Kilencedszer díjazták a legjobbakat – fontos új díj született 2022-ben
2022-ben immár kilencedszer díjazta a Privátbankár.hu a befektetői alapkezelői szakmát. Objektív módszertan alapján 17 díjat kaptak a legjobb befektetési alapok, a szakma és a közönség szavazatai alapján pedig Az Év Portfóliómenedzserét, Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzserét és Az Év Alapkezelőjét is díjaztuk.
2022-ben egy fontos újítás is történt. A Privátbankár.hu új díj alapítását vállalta azzal a céllal, hogy az alapkezelők fenntarthatóság iránti elkötelezettségét mérni lehessen és a legjobbakat díjazzuk is. A módszertan kidolgozásával nem titkolt cél a piac közös fejlődésének elősegítése, a közös tanulás támogatása.
A Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Az Év ESG Alapkezelője díj nyertesei:
I. Amundi Alapkezelő
II. KBC Asset Management
III. Erste Alapkezelő
Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Az Év Hazai ESG Alapkezelője – különdíj: Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő
A legújabb díj hátterével és részleteivel kapcsolatban Dr. Ács Barnabással, a díj módszertanának kidolgozójával beszélgettünk.
Kik vehettek részt a versenyben? Hogyan értékeltük a pályázatokat?
A megmérettetésre azok a BAMOSZ-tag alapkezelők jelentkezhettek, amelyek az SFDR (a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló EU-rendelet) 8. és 9. cikkelye szerinti, lakossági befektetők számára elérhető befektetési alapokat értékesítenek Magyarországon. A 8-as paragrafus szerinti alapok egyébként azok, amelyeknek befektetései kialakításában az ESG szempontokat is figyelembe veszik, a 9. paragrafus esetében pedig specifikusan, kifejezetten ESG hozzáadott értékkel hozzák létre az alapokat, “impact fund” jelleggel.
A módszertan az első évben speciális: az SFDR-jogszabályban meghatározott teljes szempontrendszer figyelembe vételéhez az alapkezelőknek még nincsenek adataik. Így 2022-ben a díj indulásakor egy olyan módszert alakítottunk ki, amely három pillérre épít.
Fontos kiemelni, hogy a díjakat a pályázók által benyújtott, mindenre kiterjedő dokumentáció rendkívül alapos áttekintése után ítélte oda a szakmai bizottság, széles körben egyeztetett és elfogadott kvantitatív értékelés alapján, amelybe a szakmai szereplők konstruktív javaslatait is beépítettük.
Az első pillérben értékeltük az alapkezelő módszertanának szofisztikáltságát az ESG-kiválasztás szempontjából. A második pillérben azt értékeltük, hogy az alapkezelő mennyire transzparens, mennyire közli az ESG-vel kapcsolatos döntéseit és módszertanát a közönséggel, milyen ismeretterjesztő és támogató anyagokat tesz közzé. A harmadik pedig az ESG-befektetésállomány mérete, vagyis hogy az alapkezelő hány ESG-alapot forgalmaz Magyarországon, és ezek nettó eszközértéke hány százalékát adja a Magyarországon forgalomba hozott összes befektetési alap nettó eszközértékének az adott pénzügyi csoportnál.
Az alapkezelőket egymáshoz képest rangsoroltuk az egyes pilléreken belül. Ezt a három pillért azután súlyoztuk: a módszertan szofisztikáltsága 40, a transzparencia 10, az ESG befektetési állomány pedig 50 százalék súllyal szerepelt a végső sorrend kialakításánál. A súlyok eloszlása azért volt fontos, mert a módszertan önmagában nem elég, a gyakorlati megvalósítás nagy jelentőséggel bír – hiába alakított ki egy alapkezelő kiemelkedő módszertant, ha ezt nem érvényesíti a gyakorlatban, nem viszi piacra.
