Joe Biden és Boris Johnson telefonon állapodtak meg erről.

A magyar kormány már az aktuális afgán válság kirobbanásakor világossá tette, hogy – néhány kivételtől eltekintve – nem fogad be onnan érkező menedékkérőket. A hétvégén pedig az osztrák kancellár is kizárta ennek lehetőségét. Az Európai Bizottság ugyanakkor befogadásra kérte az uniós országokat – az újabb konfliktus tehát borítékolható.

Ezzel fenyegeti Washingtont a tálibok szóvivője. És amíg az amerikai katonák az országban vannak, nem alakul meg az új kormány sem.

Egy ember meghalt.

Dzsalálábádban is lőttek megint, onnan eddig nem érkezett hír áldozatról.

Még csütörtökön megérkeznek Budapestre.

Taskentbe vitték őket.

"Ha maradnak amerikai állampolgárok, akkor addig maradunk, amíg mindannyiukat ki nem hozzuk", mondta Joe Biden.

A magyar kormány a Nyugatot és ezen belül részben a Biden-adminisztrációt teszi felelőssé az afganisztáni káoszért - derült ki egy mai sajtótájékoztatón. A csapatkivonásról azonban még a Trump-kormány állapodott meg a tálibokkal. Brüsszel tárgyalni szeretne a tálib vezetéssel, de lapunk kérdésére, hogy a magyar kormány milyen viszonyra törekszik velük, Magyar Levente parlamenti államtitkár nem adott konkrét választ. A kormány külön akciót indít az Afganisztánban rekedt magyarok kimentésére, akik annyian vannak, hogy simán elférnek majd egy repülőgépen. Szijjártó Péter nem szakítja meg szabadságát a történések miatt.   

Ehelyett eseti alapon fog dönteni a menedékkérelmekről.

Értesülések szerint áldozatok is vannak.

A szigetország eddig napi ezer embert evakuált Afganisztánból.

Hétfőn rengeteg kétségbeesett civil próbált kijutni Afganisztánból, a katonai repülőgépekre is felmásztak.

Közölte a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, mely hétfőn még azt közölte, hogy nincsenek magyarok az országban.

A lap szerint ők olyan biztonsági szakemberek, akik korábban a holland nagykövetség védelmét látták el.

Franciaország és Németország vezetője is értékelte az Afganisztánban kialakult helyzetet.

Egyúttal felszólították a tisztviselőket, hogy térjenek vissza a munkahelyükre.

Németország átmenetileg le is állította az evakuációt.

"A tömeg irányíthatatlanná vált" nyilatkozta egy amerikai tisztviselő.

Hamarosan kikiáltják az új rendszert.

A tálib felkelők behatoltak az elnöki palotába Kabulban, és elfoglalták az épületet - közölték tálib parancsnokok vasárnap a Reuters hírügynökséggel.

A már az afgán főváros kapujába is eljutott tálib lázadók és a kormány is békés hatalomátadásra készül mindkettő vasárnapi nyilatkozatai szerint.

A színfalak mögött Washington az afgán kormány gyors összeomlásával számol és megerősödött a felismerés, hogy ez tartós károkat okozhat Biden elnök külpolitikai teljesítményén. A Fehér Ház most imádkozhat, hogy ne kezdődjön meg a nők és a politikai ellenfelek azonnali üldözése, illetve ne törjön ki rögtön egy polgárháború. Káncz Csaba jegyzete.

Az afganisztáni tálib lázadók elkezdtek minden irányból betörni Kabulba - közölte vasárnap az afgán belügyminisztérium, az elnöki hivatal azonban cáfolta ezt.

A két évtized alatt 2,26 ezermilliárd dollárt felemésztő nyugati intervenció látványos politikai csőddel ér véget. Az afgán hadsereg egységei sorra kapitulálnak a Talibán csapatai előtt, Afganisztán közép-ázsiai szomszédjai pedig Moszkvához futnak segítségért. Káncz Csaba jegyzete.

A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból, feltéve ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek.

Új stratégiát hirdetett Amerika eddigi leghosszabb háborújában Donald Trump - ahelyett, hogy kampányígéretének megfelelően kivonná a csapatokat Afganisztánból, jó eséllyel még több katonát küld az országba, és megpróbálja rávenni a térség országait, hogy szálljanak már be a rendcsinálásba. Óvatosan még egy diplomáciai csatornát is nyitott a tálibok felé.

A Talibán nyílt levélben szólította fel a frissen beiktatott elnököt a csapatok kivonására Afganisztánból.

Bő 20 éve retteg a világ a táliboktól, és ugyan 2001-ben legyőzte őket az amerikai hadsereg és a mérsékelt afgán erők, azóta is harcolnak, nagy felfordulást okozva. Most lehet, hogy megtetszett nekik a kolumbiai példa, ahol a korábbi lázadó gerillasereg békét kötött a kormányerőkkel, és békés parlamenti párttá alakulnának.

Azt hinnénk, hogy a tálibok és a részben belőlük kinőtt Iszlám Állam egy célért küzd, hisz az általuk megszállt területeken létrehozott rendszerek majdnem azonosak. A helyzet mégsem ez, úgy tűnik, hogy a Talibán az afgánok nyűgje marad, az Iszlám Állam az araboké.

Immár 14 év telt el azóta, hogy kihasználva a biztonsági réseket, Oszama bin Laden terroristái lerombolták New York ikertornyait és a Pentagon egy részét. Amerika kiheverte, új torony épült, Oszama hullámsírban pihen. A terrorizmus viszont újra olyan, vagy még rosszabb, mint 2001. szeptember 11 előtt.