Hiába a rengeteg támogatási lehetőség, azokhoz is kell önerő. Ha ebből nagyon kevés van, akkor nem szabad emberi, vagyis elfogadható méretű lakásról álmodozni. Pláne nem Budán. Ezt a felismerést már többször leírtuk az elmúlt évek árrobanásának elemzéseiben. Idénre is igaz ez és ebben megerősített minket az Otthon Centrum, amelyik saját, egyébként nem a teljes piacot lefedő, adatai alapján azt hozta ki, hogy 30 millió forintból Budán egy 34 négyzetméteres használt téglalakás, vagy egy 42 négyzetméteres ház, esetleg egy 47 négyzetméteres panellakás vásárolható.
Budapest belső kerületeiben is hasonló ingatlanokhoz juthatunk ezért az összegért. Ha ugyanis egy tégla lakás mellett döntenénk, akkor egy 38 négyzetméteres lakással kellene beérnünk, míg a panelek esetében egy 47 négyzetméteres lakást tudnánk vásárolni.
Kicsivel jobb helyzetben vannak azok, akik a külső pesti kerületek valamelyikében keresnek ingatlant: itt átlagosan egy 48,5 négyzetméteres téglalakás vagy egy 57 négyzetméteres panellakás, sőt 65 négyzetméteres használt családi ház is belefér ebbe az összegbe.
Ezt is megerősíthetjük, bár hozzá kell tenni: a XVIII., XIX. és a XX., valamint a IV. és XVI. kerületek árai, ha nem is viharsebesen, de azért nagy tempóban zárkóznak fel a belső pesti és a belbudai árakhoz. Ez nem meglepő, ezek a kerületek szépen ellátottak kertesházas övezetekből, ezek népszerűsége hihetetlenül megnőtt, a kínálat viszont nagyon vegyes. Zömmel közepes vagy rossz állapotú, erősen felújításra szoruló, általában 35-50 éves épületekről van szó. A kínálat kisebb részét alkotó korszerű családi házakból egyre kevesebb van, s ezek emiatt is átlagon felüli ütemben drágulnak.
„Új építésű lakásból Budán vagy a Belvárosban a jelenlegi négyzetméterárakon 27 négyzetméteres ingatlan vásárolható ennyiért, de ilyen nagyon kevés van a piacon. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy a külső pesti kerületekben kicsivel jobb a helyzet, mivel átlagérték alapján akár 42 négyzetméteres új építésű ingatlanhoz is hozzá lehet jutni ezért az összegért.
Az Otthon Centrum kínálatában több száz 30 millió forintnál olcsóbb ingatlan található Budapesten. A város népszerűbb részein azonban elvétve akadhatunk ennyiért lakóingatlanra, Budán alig van 30 millióért elérhető lakás, ahogy ez a pesti belvárosban is ritkaság. Aki a városi lokációt részesíti előnyben, a VII. és VIII. kerületekben nézelődhet a régi bérházak lakásai között. Azok, akik kicsit nagyobb vagy jobb állapotú ingatlant keresnek, a külső pesti kerületekben találhatnak rá a lakásukra.
Aki ennyiért családi házat keres a fővárosban, annak nehéz dolga van. Az idei hálózati értékesítések között akadt ugyan 60 négyzetméteres téglaépítésű családi ház, 20 négyzetméteres terasszal és 350 négyzetméteres telekkel a XIX. kerületben, azonban a kétszobás ingatlan állapota erősen leromlott volt: ha az új tulajdonos a felújítás mellett dönt, akkor költséges újjáépítés vár rá a beköltözés előtt. Ha a vásárlónak azonban nem a szabadonálló családi ház, hanem a saját kert a fontos, akkor akár a sor- vagy ikerház is szóba jöhet. Ha valaki ilyen ingatlant keres, valamivel jobbak az esélyei. A XX. kerületben például egy 93 négyzetméteres, 4 szobás, közepes állapotú ikerházat vásároltak meg ennyiért, amihez egy 250 négyzetméteres telek is járt.
Érdemes kitérni az új építésű lakásokra is, de csak azért, hogy leírhassuk: 30 millió forintért csak néhány ilyen akad a piacon. Részben azért, mert eleve kevés volt, másrészt a befektetési céllal vásárlók már bezsákolták maguknak az ilyen lakásokat, hiszen bérbeadni pont az ilyeneket lehet a legkönnyebben.
Támpontnak itt van egy alapadat: Budapesten 2021-ben átlagosan 43 millió forintos áron keltek el az ingatlanok, ami 6 százalékos emelkedést mutat 2020-hoz képest. Az idei adatok alapján 667 ezer forintos négyzetméterárral és 65 négyzetméteres átlagos lakásmérettel számolhattunk a fővárosban.
"Eladói részről a tulajdonosok több mint negyede a nagyobb ingatlanba való költözés miatt vált meg a lakásától, majd 12-12 százalékban egykori befektetésük, illetve örökségük értékesítéséből várták a hozamot. Vevői oldalról a legfőbb motiváció a befektetési célú vásárlás volt (20 százalék), amit az első lakás megszerzése (15 százalék), illetve a lakásméretváltás (11 százalék) követett" - fűzte hozzá a Duna House november közepén kiadott jelentésében.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
