|
| Házak a Rózsadombon, a főváros II. kerületében. MTI Fotó: H. Szabó Sándor |
Az OTP Bank Hello Otthon kutatásából kiderült, hogy 10 megkérdezettből 8 szerint a fiataloknak jelenleg nehéz saját lakáshoz jutni, pedig a legtöbb ember számára ez jelenti az önálló élet egyik alapfeltételét. A válaszadók sok esetben kényszerként vagy átmeneti állapotként tekintenek a lakásbérlésre, elsősorban azért, mert a bérleti díj kifizetése után nem feltétlen marad megfelelő összegű megtakarítás. Mégis, a lakásbérlés minden szempontból felfutóban van, amelyet a bérleti díjak emelkedése is mutat.
Mind a bérlésnek, mind a vásárlásnak megvan a maga előnye és hátránya: lakásbérlés esetén a lakó valójában egy szolgáltatásért fizet, ahelyett, hogy befektetne vagy megtakarítana. A bérlés ugyanakkor jóval kevesebb kötöttséggel jár, ami megkönnyíti az országon belüli munkahelyváltást és az egyetemi városok területi szétszórtsága miatt is kifejezetten előnyössé teheti ezt a megoldást. Ezzel szemben a lakásvásárlással saját tulajdonú ingatlanba költözhet a vásárló. A megvásárolt ingatlannal maga rendelkezik, ugyanakkor ehhez sok esetben lakáshitelt is igényelni kell a magas ingatlanárak miatt, amely több éves elköteleződést jelent.
Akkor mi éri meg valójában?
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője egy átlagos, 56 négyzetméteres, 28 millió forintba kerülő budapesti lakás példáján keresztül, szigorúan pénzügyi szempontok szerint vetette össze a lehetőségeket.
Lakásvásárlás:
A példában szereplő 28 millió forintos áron megvásárolt ingatlan után 1,12 millió forint illeték fizetendő, ha a vevő korábban nem rendelkezett saját ingatlannal. A vásárláshoz a vevő felhasználta 13 millió forintos megtakarítását, valamint igényelt hozzá 10 éves futamidőre, a futamidő végéig fix kamatozású, 15 millió forint hitelösszegű OTP Bank lakáshitelt. A hitel teljes hiteldíj mutatója 5,4 százalék, a havi törlesztő részlete pedig 161 ezer forint. A teljes visszafizetendő összeg így 19,32 millió forintra rúg, vagyis 10 év múlva az ingatlan megvásárlására fordított teljes összeg a megtakarítás felhasználásával 33,4 millió forint lesz. Figyelembe véve egy éves 3 százalékos átlagos ingatlanár emelkedést, 10 év múlva a jelenleg 28 millió forintos ingatlan már 37,6 millió forintot érhet.
A számításban megjelölt 56 négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja nagyjából 168 000 forint, amely egy évre kicsit több mint 2 millió forint. Számításba véve az átlagos évi 3 százalékos bérleti díj emelkedést, 10 év múlva már akár havi 219 ezer forintra rúghat a havi bérleti díj. Az évenkénti emelkedést is beleszámítva, 10 év alatt a bérleti díjra költött összeg akár valamivel több mint 23,1 millió forint lehet. Ha feltételezzük, hogy a bérlő a 13 millió forintos megtakarítását is a lakás bérlésére fordította, akkor is plusz 10,1 millió forintot költött lakhatására.
„Az eredmény magért beszél: míg vásárlás esetén, 10 év alatt, 33,4 millió forint ráfordítással egy akár 37,6 millió forint értékű, saját tulajdonú ingatlant lehet szerezni, addig lakásbérlés esetén, 10 év alatt, 23,1 millió forint kiadással nem szerezhető lakástulajdon” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A részben hitelből finanszírozott befektetési célú lakásvásárlásnál (azaz a lakásvásárlást követő bérbe adásnál) sok esetben az a fő döntési szempont, hogy az albérlőtől kapott havi bérleti díj fedezi-e a törlesztőrészletet, illetve várható-e az ingatlanárak emelkedése.
„Budapesten nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a lakásár/éves bérleti díj mutató, ami alapján a vásárlás logikus döntésnek tűnik. Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy hol és mennyiért keres a vásárló lakást, hiszen a példában megjelölt 3 százalékos átlagos évi ingatlanár növekedésnél alacsonyabb és magasabb arány egyaránt előfordulhat”– javasolja Valkó Dávid.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
