|
| Lakás a XIII. kerületi önkormányzat százlakásos passzívházában, a Jász utcában. MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Habár a 10+10 milliós csok nem határoz meg az építkezők, építtetők számára energiatakarékossági értékeket, azért mindenkiben felmerülhet ötletként még a tervezés előtt, hogy az energiaszámlákon kicsit spórolva az átlagosnál korszerűbb megoldással próbálkozzon. A kérdés, amit ilyenkor felteszünk magunknak, hogy gondolkodjunk-e az energiatakarékosság mai csúcsának számító passzívház-követelmények elérésében vagy elégedjünk meg kevésbé energiahatékony megoldással, melynek mégis jobb a megtérülése.
Tudjuk persze, van egy további lépés a tökéletesség felé, mégpedig az aktív ház (illetve annak leágazásai), mely már nem fogyaszt, hanem termeli az energiát, de maradjunk egyelőre a passzív házaknál. A 2010/31/EU Irányelv 2020. december 31-étől kötelezőnek írja elő az újépítésű házakra vonatkozóan az úgynevezett nulla energiafelhasználást (a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is). Az irányelvben megfogalmazott követelményt alapvetően a jelenlegi passzívház-követelményeknek megfelelő épületek tudják teljesíteni. Addig azonban van még szűk öt év, így lehet más energiatakarékossági kategóriákban is gondolkodni. Például ún. alacsony energiaigényű ház építésében.
Alacsony energiafelhasználású vagy passzív?
Annál is inkább érdemes lehet a passzív házaktól elrugaszkodni, mert az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy minősített passzívház építése sokszor túl nagy falat az építtetőknek, így azok, akik eredetileg passzívházat akartak végül megelégedtek egy alacsony energiaigényű házzal.
A passzívháznak ugyanis nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie: meghatározott fűtési hőszükséglete legfeljebb 15 kWh/m2 lehet évente, míg fajlagos primerenergia-igénye 120 kWh/m2 évente. És ebben már az elektromos áram is benne van, aminek ajánlott értéke 50 kWh/m2 évente. Emellett figyelni kell a légtömörségi értékre is, ami 50 Pa nyomáskülönbség mellett max 0,6 1/h. Ezeknek megfelelni pedig nem egyszerű, mint azzal sokan szembesültek a gyakorlatban.
A passzívház lényegét azonban sokkal jobban meg lehet fogni azzal, hogy ezeknél elegendő a szellőző levegő utánfűtése ahhoz, hogy tartsák a hőmérsékletüket, vagyis alapvetően nincs szükség aktív fűtésre, csak kivételes esetekben. Ez pedig akár 90 százalékkal is kevesebb fűtési költséget jelent, mint normál házak esetében, azaz négyzetméterenként 1,5 m3 gáznak megfelelő energiával megoldható a fűtés.
A követelmények a fokozott szigeteléssel jórészt elérhetők, azonban ez még nem elegendő. Figyelni kell már a telek adottságaira, a ház tájolására, tömegformálására, az ablakok méretére és elhelyezésére, az árnyékolórendszerre, valamint a gépészetre, kezdve a hőcserélős szellőztetőrendszertől a földhő és a napenergia hasznosításáig. Ezeket jelenleg egy átlagos családi háznál még jóval kisebb súlyú problémát jelentenek.
A mozgástér tehát passzív házaknál meglehetősen szűkös, miközben alacsony energiaigényű házaknál nincsenek ilyen szabványértékek, melyeknek meg kell felelni. A fűtési hőszükséglet a 15 kWh/m2 értéknek akár kétszerese-háromszorosa is lehet. A tulajdonosok szabad kezet kapnak, hogy milyen mértékben sikerül energiatakarékossá tenni házukat, miközben persze még maradnak a fokozott energiatakarékosságnál, annak magas komfortjánál és a mérsékeltebb rezsinél.
A passzívház előnyei
Mindezek után azért érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy milyen előnyökkel jár, ha passzív házat építünk. Talán már az eddigiekből is látható, hogy a környezetbarátságon és az alacsony rezsiköltségeken túl olyan előnyei is vannak a passzív, illetve az alacsony energiafogyasztású házaknak, mint
- az egyenletes hőmérséklet,
- télen sem sugározzák a hideget a falak és az ablakok,
- mindig friss, por- és pollenmentes a levegő, miközben nincs huzat,
- nincsenek hőhidak,
- nincs penész,
- nincs páralecsapódás az ablakokon, és
- a szellőztető rendszer ellenére csendesebb a vastagabb szigetelések miatt.
Egyszóval rendkívül komfortos környezetet nyújt a benne lakók számára.
Mennyivel drágább egy passzívház?
Mint említettük, a szigorú követelmények, a költségek, illetve a beláthatatlanul hosszú megtérülési idő miatt sokan nem vállalják be passzívház építését, hanem megmaradnak az alacsony energiafelhasználású megoldásnál. Már ennek az építési költsége is magasabb, mint az átlagos, jól szigetelt házaké.
A tervezés is komolyabb feladat - minősített passzívház-tervezők végzik -, de ugyanez igaz magára az építkezésre is, hiszen a szakembereknek ezen a téren még szerény a tapasztalata. Erre tehát külön fel kell készülni, ahogy arra is, hogy költségesebb lesz a kivitelezés, és nem csak a felhasznált anyagok magasabb minősége miatt.
Hogy mennyivel, azt nehéz pontosan megmondani, hiszen minden eset más és más, de míg egy passzív háznál ez a többlet jó esetben 15 százalék körül alakulhat, addig az alacsony energiafogyasztású házaknál ennek inkább csak a fele-harmada.
Habár az árak ennél nagyobb mértékben is elszállhatnak, vannak már olyan példák passzív házakra az országban, ahol az említett határ alá is sikerült leszorítani a költségeket. Az első hazai passzívház minősítéssel rendelkező családi ház még 230 ezer forintos négyzetméteráron épült 2009-ben Szadán. Átlagosan azonban 10-20 százalékos többletköltséggel számolhatunk, ami persze még mindig több millió forintot jelent az átlagos családi ház költségéhez képest. Ez a néhány százezer forintnyi éves energiaköltség-megtakarításból csak sok-sok év alatt térül meg, a legjobb esetben is 8-10 év alatt, de inkább 15-20 évről beszélhetünk.
Passzívházat építeni tehát most még inkább elkötelezettség kérdése, hiszen ez az, ami alapot adhat arra, hogy a tulajdonosok vállalják a tervezéssel és az építkezéssel járó fokozott nehézségeket és anyagi áldozatokat. Ha józan megfontolással közelítjük meg a kérdést, akkor jelenleg az alacsony energiafogyasztású ház lehet a legtöbb családi ház építő számára az optimális megoldás.
És húzták a BUX-ot is magukkal. 
