6p

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A hazai befektetési alapok átlagos költségszintje tavaly 1,67 százalék volt éves szinten, majdnem pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Ez jóval alacsonyabb a biztosításokénál, magasabb viszont az önkéntes nyugdíjpénztárnál. Ám vigyázzunk, a költség nem az egyetlen fontos paraméter.

A cikk támogatója a Concorde Alapkezelő

Az MNB szeptember végén közzétette a hazai befektetési alapok költségeit tartalmazó, a PSZÁF által már sok éve bevezetett táblázatot, amelyből kitűnik, hogy egy átlagos hazai alapnak éves szinten 1,67 százalék költsége volt 2013-ban. Ez majdnem pontosan ugyanannyi, mint a 2012-es 1,66 százalék, viszont alacsonyabb a 2011-es 1,83 százaléknál.

Pont a tízéves átlag

A sok, immáron tízéves átlagnak is majdnem pontosan megfelel, mert az meg számításaink szerint 1,68 százalék volt. (Mind az egyes éven belül, mind az évek során egyszerű, súlyozatlan számtani átlagot számoltunk.) A teljes, igen méretes Excel- táblázatot itt lehet megtekinteni, megkereshetjük benne például saját alapunkat. Az utolsó oszlop a legfontosabb, ez a TER, azaz teljesköltség-hányados (total expense ratio), megmutatja, hogy az alapra az év során terhelt összes költség hány százaléka az átlagos tőkének.

TER-mutatók
Minimum Átlag Maximum
2004 0,07% 2,20% 7,18%
2005 0,04% 1,77% 10,27%
2006 0,13% 1,65% 5,84%
2007 0,09% 1,45% 4,52%
2008 0,12% 1,40% 5,25%
2009 0,09% 1,72% 9,75%
2010 0,00% 1,48% 8,77%
2011 0,00% 1,83% 18,07%
2012 0,03% 1,66% 15,96%
2013 0,05% 1,67% 10,93%
Átlag: 0,06% 1,68% 9,65%
Forrás: PSZÁF, MNB, Privátbankár-számítás

Ha például egy alap TER-mutatója kettő százalék, az azzal egyenértékű, mintha tízezer forintnyi befektetésünkből egy év alatt kétszázat vittek volna el a költségek. Ez azonban semmit nem mond arról, hogy mennyi volt az alap hozama. Lehet, hogy az alap kezelője kitermelt tíz százalékot ez idő alatt, amiből a kettő százalék költséget levonva marad nyolc, aminek a befektetők örülhetnek.

Nem mindegy, milyen alapfajta

De az is lehet, hogy csak másfél százalék volt a bevétel – ez a jelenlegi kamatviszonyok mellett sok alapnál valós veszély –, és a kétszázaléknyi költség miatt végül 0,5 százalékos veszteség jutott a befektetőnek osztályrészül.

Tehát 1,67 százalékba került átlagosan az, ha valaki befektetési alapban tartotta a pénzét, de nagyon nagyok a különbségek az egyes alapok között. A likviditási, pénzpiaci alapok, rövid kötvényalapok költségszintje hagyományosan alacsonyabb, mint a nagyobb kockázatú és sokkal nagyobb odafigyelést, elemző munkát igénylő, felelősséget jelentő részvényalapok, abszolút hozamú alapok, ingatlanalapok költségszintje.

Kit zavar a sikerdíj, ha jó a hozam?

Általában átlagon felüli szokott lenni a költségszintje az ingatlanalapoknak is, az ingatlanüzletág sajátosságai, például ingatlan-adásvételek költségei, illetékek, különböző fenntartási és adminisztrációs költségek miatt. Ez még szintén nem jelenti azt, hogy az alap rosszul gazdálkodott.

Szintén gyakran magas azon alapok költségszintje, amelyek nagyon jók, és a sikert kezelőikkel is megosztják. Az úgynevezett sikerdíj magas lehet, ha az alap az adott évben jól teljesített – többnyire az állampapír-hozam feletti eredmény 10-20 százalékára rúg –, de ezt a befektetők rendszerint aligha bánják.

Így szépítgetik a kirakatot

A tőkevédett alapok egy részének költsége nulla közelében van, de általában csak azért, mert már az indulás évében előre levonták a teljes futamidőre eső ráfordításokat. Más alapoknál pedig lehet, hogy voltak költségek, de azokat az alapkezelő átvállalta, hogy szebb képet festhessen az alap hozamáról. Ez főleg kicsi és nemrég indult konstrukcióknál fordul elő.