Nem vettük figyelembe a pénzügyi teljesítményt (más néven a kockázati és hozamprofilt) a megfelelő benchmark hiánya, az időhorizonttal kapcsolatos konszenzus hiánya és az ebből fakadó túlzott összetettség miatt. (A részletes szabályzat a klasszis.hu weboldalon elérhető.)
A díjra 8 pályázat érkezett be, a pályázók mindegyike komoly elkötelezettséget mutat az ESG elvek irányába. Az alábbi alapkezelők töltötték ki az összesen 21 pontból álló kérdőívet:
- Aegon Alapkezelő Zrt.
- Amundi Alapkezelő Zrt.
- Diófa Alapkezelő Zrt.
- Erste Alapkezelő Zrt.
- Eurizon Asset Management Hungary Zrt
- KBC Asset Management N.V.
- OTP Alapkezelő Zrt.
- Raiffeisen Alapkezelő Zrt.
Szofisztikáltság: mi kerülhet egy ESG-alapba és mi nem?
Az első pilléren belül négy kategóriát vizsgáltunk: a kizárási politikát, az ESG-minőség vizsgálatát, a negatív hírek értékelését és az aktív részvényesi tevékenységet.
A kizárási politika az ESG-portfólió építésének egyik alapeleme. Megnéztük, hány olyan tevékenység van, amelyet az egyes alapkezelők korlátoznak a kizárási politikában, majd megvizsgáltuk, hogy ezen tevékenységek esetében milyen toleranciaküszöböt tűztek ki, mennyire szigorú a korlátozás. Az alapkezelők világszerte sokféle megoldást alkalmaznak a kizárási politikájukban, egyes területek megítélése országonként is eltérő lehet (a nukleáris energia például tipikusan ilyen speciális terület). Éppen ezért - részben a pályázókkal folytatott konzultációk alapján is - egy iparági mutatót értékeltünk ebben a témakörben: a hőszén-használat kivezetését.
A hőszén használata erősen károsítja a környezetet – így globálisan is fontos szempont, hogy minél kisebb arányt képviseljen a befektetési portfóliókba kerülő cégek árbevételében is a hőszén felhasználáshoz kapcsolható tevékenység. Van olyan alapkezelő, ahol a kizárási politikában 20 százalékban határozzák meg azt a limitet, amely az árbevételen belül a hőszén felhasználásához köthető az ESG-portfólióba beválasztott cég esetében, másutt csak 10 százalékot engednek meg, de arra is van példa, hogy előre meghatározva, évről évre fokozatosan csökkentik ezt a határt a kizárási politikában.
Annak érdekében, hogy az ESG-befektetéseknél ezek a szempontok maradéktalanul érvényesüljenek, a portfólióba tartozó minden egyes részvénytársaságot időről időre át kell világítaniuk az alapkezelőknek.
Az első pilléren belül a második vizsgált kategória az ESG-minőség volt. Miután a fenti kizárási politika fényében kiválasztják a lehetséges befektetési célpontokat az alapkezelők, hogyan vizsgálják a meghatározott részvénytársaságok ESG-ratingjeit (értékeléseit), van-e erre részletes, áttekintő módszertanuk? Ezen a téren is sokféle megoldással találkoztunk: egyes alapkezelők külső, ESG-ratinggel foglalkozó szolgáltatóktól szerzik be erre a célra az adatokat, de arra is van példa, hogy saját ESG-rating rendszert fejlesztenek ki és működtetnek. A bírálat során azt is megvizsgáltuk, hogy az ilyen ESG-értékeléseknél mennyire mennek bele a részletekbe az alapkezelők a döntéshozatali folyamat során - például kizárnak-e a portfólióból egyes társaságokat akkor, ha az ESG értékelése ugyan általában véve jó, de a mutató három fő lába, a környezeti (E), a társadalmi (S) és a vállalatirányítási (G) faktor közül valamelyik különösen gyenge. Szintén bírálati szempont volt, hogy az ESG-rating változása esetén változtat-e a portfólióban az érintett társaság súlyán az alapkezelő.
