Két nagyobb és két kisebb Franklin Templeton-alapban összesen 3,52 milliárd eurónyi – azaz mintegy 4,66 milliárd dollárnyi, 290 forintos euróval átszámolva pedig 1022 milliárd forint értékű – magyar állampapír volt január végén. Az összes külföldiek kezében levő, forintban kibocsátott állampapír állományának ez több mint a negyede. Euróalapon számolva az értékük 7,5 százalékkal több, mint amennyi december végén volt, valószínűleg mégsem jelenti azt, hogy további papírokat vásároltak volna a Templetonnál, akár még az is lehet, hogy egy keveset el is adtak.
Magyar kötvények külföldi alapokban | ||||
Alap | Arány (százalék) | Érték (millió euró) | ||
2011. dec. | 2012. jan. | 2011. dec. | 2012. jan. | |
Baring Emerging Markets Debt Local Currency | 9,9 | 10,3 | 10 | 11 |
Schroder Int. Emerging Europe Debt A. R. (kötvény) | 0,0 | 0,0 | 0 | 0 |
Pimco Emerging Local Bond Fund | 0,5 | 0,2 | 39 | 17 |
Pimco Emerging Markets Currency | 0,8 | 0,5 | 35 | 23 |
Templeton Global Bond Fund | 5,8 | 5,9 | 1790 | 1905 |
Templeton Emerging Markets Bond Fund | 5,8 | 6,2 | 262 | 296 |
Templeton Global Total Return Fund | 7,5 | 7,6 | 1220 | 1315 |
Templeton Global Total Return Bond Fund | 6,5 | 6,8 | 6 | 7 |
Összesen | 5,3 | 5,3 | 3360 | 3574 |
(Forrás: havi jelentések) |
A forint az euróhoz képest ugyanis 5,9 százalékkal erősödött, és mivel az alapok mindig piaci áron értékelik a papírjaikat, ez már megmagyarázza az emelkedés nagy részét. A MAX index pedig – amely az összes egy évnél hosszabb futamidejű forintos államkötvényünk átlagárfolyamát ábrázolja – 3,2 százalékkal ment fel egy hónap alatt. Így könnyen lehetséges, hogy a Mark Möbius nevével fémjelzett alapkezelő (képünkön) egyszerűen ült a magyar állampapírjaikon, miközben azok értéke növekedett.
A 2014/D-ből jó sok van nekik
(Fotó: Youtube.com) |
Konkrét értékpapírra való utalást csak egyet találtunk, egy alapban volt ugyanis egy állampapírunk aránya akkora, hogy felkerüljön a legnagyobb befektetések listájára: A Templeton Global Total Return Fund 1,5 százaléka van 2014/D államkötvényben. De nem biztos, hogy minden esetben forintos állampapírokról van szó. Az alapok jelentéseiben ugyanis – például a lengyel zlotyval ellentétben – nem találunk utalást arra, hogy forintkitettségük lenne, a forint, ha van, az „egyéb” kategóriában lehet benne. Lehetséges az is, hogy a Templeton azokból a korábban devizában kibocsátott állampapírokból is vásárolt, amelyek hozama tavaly ősszel nagyon megugrott, időnként a forintos állampapírokat is utolérve, sőt idén év elején némelyiket évi tíz százalékos hozammal is lehetett kapni.
Nagyon visszaesett eurókötvényeink hozama is
Ha az euróötvények futamideje eléggé hosszú, akkor azokon is nyugodtan el lehetett érni 7-8 százalékos árfolyamnyereséget. A 2017-es lejáratú eurókötvényünk hozama például január közepén 9,4-10,0 százalék volt, hétfőn pedig a frankfurti tőzsde rendszere szerint 7,8-8,0 százalékos hozammal voltak rá eladási és vételi ajánlatok. Egy másik, kevésbé valószínű lehetőség, hogy forintos állampapírjai vannak, de a devizakockázatokat valamilyen határidős vagy opciós üzlettel fedezte.
Más alapkezelők nem kedvelik annyira a hazai papírokat. A világ legnagyobb kötvényalap-kezelője, a Pimco egyes alapjaiban egészen minimális a súlyuk, a Blackrocknál (például Blackrock Emerging Markets Debt Fund) egyáltalán nem találtunk magyar papírokra utalást. Az a Schroder-alap pedig, amely októberben még 17 százalékra növelte, majd novemberben teljesen kiszórta a magyar papírjait, azóta sem vásárolt belőlük újakat.