Sok-e ez az 1,67 százalék más befektetési formákkal összehasonlítva? A megtakarítási jellegű, unit-linked biztosításokat sok szakember és szakíró nagyon drágának tartja, ami ellen azonban a biztosítók és ügynökeik rendszerint tiltakoznak. Ott is van egy hasonló mutató, mint a TER az alapoknál, amit TKM-nek hívnak (Teljes Költség Mutató). Ezt a biztosítók szövetsége, a MABISZ oldalán teszik közzé, „Biztosítótársaságok TKM Mutatói” címmel.

Az ügynöki jutalék sokat számít

Sajnos nincsenek átlagolva a biztosítások költségei, és nem is lenne könnyű átlagot számolni, de meglehetősen ritka, hogy két százalék alatt legyen ez a költségmutató. A jellemző inkább valahol 3-5 százalék között lehet. Néhány, nem is kirívóan ritka esetben 6-8 százalék is lehet a költség, vagy még több. (Ez néha az alapoknál is előfordul.) Összességében azonban a költségek mindenképpen magasabbnak látszanak ezeknél biztosításoknál, mint az alapoknál.

A Kiszámoló Blog szerzője, egykori banki középvezető nemrég öt százalék körülire becsülte a unit linked-biztosítások költségterhelését, és leírta azt is, hogy a tól-ig határok között a gyakorlatban jellemzőbbek a felső értékek. Ugyanis a költségek jelentős részét az ügynöki jutalékok teszik ki, és minél magasabb az ügynöki jutalék, annál magasabb a kötség, és annál érdekeltebbek az ügynökök az eladásban.

Brutálisan drága biztosítások

Ezért aztán az ügynökök jellemzően inkább a drágább módozatokat árulják. Leírja azt is, miért nem jó érv a biztosítások mellett, hogy benne van a költségek között egy kockázati biztosítás díja, vagy a bónuszok. „Brutálisan drága biztosításokról” írt az Azénpénzem.hu szaklap is.

A nyugdíjbiztosításoknál a jegybank nemrég maximálta a díjakat, a maximumdíjak az alapok átlagos költségeinél jóval magasabbak, annak két-két és félszeresét teszik ki. Nyilván vannak ennél alacsonyabb díjak is, de voltak magasabbak is, ezért kellett a korlátozás.

Nem mindegy, milyen a likviditás

Az évek során részben jogszabályokkal, mesterségesen szorították le, mindenesetre az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése jelentősen elmarad a befektetési alapoktól. Az MNB 2012-re vonatkozó kimutatása szerint az átlagos díjterhelés abban az évben 0,89 százalék volt.

A költségeken túlmenően mind a biztosítási szerződések, mind a nyugdíjpénztárak komoly hátránya, hogy hosszú évekre leköti a pénzét az ügyfél, illetve a kiszállás általában költséges és bonyolult. Úgy is mondhatnánk, hogy az alapok likvidek, a másik két forma nem.

Az adózás is bekavar

Ezen kívül persze még más szempontokat is mérlegelni kell: értékpapíroknál (befektetési jegyeknél) a számlavezetési díjak és a forgalmi jutalékok növelik a költségeket. Másrészt a különböző befektetési formáknál más és más adószabályok és adókedvezmények érvényesek.