A harmadik kategóriában az első pilléren belül azt vizsgáltuk, hogy az alapkezelők hogyan veszik figyelembe a portfólióba bevonható részvénytársaságokkal kapcsolatos negatív híreket. Ha például egy társaság a befektetéssel megcélzott iparágban tevékenykedik és jó az ESG értékelése is, de negatív hírek érkeznek róla (például kiderül róla, hogy gyerekmunkát alkalmaz, vagy érinti a dízelbotrány, esetleg a felhasználók bizalmas adatai kiszivárogtak nála, mint a Facebook esetében történt), akkor az adott részvényt kivezeti-e az alapkezelő társaság az alapok portfóliójából.
Az első pillér negyedik kategóriájában pedig azt vizsgáltuk, végez-e aktív részvényesi tevékenységet az alapkezelő azokban a vállalatokban, amelyekbe az ESG-portfólióján keresztül befektet.
Nem elég ESG-nek lenni, annak is kell látszani! - a transzparencia kérdéscsoportja
A második transzparenciával és kommunikációval foglalkozó pillérben azt vizsgáltuk, mennyire átlátható a cég ESG-politikája – a kialakított módszertanból mennyit osztanak meg a nagyközönséggel az alapkezelők, közzéteszik-e például, hogy mely iparágak, vállalatok, milyen országokhoz köthető eszközök válhatnak az ESG-portfólió részévé, illetve melyeket zárnak ki onnan. Többletpontot ért, ha az alapkezelő fenntart valamilyen egyszerűsített weboldalt, amely az ESG-témát elmagyarázza, edukációs jelleggel informálja a kisbefektetőket, illetve az is, ha belső oktatások keretében saját munkatársait is képzi az alapkezelő.
Befektetési elköteleződés - mekkora az ESG-portfólió szerepe az alapkezelőknél?
Az értékelés harmadik pilléreként megvizsgáltuk a kisbefektetők számára kínált ESG-portfólió méretét - egyrészt számszerűen, másrészt az alapkezelő által értékesített összes befektetési alap arányában. Ezen a téren meglehetősen nagy volt a szórás a pályázók között. Összesen 117 ESG-alap volt elérhető a 8 alapkezelő kínálatában a pályázatok benyújtásakor, ezek közül 96 az SFDR 8. cikkelye, 21 pedig a 9. cikkely szerinti besorolás alá tartozott. Szám szerint a legnagyobb kínálat az Amundi Alapkezelőnél érhető el (53+8 alap), ebben az összehasonlításban a második helyen az Erste Alapkezelő végzett (26+3 alap).
Erős ESG-elkötelezettség – erős pályázatok
Minden pályázó magas színvonalú pályázati anyagot adott le, szükség esetén magyarázó megjegyzésekkel kiegészítve a bekért információkat. Egyértelműen látható, hogy a pályázó alapkezelők nem csak marketingeszközként tekintenek az ESG-univerzumra, hanem erőteljesen elkötelezettek a fenntarthatóság mellett, egyre jelentősebb erőforrásokat csoportosítanak az ESG-befektetések részarányának növelésére, a lakossági befektetők bevonására.
Ami az elismeréssel jutalmazott, tehát dobogós helyen végzett pályázókat illeti: az Amundi, amely kommunikációjában is nagy hangsúlyt fektet az ESG-területre, egyértelműen a gyakorlatban is hozta azokat az értékeket, amelyeket kommunikál – ez mind a módszertanban, mind pedig az ESG-szemlélettel kezelt tőke méretében is nyilvánvaló volt.
A Magyarországon a K&H-alapokat kezelő KBC Asset Management Hungary elköteleződése az ESG-szemlélet mellett egyértelműen beigazolódott, a szofisztikáltságban és a transzparenciában is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.
