Az elmúlt években a globális egészségügyi építészeti piac jelentős növekedésnek indult, az előrejelzések szerint a fejlődés folyamatos marad a jövőben is. Jelenleg az új, globális kiskereskedelmi ingatlanügyletek 40%-a orvosi létesítményekre vonatkozik. A piac mérete 2017-re elérte a közel 6 milliárd dollárt, 2025-re ez meghaladhatja a 8 milliárd dolláros határt is.
Magyarországon még messze nem tartunk itt, bár nemrégiben nyílt egy nagy magánkórház Budapesten a Duna partján. Budán és az agglomerációban több kisebb magánklinikát is átadtak, a múlt héten éppen a Czeizel Intézet új rózsadombi központját. Az igazi dobás azonban a budai szuperkórház lehet, ha végre elkészülnek a tervek.
A Paulinyi & Partners építészeti cégcsoport egészségügyi tervezésért felelős projektigazgatói összegyűjtötték a legfontosabb európai kórházépítészeti trendeket. Ebből kiderül, hogy Európában a jelenleg működő kórházi infrastruktúra nagy része a 1960–1970-es években épült ki, amelyek a kortárs orvos-beteg felhasználói igényeknek már nem felelnek meg. Az elmúlt években jelentősen nőtt az egészségügyi beruházások száma, hiszen olyan új épületekre van szükség, amelyek hatékonyabbak és rugalmasabban alakíthatóak, mint elődeik, valamint létfontosságú a jelenlegi épületek komplex fejlesztése is.
A korábbi, pavilonszerű- és tömbkórházakat egyre inkább felváltják a szuperkórházak, amelyek komplex épületükkel akár több egészségügyi intézményt is képesek kiváltani. Emellett egyre inkább előtérbe kerül az egynapos ellátás, mely nagyban képes tehermentesíteni a kórház egyes osztályait. Mindezeket figyelembe véve a tervezők arra keresik a válaszokat, hogyan lehet egyszerre költséghatékony és jövőtudatos intézményeket tervezni.
Hatékony infrastruktúra tervezés
Kórházépítészet terén kulcskérdés az, hogyan lehet hatékony, mégis racionális működési elven alapuló egészségügyi intézményeket tervezni. Ennek érdekében rövidebb útvonalakat terveznek a betegek és az ellátáshoz kapcsolódó elemek szállításának optimalizálása érdekében. Megjelenik az okos kórház fogalma, amit olyan infrastruktúra-elemek jellemeznek, mint például a kiszolgáló és szállító robotrendszerek és az automatizált gyógyszeradagoló.
A bécsi Krankenhaus Nord esetében az átgondolt, hatékony infrastruktúra több szempontból kiemelkedik. Az eredményes működés részeként főként a technológia-orientált megoldásokra törekedtek a tervezők; a hálózatba illesztett infotechnológia olyan lehetőségeket biztosít, mint például az épületen belül működő csőpostaszerű szállítási automatizálás, vagy az okos eszközökkel összekötött diagnosztikai eszközpark. A Jeroen Bosch kórház Hollandiában vidéki centrumkórházként operál, ahol az átlátható elrendezés és a betegutak hatékony összehangolása volt az elsődleges cél a tervezés során. Emellett a betegek jóllétét szolgáló bőséges napfény, valamint a zöld kültéri terek is nagy hangsúlyt kaptak.
Betegközpontúság
„Az építészeti alkotótevékenység alanya a beteg, az ő szemén keresztül kell látni a kórházi környezetet. A jól megtervezett kórházi környezet konkrétan mérhető a gyógyulási rátában, a betegbiztonságban és -elégedettségben, valamint a gyógyító-ápoló tevékenység hatékonyságában” – emelte ki Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgatója. A betegszoba részeként gyakori a beteg saját digitális képernyője, ami nemcsak egyfajta szórakoztatóegységként funkcionál, hanem számos, a beteg terápiás tevékenységét kiegészítő multifunkciós elemet is tartalmaz.
Fontos a természetes környezet létrehozása, a megfelelő benapozottság megvalósítása, a természetes és jó minőségű belsőépítészeti anyaghasználat. A gyógyító közösségi terek mellett a betegek számára biztosítani kell a tervezés során a megfelelő hőkomfortot, valamint az egyéni szellőzés lehetőségét is. Emellett kiemelkedően fontos még a kórház megfelelő akusztikájának kialakítása, tervezése, a zajhatások csökkentése.
