Az Eurasia Group első embere, Ian Bremmer szerint Görögországot egyelőre mindenáron benntartják az euróövezetben, mert ha nem, akkor abból egész Európát elárasztó véres konfliktus alakulhat ki. Véleménye szerint ebben a roppant képlékeny helyzetben Magyarország helyesen teszi, hogy külön utakat is keres.

Ezen a héten „egy polccal lejjebb” tették a forintot a befektetők. Míg néhány hete még kétségtelennek tűnt az IMF-megállapodás sikere, addig erre a hétre egyértelművé vált, hogy a piaci szereplőknek elegük van a kormányközeli nyilatkozatokból és már kizárólag a konkrétumokra kíváncsiak. A forint gyengült, a kormány pedig elismerte, hogy nem is ismeri a nemzetközi szervezetek feltételeit. Közben nő a feszültség a nemzetközi piacokon.

Két havi mélypontra estek a feltörekvő piaci tőzsdék, miután a török és a magyar CDS hat heti csúcsra emelkedett és a legtöbb piac esett főleg a kedvezőtlen pénteki amerikai adat miatt. Általános lett a kockázatkerülés, miután márciusban az amerikai munkaerőpiacon mindössze 120 ezer új állás született, a piac által várt 200 ezer helyett. Ez a legrosszabb adat tavaly október óta.

A bevásárlóközpontok területe tavaly 5,9 millió négyzetméterrel nőtt Európában, ez megegyezik a 2010. évi bővüléssel, ami 1983 óta a legalacsonyabb volt - közölte a Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó.

A szélesebb értelemben vett felzárkózó európai térségben a török és a magyar gazdaság a legérzékenyebb az euróövezeti sokkokra a Standard & Poor's szerint, amely új "eurósokk-érzékenységi indexet" dolgozott ki a régióra. A jelentős külső adósság hátrányt jelent. Mindazonáltal ha nem lesz vihar, a Fitch szerint kezelhetőek a hitelfinanszírozási igényeink.

A korábban befektetői körökben nagyon kedvelt BRIC-országok tavaly kiestek az invesztorok kegyeiből, de a feltörekvő piacok éppen visszatérnek a figyelem középpontjába, és a vagyonkezelők keresik a leendő BRIC-országokat. Újabb és újabb listák készülnek, új betűszavakat találnak ki, Törökország és Indonézia azonban minden felsorolásban szerepel. Térségünkből Lengyelország fordul elő, Magyarországot, már csak mérete miatt sem említik sehol.

A feltörekvő országok részvény- és kötvénypiacai rendkívül jól kezdték az új évet. Az eredmények részben szezonális tényezőkkel magyarázhatóak, ám az EKB tavaly év végi komoly monetáris lazításán túl az is nagyban befolyásolta az eredményeket, hogy a befektetők február végén újabb hasonló horderejű intézkedéseket várnak. Az EKB intézkedései nem csak a piaci hangulatot mozdították el pozitív irányba – áll a Raiffeisen elemzésében.

2011 utolsó negyedévében a befektetők ütötték-vágták a török tőzsdét: rövid idő alatt 686 millió dollár értékű részvénytől szabadultak meg, és mindenki biztosra vette, a zuhanás tovább folytatódik idén is. Ezek után nem is történhetett más, csak mindennek épp az ellentéte: 25 százalékot emelkedett a tőzsdeindex, fénysebességgel tér vissza a befektetői bizalom.

Törökország leállította gázszállításait Görögországnak, azzal indokolva a lépést, hogy a neki szállító Azerbajdzsánból is kevesebb gáz érkezik. Ankara Irántól is a szokásosnál kevesebb gázt kap.

Elmaradt a szokásos decemberi erősödés a részvénypiacokon, mert az euróövezeti problémák mélyen átjárták a piacokat és általánossá vált a kockázatkerülés. A Raiffeisen elemzése annak járt utána, hogy ennek ellenére 2012-ben lesz-e olyan gazdasági térség, ahol a változatlan fejlődés biztos talaja maradhat-e a befektetéseknek?

Bár a feltörekvő piacok mostanában nem teljesítettek túl jól, az utóbbi időben megszaporodott az egzotikus feltörekvő piaci alapok száma. Főleg a BRIC-országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína kedvelt célpontok. Brazíliában a bányászati cégeken kívül a bankszektort is figyelem kíséri.

Lapértesülés szerint egyre több török cég hagyja el Magyarországot, mert a forint leértékelődése miatt csökkent a profitjuk.

Idén több tízezer portugál, görög és ír hagyta el szülőföldjét az eurózóna egyre súlyosabb válsága miatt, többségük a déli féltekét részesíti előnyben - közölte a The Guardian című brit napilap hírportálja. Ausztrália, Törökország, Kanada a fő úti cél, de az afrikai országok is egyre népszerűbbek.

A török gazdasági miniszter szerint középtávon nem lesz lefelé módosítás a növekedési előrejelzésekben, amelyeket már a jelenlegi piaci környezethez igazítottak. Az IMF 2012-re csak 2 százalékos gazdaságbővülést vár.

Nem Törökország példáját követi Magyarország azzal, hogy pénzügyi támogatásról szóló tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Reutersnek adott interjúban.