Amint a bevezetőben is említettük, a költségek szintje ugyan befolyásolja a hozamot, de korántsem csak az határozza meg. Így csak az egyik szempont lehet a választásnál.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 13500 13355 13505 +1,28% 13495 13500 400 889 500 HUF 2023-10-03 09:17:55
MOL 2768 2748 2776 +0,14% 2760 2768 20 609 794 HUF 2023-10-03 09:10:33
MTELEKOM 552 552 557 +0,73% 552 555 30 297 358 HUF 2023-10-03 09:17:38
RICHTER 8925 8825 8940 +0,85% 8900 8925 20 475 530 HUF 2023-10-03 09:17:28
OPUS 364 358 365 +1,39% 361 364 37 882 440 HUF 2023-10-03 09:15:22
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Wealth Office az Equilor Alapkezelőnél: a privátbanki szolgáltatáshoz hasonló kényelem, csak még annál is magasabb szinten
Csabai Károly | 2023. július 26. 10:15
Wealth Office néven idehaza egyedülálló szolgáltatást indított el tavaly ősszel az Equilor Alapkezelő Zrt. a legalább 400 millió forintos megtakarítással rendelkezőknek. A szolgáltatás lényegéről, annak közel egyéves eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Pillár Zsolttal, az Equilor Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával és Dobó Istvánnal, az Equilor Wealth Office igazgatójával.
Befektetési alapok Naponta közel 28 milliárd forintot tettek félre a magyarok
Privátbankár.hu | 2023. július 14. 12:55
Egyetlen hónap alatt 833 milliárd forintot raktak különböző befektetési alapokba a magyarok. 
Befektetési alapok Mit várhatunk most az ingatlanalapoktól?
Eidenpenz József | 2023. július 3. 18:04
Hogyan növeli az infláció egy ingatlanalap hozamát, lehet-e bérleti díjakat emelni, esnek-e az ingatlanárak, milyen mély nyomokat hagyott a Covid? Lehet-e kapni a korlátozott mennyiségű ingatlanbefektetési jegyekből, és mi az értelme a devizafedezésnek? Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő értékesítés-támogatási vezetőjével.
Befektetési alapok A magyar politikai kockázat ára – interjú
Eidenpenz József | 2023. június 26. 09:47
Az Év Feltörekvő Alapkezelője defenzív részvényeket vásárol, olcsó részvényeket keres, tavaly ősszel sok ilyen akadt, ma kevésbé. Ide tartoznak a magyar papírok is, de a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet és adóztatás miatt a magyar részvények nagy diszkontot érdemelnek, kérdés, mekkorát. Interjú és videopodcast Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgató-helyettesével, az Expedíció Alap portfóliókezelőjével.
Befektetési alapok Merre tovább, ingatlanalapok?
Eidenpenz József | 2023. június 23. 15:31
Tavaly a tőkepiaci turbulenciák ellenére is jó, többnyire két számjegyű hozamot értek el a hazai ingatlanalapok. Mi volt ennek az oka? Fennállnak-e még a kedvező körülmények, amelyek ezt előidézték? Mehet-e ez így tovább? – kérdeztünk alapkezelőket.
Befektetési alapok Ezek most a legnépszerűbb befektetési alapok
Eidenpenz József | 2023. június 21. 05:51
Milyen alapokat vesznek most a kisbefektetők, érdemes-e devizában takarékoskodni, keresik-e még az ESG-termékeket? Mitől maradt magas az ingatlanalapok hozama válság idején? Kiknek kedvez a magas kamat? Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.
Befektetési alapok Így védenek a reáleszközök az inflációtól - Klasszis podcast
Eidenpenz József | 2023. június 19. 15:33
Ha magas az infláció, akkor reáleszközökbe érdemes fektetni a nagykönyvek szerint, mint a részvények vagy az ingatlanok. De ez többnyire csak hosszabb távon működik, rövid távon gyakran nem. A rövid távú ingadozást, veszteséget láttuk tavaly, de a következő években jó hozamok jöhetnek - mondja Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési igazgatója, akit videópodcastunkban Eidenpenz József főmunkatárs kérdezett. 
Befektetési alapok Milyen devizaalapot, kötvényt és részvényt érdemes ma venni? Interjú
Eidenpenz József | 2023. június 12. 19:07
Hogyan élték meg a kisbefektetők a tavalyi viharos esztendőt, mely alapfajtákat keresik ma, és mennyire jók az elképzeléseik? Miért lehet jobb a magyar részvény, mint a külföldi? Érdemes-e ma devizában megtakarítani? Hogyan látja a piacokat az alapkezelő? Interjú Oszlay Péterrel, az Erste Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befektetési alapok Csoda történt a magyar ingatlanalapokkal
Eidenpenz József | 2023. május 8. 05:49
Tavaly borzasztó év volt világszerte a tőkepiacokon, majdnem minden befektetési termék ára nagyot esett, a részvényeké, a kötvényeké, az ingatlanoké egyaránt. A magyar ingatlanalapok mégis bőven a vízvonal fölött tudtak maradni, sőt több közülük kétszámjegyű hozamot ért el. Hogyan lehetséges ez?
Befektetési alapok Ingatlanalap ingatlan nélkül, avagy az alapkezelési szabályok megkerülése
Dr. Gál István | 2023. április 24. 14:45
Ingatlanalap ingatlan nélkül?! A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti tevékenysége során már több alkalommal találkozott ezzel a jelenséggel, annak ellenére, hogy rendszeresen kommunikálja azon álláspontját, amely szerint egy ingatlanalapként bejegyzett befektetési alapnak mindenképpen tartalmaznia kell közvetlen ingatlanbefektetést (ingatlant). A befektető ugyanis joggal várja el, hogy amennyiben egy ingatlanalap befektetési jegyét vásárolja meg, akkor az alapban valóban szerepeljen ingatlan. Szerencsére ez a probléma a nyilvános ingatlanalapokat nem érinti, és a zártkörű ingatlanalapok esetében sem tekinthető általánosnak.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG