Özönlik a pénz a befektetési alapokba

A hazai befektetési alapok vagyona nagyon régen, valószínűleg minimum két éve nem növekedett ekkora mértékben, mint most februárban – derül ki a Privátbankárnak a Bamosz adatbázisa alapján készült számításaiból. Az adatbázisban szereplő nyilvános alapok vagyona 110,2 milliárd forinttal ment fel (a januári 104,5 milliárd után), amiből 95,5 milliárd volt a frissen befizetett tőke, 14,7 milliárd forint pedig az elért hozamok hatása. (Az alapkezelők érdekvédelmi szervezete, a Bamosz statisztikái a zárt körű alapok számbavétele miatt ettől várhatóan kissé eltérnek majd.)

Az alacsony kamat erősen motivál

Tehát a hazai befektetők, akiknek a nagyobb része jellemzően magánszemély, az idén már az első két hónapban 174 milliárd forintot bíztak az alapkezelőkre, plusz a már alapokban levő tőke is gyarapodott mintegy 41 milliárddal. Jó volt ez az év a hazai állampapíroknak, a külföldi részvényeknek, és a devizabefektetéseken is inkább nyerni lehetett a viszonylag gyenge forint miatt.

A most megfigyelhető jelenség könnyen tartósnak is bizonyulhat. Alapkezelők egybehangzó tapasztalatai szerint a kisbefektetőket nagyon erősen motiválja, ha a banki kamatok, esetleg állampapír-hozamok egy bizonyos szint alá csökkennek. Ekkor kimozdulnak alapvetően a biztonságot kereső megtakarításaikból, és hajlamosak kockázatosabb befektetéseket keresni. Ilyen időszak már többször előfordult a hazai tőkepiac történetében.

Szépek voltak a hozamok is

Ilyenkor az is ebbe az irányba befolyásolja őket, hogy az alapok visszatekintő hozamai magasak, ahogyan most is tavaly arany éve volt az alapok többségének. Mindez azonban veszélyes lehet. A múltbeli hozamok semmit sem garantálnak a jövőre nézve, sőt, gyakran váltogatják egymást jó és rossz időszakok.

A múltban sok kisbefektető a nagyon optimista tőkepiaci környezetben fektetett kockázatosabb eszközökbe, mert ilyenkor alacsonyabbak a kamatok. Ilyenkor már viszonylag drágák az állampapírok, amelyek az alapok portfóliójának nagyon jelentős részét teszik ki, általában a részvénypiacok is jól mennek, tehát a részvények sem olcsóak.

Általában rosszul időzítenek

A tőkepiacok hajlamosak ciklikusan viselkedni, a hasonló optimista környezet gyakran adja át a terepet kisebb-nagyobb korrekcióknak, makacs áreséseknek. Többször előfordult már a múltban is hasonló, hogy a legtöbb befektető optimizmus idején magasabb árakon vásárolt be. Majd amikor jött az összeomlás vagy legalábbis egy erős hangulatromlás, az árfolyamok leestek, akkor pánikba esve, rossz árakon, olcsóbban adja el befektetését. A kisbefektetők általában rosszul időzítenek – állapították meg alapkezelők vizsgálatai is.

Kevesen vesznek igazán kockázatost

További mintegy öt százaléka a tőkének hosszabb és szabad futamidejű kötvényalapokban van, amelyek rövid távon érzékenyek ugyan a kamatszint változásaira és – ha devizaeszközöket vesznek – devizakockázatokra is, de hosszú távon ritkán szenvednek el veszteségeket. A vagyon 11 százaléka van ingatlanalapokban, ezek kockázati szintje viszont – a 2008-as válság óta különösen – legalábbis vitatható. Kifejezetten kockázatosnak mondható részvényalapokban, abszolút hozamú alapokban csak a vagyon mintegy 15 százaléka (mintegy 520 milliárd forint) fekszik.

A februári folyamatok egyébként szintén ezt a képet erősítették, a nagyobb kockázatvállalás a tipikus hazai befektető számára még mindig csak azt jelenti, hogy bankbetét helyett pénzpiaci alapokba, esetleg állampapírba helyezi pénzét. Az említett 95,5 milliárd forintból, amit az ágazatba hoztak,70,2 milliárd forint jutott az említett minimális kockázatú, pénzpiaci jellegű és tőkevédett termékekre, 9,2 milliárd a magas kockázatú részvényes és abszolút hozamú konstrukciókra, a többi főként közepes kockázatú vegyes alap és ingatlanalap.

Forint jött és euró

Amint alábbi táblázatunkban megfigyelhető, januárban 45 milliárddal nőtt ugyan a lakossági forintbetétek állománya, 37 milliárddal csökkent viszont a devizabetéteké az MNB jelentése szerint, így a betétállomány alig nőtt. Az alapszektorban egyébként a növekedés zömét a forintban jegyzett értékpapírok érték el, az euró is népszerű volt, míg a dollártól inkább elfordultak februárban.