magyar vállalkozások számára is. A kétéves Programnak nemzetközi szinten nagy a presztízse. Egy három pilléren nyugvó vállalkozásfejlesztési programról van szó, amelynek egyik része ismeretek átadása, oktatás, másik lába a közösség, a harmadik pillér pedig a vizibilitás, ugyanis erős marketing- és PR-értéke is van a részvételnek. Az ELITE Program olyan cégeket céloz meg, amelyek növekedni akarnak, fejleszteni kívánják a szervezetüket, a cégkultúrát, vagy a menedzsmentet, és mindemellett erőteljesen gondolkodnak külső források bevonásában is.

P.: A vállalatfinanszírozáson túl ez a tanfolyam sok minden másról is szól, egyfajta mini business school. Milyen egyéb területek lehetnek még érdekesek?

S. T.: Engem minden érdekel, ami a jobb cégműködéshez, a jobb szervezeti működéshez kapcsolódik, amivel sokan foglalkoznak. Részt vettem már egy ilyen oktatáson Londonban, az előző ELITE csoportnál, és nagyon jól be tudtam kapcsolódni. Éppen a vállalati misszióját, vízióját, céljait kellett megfogalmazni, hasznos volt. Jó előadók voltak, nagyon inspirálóak.

Cs. A.: Ezek a képzések megteremtik a kereteit annak, hogy bizonyos fontos kérdésekről strukturáltan, a napi problémáktól egy szinttel távolabb lépve tudjon foglalkozni a vállalatvezető. Nagyon sokszor ez rengeteg pluszt tud adni, új ötletek fogalmazódnak meg bennük. Az időráfordításnál ez lényegesen több értéket képes teremteni. Hasonló effektus, mint amikor vasárnapi ebédnél támadnak valakinek új üzleti ötletei.

P.: Úgy tudom, ma Magyarországgal kapcsolatos témák is lesznek a tanfolyamon.

Cs. A.: A magyar környezet specifikus, biztos, hogy vannak olyan részei, amik másutt nem lényegesek. Például sok minden adódik abból, hogy milyen volt a magyar privatizációs struktúra és ez időben hogyan zajlott le. Vagy a gazdaság fejlődése az utóbbi 25 évben egy nyugat-európai országhoz viszonyítva. Vagy ami a mai magyar kis– és középvállalatok életkorát, dinamikáját illeti, és beépülését a nagy nemzetközi ellátó láncokba.

P.: Az Önök cégei hogyan integrálódnak? Mivel foglalkoznak és merre tudnak tovább növekedni?

S. T.: A Qualysoft informatikai szolgáltatásokat nyújt, és viszonylag széles portfólióval rendelkezik, mint szoftverfejlesztés, informatikai tanácsadás, vállalatirányítási rendszer, CRM, rendszerüzemeltetés a fő területei. (CRM: ügyfélkapcsolat-kezelő informatikai rendszer – a szerk.) Svájcban, Németországban és Ausztriában, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában is működnek leányvállalatai. Egy nagyon nyitott vállalkozás. Szolgáltat multinacionális cégeknek, Magyarországon is. A fejlődési lehetőségeket is abban az irányban érzem, hogy Magyarországra, vagy Szerbiába, Romániába ilyen szerződéseket hozzunk. A magyar piac nem túl nagy, könnyebb egy nagy nemzetközi piacon halászni.

P.: Mi jelent előnyt Magyarországon és térségünkben? Az alacsonyabb bérek? Az alacsonyabb irodabérleti díjak?

S. T.: Irodabérleti díjakban alig van különbség, az informatikusok bérében azonban van, mégpedig jelentős. A szakemberhiány hatására az utóbbi években jelentősen Nyugaton jelentősen nőtt az informatikusok bére, míg Magyarországon már korábban felment és beállt egy viszonylag magas szintre a fizetésük.

Az informatika egy nagyon transzparens iparág. Egy programozó megfelelő internet kapcsolattal bárhol a világon tud programozni vagy valamilyen informatikai szolgáltatást nyújtani.

A munkamódszerek teljesen átalakultak, és abba az irányba fejlődnek, hogy nem több éves vagy sok hónapos munkákat vállalnak el az informatikai cégek. Most már heti szintű feladatokkal, úgynevezett sprintekkel, rövid szakaszokban, folyamatos ügyfélegyeztetések mellett zajlik a fejlesztés, és így kalkulálják az árakat is. A kollégák nagy szabadságot élveznek abban, hogy hogyan oldják meg a feladatokat.

Felgyorsult minden, rövidek a határidők, nem fér bele, hogy például kommunikációs hiba miatt hosszú ideig rossz irányba fejlesszünk egy szoftvert. Ha a megrendelő nincs megelégedve az előrehaladással, általában egy hónapos határidővel felmondhatja a szerződést. Magyarországon ez a megközelítés még nem terjedt el teljesen, Nyugaton viszont már hétköznapi dolog.

P.: Az EU-nak csak kisebb részén vannak jelen?

S. T.: A Qualysoft hagyományosan a német nyelvterületen erős, de természetesen az ezen kívüli országokban is lenne lehetőség.

P.: Mikor lenne szüksége tőkére?

S. T.: Ha a Qualysoft valami nagyon nagy fejlesztési megbízást kapna, és nem tudná a szükséges fejlesztőbázist saját erőből felépíteni.

P.: Nem lehet, hogy érdemes lenne akkor mielőbb tőzsdére menni, hogy ha forrás kell, akkor ott lehessen viszonylag gyorsan tőkét bevonni?

S. T.: Lehetséges, de itt még nem tartunk, ez esetleg a távoli jövő lehet.

Cs. A.: A tőkebevonásnak azért sok más fajtája van, az egyszerű projekthiteltől elkezdve kockázatitőke-befektetéseken keresztül más magántőke-bevonásig, a tőzsdére menetel inkább csak egy hosszú folyamat utolsó része. Bár mi valószínűleg csak körülbelül öt év múlva tudnánk tőzsdére menni, ha tőkére lenne szükségünk, talán már holnap tudnánk szerezni, csak más fajtájút, más árazással.

P.: De ha tőzsdén van valaki, akkor a többi tőkebevonási mód is könnyebb, a magasabb transzparencia, ismertség miatt.

Cs. A.: Valóban, de megfordítanám, az is valószínű, hogy ha tőzsdén van valaki, biztosan nem fog elkezdeni magántőke-befektetőkkel tárgyalni. Mert lényegesen olcsóbban, jobb feltételekkel fog tudni tőkét bevonni tőzsdén keresztül.

P.: Beszéltünk a felgyorsult világról, az önök cégének nevében is benne van a “rapid”, azaz gyors szó. Mivel foglalkoznak?

Cs. A.: A mi cégünk az “old economy”-t, a régi hagyományos típusú gazdaságot képviseli, klasszikus forgácsolóüzem több mint 150 munkavállalóval és jó pár milliárd forint értékű komplex gépparkkal. Például CNC esztergák, CNC megmunkáló központok és köszörűk. (CNC: Computer Numerical Control, olyan szerszámgép, amelyet programozható mikroszámítógép vezérel – a szerk.)

Tipikus magyar garázscégből lett ekkora vállalkozás, harminc éve alapította egy esztergályos mester a családi házának garázsában. Nemrég úgy döntött, nyugdíjba vonul, a céget családon belül nem tudta vagy nem akarta átadni, így értékesítette. Mi pedig, jómagam és néhány magánbefektető-társam, fantáziát láttunk benne és megvásároltuk egy évvel ezelőtt.

A cég cash flow-termelő képessége nagyon jó, ami fontos szempont volt a döntésnél, és 98 százalékban a nemzetközi ellátási láncokhoz kapcsolódik valamilyen módon. Vagy magyarországi nemzetközi vállalatoknak gyártunk, amelyek az előállított termékek több mint 90 százalékát exportálják, vagy eleve nemzetközi vállalatokhoz külföldre. Mindenesetre amit csinálunk, annak Európában is van erős kereslete.

Nyugat-európai partnereink azt szokták mondani, hogy kevés ilyen színvonalú vállalatot látnak a Lajtától Keletre, bár ezért természetesen nem akarják ugyanazt az árat kifizetni, mint a Lajtától Nyugatra. Így számunkra a nagy kérdés, hogyan fogjuk tudni hosszú távon fenntartani a cég versenyképességét egy olyan környezetben, ahol a bérek emelkednek.

P.: Mekkora probléma a munkaerőhiány, és a forintárfolyam kedvező-e?

Cs. A.: Ez nagyon nehéz probléma, győri székhellyel lényegében direkt módon versenyzünk az osztrák munkaerő-piaccal. Napi mintegy kétszer egy óra ingázással már Ausztriában dolgozhat arrafelé valaki, ráadásul az osztrák állam adóvisszatérítést ad az ingázás költségeire.

Mivel a termékek 99 százaléka külpiacra kerül, a forintárfolyam nagyon fontos, a gyengülő trend tehát kedvező nekünk.