Az összesítésben a harmadik helyezést elért Erste Alapkezelő az elérhető ESG-alapok számában kiemelkedő szereplője a hazai piacnak, széles palettát kínálnak ESG-befektetésekből a magyar kisbefektetők számára.
A szakmai zsűri egy különdíjról is döntött, Az Év Hazai ESG Alapkezelője az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő lett. Ennél a díjkategóriánál a fenntartható alapok számát és a fenntartható módon kezelt vagyon arányát a teljes kezelt vagyonhoz képest nem vettük figyelembe - ebben a tekintetben ugyanis egészen más nagyságrendekkel rendelkeznek a külföldön kezelt alapok, amelyek adott esetben akár több tucat fős dedikált ESG-elemzői gárdával működnek, válaszul az ügyfélkör által támasztott magasabb keresletre a fenntartható befektetések iránt. Miközben ez az igény az ügyfelek részéről Magyarországon is egyre élénkebb, ezen a téren még van tere a bővülésnek - a hazai ESG-alapkezelőnek járó különdíj odaítélésekor ezt tartottuk szem előtt.
A benyújtott pályázatok száma és magas szakmai színvonala, a bírálati folyamat során tapasztalt együttműködési hajlandóság alapján egyértelműen kijelenthetjük: az ESG-díjnak komoly létjogosultsága van Magyarországon, jelentős az igény az alapkezelők körében a tanulásra és fejlődésre.
Az ESG-díj jövője: változik a módszertan
A jogszabályok változása miatt jövőre komolyabb átalakítást igényel a díjazásnál alkalmazott módszertan. Az SFDR alapján ugyanis 2022. közepétől kell a cégeknek jelentéseket készíteniük, amelyek 2023. áprilisára nagy valószínűséggel rendelkezésünkre is fognak állni, ami lehetővé teszi egy szofisztikáltabb díjazási módszertan kialakítását. Ezzel együtt az idén alkalmazott három pilléren alapuló struktúra, amely a módszertant, a transzparenciát és az ESG-alapokban lévő tőke arányát vizsgálja, minden bizonnyal a jövő évi ESG-díjazás alapját is képezi majd.
A díjazás módszertanának kidolgozására a Privátbankár.hu Dr. Ács Barnabás fenntarthatósági szakértőt, a Londoni Tőzsde Csoport fenntartható finanszírozás és fenntartható befektetések globális értékesítési stratégiai igazgatóját kérte fel, aki a díjazást felügyelő szakmai grémiumot is támogatta.
Ahogy a jelentős nemzetközi tapasztalattal is rendelkező szakember a Privátbankár.hu Klasszis-díjak ünnepélyes átadásakor fogalmazott: a magyarországi alapkezelőknek az ESG-befektetések terén végzett munkája egyértelműen nemzetközi színvonalú mind a hazai befektetőknek kínált palettát illetően, mind pedig az alkalmazott módszertanokat illetően is. A hazai alapkezelők körében az ESG-befektetések iránt mutatott érdeklődés, a fejlődésre és tanulásra mutatkozó igény minden várakozást felülmúlt.
A befektetési alapkezelési díjazással kapcsolatos weboldal teljes tartalma, így különösen, de nem kizárólagosan az ott szereplő nevek, logók, grafikák, tájékoztatók, elemzések és egyéb információs anyagok, illetve letölthető dokumentumok, valamint a Privátbankár.hu – Befektetési alapkezelői díjazás szabályzatai szerzői jogi védelem alatt állnak, így azt bárki kizárólag saját, személyes céljára használhatja fel, és tilos annak bármilyen másolása, újra előállítása és egyéb módon, így különösen üzleti, kereskedelmi, reklám és egyéb érdekből és célból történő felhasználása a PRIVÁTBANKÁR.HU Kft. erre irányuló, kifejezett, előzetes és írásbeli engedélye nélkül.
Hivatalosan is kinevezték Sándor Fegyirt Ukrajna új budapesti nagykövetének. 