Az Aacheni Egyetemi Kórház esetében a barátságos, gyógyító légkör megteremtésére törekedtek a C.F. Møller tervezői. Az alagsori elhelyezkedés ellenére az új operatív létesítményeket és az intenzív ellátást is úgy tervezték, hogy minél több természetes fény jusson az épületbe a betegút során, valamint maximális hozzáférést biztosítsanak a zöld területekhez a betegek és a dolgozók számára. A zürichi Bethanien Privatklinik magánkórház esetében a betegközpontú megoldás a kórház hotel részében összpontosul, ahol a betegek minőségi keretek között gyógyulhatnak.
Környezethatékonyság
Energiafelhasználásunk 40%-a épületekhez kötődik, ezért a fókuszt főként az energiaigények csökkentésére helyezik: a megfelelő hatékonyságú megújuló energiaforrások felhasználására törekednek a tervezés során. Emellett a hatékonyság maximalizálása során magas komfortot nyújtó szekunder rendszereket is kialakítanak a kórház falain belül. Az elérhető hatékonyság legtöbb esetben a szimulációkon, vizsgálatokon és kutatásokon alapuló tervezésre épül. Erre lehet jó példa a napelemes rendszerek kiépítése, ami jelentős villamosenergia-felhasználás fedezésére ad lehetőséget.
A Gødstrup Kórház és Aarhus Egyetemi Kórház Dániában a környezeti adottságok figyelembevételével épültek. A zöld területen fekvő kórházak energiatakarékossági szempontból kiemelkedőek; dinamikus, de ugyanakkor környezethatékonyságban elöl járó megoldások jellemzik őket” - emelte ki Domonkos Ádám projektigazgató.
Dolgozó és szolgáltató orientáció
A kórházakat sok esetben valódi középületként értelmezik – az épületet nemcsak betegellátás, hanem más, komplex szolgáltatások esetén is használják. A középületi jellegből adódóan a kórház részét képzik például éttermek, kávézók, gyógyászati segédboltok és kereskedelmi egységek is. Hasonló kontextusban szerepelnek a szolgáltatásokkal támogatott közös belső terek, melyek egyrészt segítik az ott dolgozók mindennapjait, másrészt közösségi térként funkcionálnak a környékbeli lakók, látogatók számára is. Olyan egyéb szolgáltatások is megjelennek, mint a dolgozók gyermekeinek szánt bölcsőde, vagy óvoda, valamint a nővérszállás, ideiglenes orvos szállás, előadótermek, konferenciatermek, orvosi könyvtár és az orvosi gyakorlótermek.
A rotterdami Erasmus Medical Center egyfajta szolgáltatóközpontként is funkcionál. A központi térből kiinduló funkció-alapú elrendezés nem csak a betegek, hanem a dolgozók és a szolgáltatók szempontjából is előnyösek. Több olyan szolgáltatás is megtalálható itt – mint például a könyvtár –, ami az épület működését kiragadja a merev kórházi környezetből. A grazi Privatklinik Kastanienhof magánkórház a dolgozókra orientált munkakörülményeket teremtve, team munkákkal alátámasztott gyógyítással végzi munkáját.
A magán egészségügyben az üzleti terv és a pénzügyi megtérülés komoly szerepet játszik. „A tervezés során a projekt egészét kell szem előtt tartani és számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek. A terület és sűrűség mérőszámai, az ideális elérés és megközelíthetőség, az ütemezhetőség, a használhatóság és a környezettudatosság mind fontos eleme a folyamatnak. A tudatos tervezés és fejlesztés részeként világos üzleti modellekkel operálnak, hosszútávú költségszámításokat végezek, mérhető paramétereket és KPI-okat határoznak meg” - emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója.
A Zaans Medical Center az első lean design tervezéssel megvalósult holland kórház volt. A tervezés során a fő fókusz a klinikai szintek átláthatóságára, valamint a kihasználatlan terek kiaknázására került, mely részeként a betegek és a dolgozók egyaránt koncentrált figyelemben részesültek. A párizsi Clinique Arago magánkórház gazdasági modelljében a fő szerepet a modern építészeti eszközök integrálása és a fenntartható épülettervezés játszák, így elérhető a gazdaságos működés.
Az elnök nem is volt ott. 