P.: Mennyire automatizálható a termelés?

Cs. A.: A gépeink ma is teljesen automatizáltak, számítógép-vezéreltek. De nem vagyunk autóipari gyártók, így más szériákban, más automatizálhatósági fok mellett termelünk. Az autóiparban kevesebb emberrel, nagyobb automatizáltság mellett, de kisebb fedezettel lehetne termelni. Itt nálunk jóval nagyobb a jól képzett humántőke szerepe.

Ettől még meg lehet találni azokat az automatizálási megoldásokat, amelyek nálunk is alkalmazhatók, ezek egyre inkább elérhetőek, most jött el az ideje, hogy ezzel nagyon komolyan foglalkozzunk. A munkaerőhiány nálunk ettől az évtől lett valós és érdemi probléma.

P.: Milyen terjeszkedési lehetőségeik vannak?

Cs. A.: Kiszolgálni azokat a vevőket, akiket ma elküldünk. Arra van szükségünk, hogy legyen szilárd a cég működése. Jelenleg egy jóval kisebb cégnek megfelelő a társaság működése, nekünk először ezt kell rendbe tenni. Új cégkultúrára van szükség.

S. T.: A magyarországi vállalat exportjának aránya mintegy 15 százalék. Az a stratégiánk, hogy a külpiacokon minden országban saját leányvállalattal vagyunk jelen, evvel is erősítve a bizalmat. Ők szerzik helyben az üzletet, majd egy csoportszintű együttműködés keretében hajtjuk végre a projekteket. Ez egyszerűen hangzik, de nagyon oda kell figyelni a különböző kultúrák közötti különbségekre, akár még a német nyelvterületen belül is.

A csoport éves forgalma nagyjából kilencmilliárd forint, és ennek a fele esik Magyarországra. A projektek árazásánál persze nagyon fontos az euró-forint árfolyam.

A munkaerőhiány 1-2 éve aktuális probléma, de nem versenyhátrány, mert a versenytársainknak ugyanilyen problémáik vannak. Kezdettől fogva nagy hangsúlyt helyeztünk a toborzásra, így egyelőre “elvagyunk”.

P.: Milyen szoftvereket gyártanak?

S. T.: Elsősorban informatikai szolgáltatók vagyunk, saját termékünk nincs. Individuális szoftverfejlesztéssel, és nagy gyártók termékeinek testre szabásával, fogalmazásával foglalkozunk.

P.: Önöknél hogyan lehet munkaerőt megtakarítani? Jönnek a szoftvert író szoftverek?

S. T.: Szoftvert író szoftverünk még nincsen, de a munkaszervezésben vannak még tartalékok. Sok esetben az informatikában meghonosodott munkaszervezési megoldások terjednek el manapság a gazdaság más területein is. Az agilis módszertan, ami eredetileg a szoftverfejlesztést tette hatékonnyá, egyre inkább megjelenik a cégvezetésben is.

P.: Mi lehet Magyarország legnagyobb versenyelőnye Önök szerint a vállalkozások számára?

Cs. A.: Szerintem a rugalmasság és a kreativitás.

S. T.: Nagy versenyelőnynek érzem a magyar munkajogi rendszer rugalmasságát, különösen, ha összehasonlítom a német, és a kifejezetten merev osztrák rendszerekkel. A svájci munkajogi rendszer viszont nagyon rendben van.

P.: Arra gondol, hogy nálunk eléggé könnyű felvenni is, elbocsátani is a dolgozókat?

S. T.: Így van. A magyar munkajogi környezet hosszú távon szerintem nagyon hasznos mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára.

A sorozat előző részei:

Beszállítóból fejlesztő lesz a magyar szélerőmű-cég

Nehezen tudnánk elképzelni jobbat, mint tőzsdére menni

Ázsiáig viszik a magyar kacsát, a céget talán a tőzsdéig

Hét magyar indította el ma a londoni tőzsdei kereskedést

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Indul a kriptodeviza-kereskedés szabályozása Dél-Koreában

Indul a kriptodeviza-kereskedés szabályozása Dél-Koreában

Dél-Korea eddig csak ígérte, de most itt a konkrét lépés a kriptodevizák szabályozása ügyében: betiltják a névtelen tőzsdei számlákon való kriptodeviza kereskedést. A cél az, hogy a pénzmosást és a bűnözés finanszírozását lehetetlenné tegyék, márpedig jelenleg ez a kriptodevizák egyetlen fundamentális felhasználási módja.

Hirdetés
Hirdetés