Ahogy arról a KSH is beszámolt, a legfrissebb, tavaly harmadik negyedéves országos árindex minimális, 0,3 százalékos csökkenést mutat az előző negyedévhez képest. Noha ez még csak előzetes adat, mely a véglegesítés után módosulhat, beszédes, hogy 2014 eleje óta csak egyszer, 2017 első három hónapjában volt egy hasonlóan minimális árcsökkenés, különben évek óta rendületlen a magyar áremelkedés – áll az OTP Ingatlanpont közleményében.
A legnagyobb drágulás Hollandiában
Az Eurostat által – szintén a harmadik negyedéves adatok nyomán – kiadott index Magyarországon kívül még Olaszországban, Romániában, Szlovákiában és Finnországban mutat 1 százalékot nem meghaladó árcsökkenést. Három hónap alatt pedig Hollandiában volt a legnagyobb ütemű, 3,3 százalékos a drágulás.
Az egy év alatt végbement árnövekedés Szlovéniában volt a legjelentősebb, ahol 15,1 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. 10 százalékot meghaladó növekedés Szlovénia mellett csak Hollandiában volt a vizsgált 27-ek közül. A magyar mutató 7 százalékos, amivel a nyolcadik helyen állunk. Éves szinten csak Olaszország és Svédország mutat minimális áresést.
Köszönhetően a tavalyi harmadik negyedév alatt bekövetkező árcsökkenésnek, a dobogó csúcsáról annak harmadik helyére csúsztunk vissza abban a mutatóban, ami a 2015-höz képest bekövetkező összesített áremelkedést mutatja. Az „élboly” viszont nagyon szoros: az elsőség Írországé 33,3 százalékkal, még Csehország áll előttünk 31,8 százalékkal, majd következik hazánk 30,9 százalékkal.
Vége a félelmetes lakáspiaci szárnyalásnak?
Az adatok tehát még előzetesek, nem mutatják a negyedév összes lakóingatlan tranzakcióját, ugyanakkor valószínűsíteni lehet, hogy az elmúlt évek nagy ütemű, éves szinten tíz százalékot meghaladó lakásár-emelkedése a végéhez közeledik – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A 2016-ban indult nagy ütemű újlakás-építés kínálata a következő években valószínűleg vissza fog esni a legutóbbi áfa-módosítás nyomán (mivel a 2018. november elsejét követően megszerzett építési engedélyekkel épült lakásoknál 5 százalékról 27 százalékra nő az áfa). Így, ezen lakásokat előnyben részesítő, a nagy ütemű áremelkedésben jelentős szerepet játszó befektetési célú vásárlások is visszaszorulhatnak, illetve részben a használt lakás piac felé terelődhetnek – tette hozzá az elemző.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
