Vajon ebben a formában is érdemes nyugdíjra előtakarékoskodni?

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nemrég új, nyugdíjmegtakarításokra is alkalmas értékpapírokkal bővítette a kínálatát. Külföldi, tőzsdén kereskedett indexkövető alapokat, úgynevezett ETF-eket (Exchange Traded Fund) vezetett be, de forintban, ami sokat könnyít a magyar kisbefektetők helyzetén. Kiesnek például az esetleges konverziós költségek.

A BÉT korábbi közleménye hangsúlyozta, hogy “kereskedésük és elszámolásuk forintban történik, s így nyugdíj előtakarékossági számlára (NYESZ) is tehetők”. Érdemes hozzátenni, hogy voltak eddig is forintban jegyzett egyedi külföldi részvények a BÉT által sok éve bevezetett BÉTa piacon (most húsz darab van). Valamint a pesti tőzsdén forgó forintos certifikátok is alkalmasak erre a célra.

Ilyen certifikátok vannak a BÉT-en magyar, német, amerikai indexre, euró/forintra és más devizákra, árupiaci termékekre is. Legtöbbjük azonban tőkeáttételes, azaz nagy kockázatot, áringadozást és költségeket kell felvállalnia annak, aki certifikáthoz nyúl.

Sima részvényvásárlás

De miben jelentenek újdonságot az új ETF–ek? Az egyik előnyük, hogy a certifikátoktól eltérően “enni nem kérnek”. Azaz nem lehet velük többet bukni, mint az eredeti befektetésünk, nem tőkeáttételesek, nincs biztosíték, letéti követelmény. Egy sima részvénycsomag-vásárlásnak felel meg a hétből négy, három pedig ennek a fordítottja, eladási pozíciót lehet velük felvenni, esésre lehet játszani.

Nem valamiféle bonyolult pénzügyi konstrukció, származékos, határidős ügylet, kibocsátói ígéret rejlik mögöttük (mint az úgynevezett ETN-ek mögött), hanem részvényvásárlás. Ezt a leírásokban a “Termékstruktúra: fizikai” kifejezés jelzi. A Blackrock, a világ egyik legnagyobb befektetésialap-kezelőjének neve is nagyon jól cseng a pénzügyi világban.

Olcsók-e az ETF-ek?

Ha akarjuk, hátrány, ha akarjuk, nem, hogy itt a forintunkért devizát veszünk, devizakockázatot kell vállaljunk, euróban vagy dollárban. Mivel ma már minden portfólióban lehet helye devizabefektetéseknek is a forint mellett, ez inkább előny lehet, ha a portfólió egyébként kiegyensúlyozott. (Például nNem csupa euróból vagy dollárból áll.)

Az ETF-ek olcsónak számítanak, főleg ami az alap költségeit (TER-mutató) illeti. Ez az új ETF-eknél mintegy 1-5 ezrelék, míg a “normál”, aktívan kezelt magyarországi részvényalapoknál inkább 1,5-2 százalék. Ám az ETF-nél a tőzsdén a vételi és eladási árfolyamok különbsége, a marzs is költségként jelentkezik (tegnap ez 0,6 százalék körül volt), valamint a brókerjutalék. (Az árjegyző az OTP.)

Fele költséggel?

Az egyik nagyobb brókercég honlapja szerint náluk a BÉTa-piac díjai megegyeznek a BÉT hagyományos részvénypiacának díjaival. Ez 0,20-0,35 százalék között lehet. A három említett tételt összeadva pedig az jön ki, hogy minimum 0,1+0,3+0,2=0,6, maximum 0,5+0,4+0,35=1,25 százalékos költséggel kell számolni az első évben a külföldi ETF-eknél. (A befektetési jegyeket el nem adva, egy brókerjutalékot számolva, a tőzsdei marzsnak csak a felét véve.)

Ez jóval kedvezőbbnek látszik, mint a hagyományos, aktív kezelésű befektetési alapok költségei, ami nálunk az évi két százalékot is gyakran eléri. Annak ez fele vagy még kevesebb. (Sok függ attól is, hogy a normál a.lapoknál mekkora forgalmi jutalékkal kell számolnunk.)

Vedd meg és tartsd?

Az ETF-ek az úgynevezett passzív befektetési stratégiához adnak eszközt, elsősorban hosszú távra, a “vedd meg és tartsd” típusú befektetésekhez valók. Egy elmélet szerint a piacokat hosszú távon lehetetlen megverni, a legjobban akkor járunk, ha megvesszük az irányadó indexet. Lehetőleg valamilyen olcsó formában, mint egy alacsony díjú ETF, majd sok évig, vagy évtizedekig tartjuk.

Az utóbbi tíz, húsz évben ez a stratégia általában bejött, főleg, ha nagy visszaesésekben vásárolt valaki, mint a Lehman Brothers-féle zuhanás vagy az orosz válság. Arra azonban nincs garancia, hogy a jövőben is célra vezető lesz. Vannak olyan vélemények is, hogy 9-10 bő esztendő után most a részvénypiacok elvesztegetett, veszteséges évtizede jöhet. (Bár a piaci szereplők véleménye mindig változatos, ezért vannak a piacok folytonos mozgásban.)

BUX-ra már régen van

A BÉT-en 2006 óta forog az OTP BUX ETF, a BUX indexet követő tőzsdén kereskedett alap. Kondíciói, mint az éves átlagos költség (0,69 százalék 2017-ben), vagy a vételi és eladási ajánlatok marzsa (ma 0,64 százalék) hasonlítanak a külföldi ETF-ekéhez.

Tavaly év végén megszellőztették, hogy az állam új nyugdíjcélú, inflációkövető államkötvényekkel készül piacra lépni. Kérdés az is, ezeknek mennyire lesz majd keletje, mekkora konkurenciát jelentenek a hosszú távú megtakarításoknak.