Az ország Kereskedelmi Minisztériuma a hét elején adott ki egy közleményt, amely arra utasította a helyi önkormányzatokat, hogy ösztönözzék az embereket a napi szükségleteik - köztük zöldségek, olajok és baromfi - felhalmozására, hogy elegendőek legyenek a mindennapi életre és a vészhelyzeti szituációkra – írja a CNN Business.
A minisztérium a helyi hatóságokat pedig azért sürgeti, hogy gondoskodjanak a lakosok megfelelő készlet-felhalmozásáról, ami jövő tavaszig is elég kell hogy legyen. Ezen kívül felszólította a hatóságokat, hogy tartsák stabilan az árakat, hiszen aggodalmas, amilyen mértékben a zöldségek ára megugrott Kínában az elmúlt hetekben a szokatlanul heves esőzések miatt, amelyek tönkretették a termést.
Kína már korábban is hangsúlyozta az élelmiszer- és egyéb napi készletek felhalmozásának fontosságát – például szeptemberben, a nagy egyhetes ünnepi időszak előtt. Ezeket a felhívásokat sokszor a helyi hatóságoknak szánják, de most a családokat érintő megfogalmazás a jelek szerint előtérbe helyezi az állampolgárokat. A váratlan figyelmeztetés sokkolta a kínai embereket.
„A kormány még 2020 elején sem mondta nekünk, hogy halmozzunk fel élelmiszereket, amikor kitört a Covid-járvány” – írta a hírre reagálva egy Weibo-felhasználó (kínai közösségi oldal).
Van, aki arra gondol, hogy a hatóságok szerint sokan majd nem tudnak zöldséget vásárolni a télen. Olyan nagy volt az emberek döbbenete, hogy egyes kínai állami médiában most igyekeznek elfojtani a növekvő aggodalmakat.
Hu Xijin, a Global Times állami lap szerkesztője visszautasította azokat a felvetéseket, mely szerint a minisztérium közleménye összefüggésbe hozható a Peking és Tajpej közötti feszültség fokozódásával. Kína "saját részének" tekinti Tajvant, annak ellenére, hogy a Kínai Kommunista Párt soha nem tekintett így az önálló szigetre.
Mindeközben az állami tulajdonú, kínai Economic Daily kedden azt írta, a hatóságok arra emlékeztetik a családokat, hogy készüljenek fel a Covid-19 okozta átmeneti leállások esetére.
A CCTV állami televízióban pedig elhangzott, hogy a családok „túlgondolják” a bejelentést, miszerint halmozzanak fel plusz mennyiségeket a háztartásokban. Zhu Xiaoliang, a Kereskedelmi Minisztérium egyik tisztviselője úgy nyilatkozott a televízióban, hogy az emberek napi ellátása kielégítő, és teljes mértékben garantálható a következő időkben is. Zhu hozzátette, hogy a bejelentést a helyi hatóságoknak szánták.
Kína szigorú zéró-Covid politikát folytatott még akkor is, amikor a világ országai fokozatosan megtanultak együttélni a koronavírussal. A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező országnak eltökélt szándéka, hogy határain belül teljesen felszámolja a vírust, és szigorú korlátozásokat vezetett be a járványok megállítása érdekében, beleértve a nagysebességű vonatok leállítását és az utasok karanténba helyezését, valamint a jelzőlámpák "pirosra állítását", hogy elterelje a forgalmat abban a megyékben, ahol akár csak egyetlen esetet is jelentettek.
Kína szigorú intézkedéseit bizonyítja, hogy egyetlen megerősített koronavírus-eset miatt a Shanghai Disneyland azonnali zárlat alá került. Wang Hongcun, a Pekingi Városi Kereskedelmi Iroda tisztviselője szerint a koronavírus-esetek visszaszorítására irányuló országos erőfeszítések részben valóban hozzájárulhatnak az élelmiszerárak emelkedéséhez, ugyanis a korlátozások miatt emelkedhetnek a régiók közötti tranzitköltségek. Hozzátette, hogy az ország fővárosában egyes zöldségek ára 50 százalékkal vagy még többel is megugrott októberben.
De más tényezők is hozzájárulnak a növekedéshez. A széles körben elterjedt szénhiány megdrágította az üvegházhatású gazdálkodást, hiszen a fűtés megemelte az áramköltségeket. A szélsőséges időjárás pedig megkárosította a termést a nagyobb mezőgazdasági tartományokban.
A Kereskedelmi Minisztérium november elején felszólította a helyi hatóságokat, hogy a mezőgazdasági termékek beszállítóival hosszú távú szerződésekkel, valamint a tárolható zöldségek felvásárlásával készüljenek fel a télre.
A CNN Business szerint Peking a közelmúltban más intézkedéseket is hozott, amelyek úgy tűnnek, valóban az élelmezésbiztonságot célozzák meg. November 1-jén a kormány „akciótervet” mutatott be, amely arra ösztönzi az embereket, hogy ne rendeljenek több ételt, mint amennyire szükségük van, és jelentsék be az élelmiszert pazarló éttermeket – ez az intézkedés hasonló ahhoz a kampányhoz, amelyet Hszi Csin-ping elnök indított tavaly, amikor a koronavírus-járvány és az árvíz fenyegette helyzet miatt korlátozta az élelmiszer-ellátási láncokat.
Áprilisban pedig Kína törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az éttermek számára, hogy extra díjat számítsanak fel a fogyasztóknak, ha túl sok ételmaradékot hagynak a tányérjukon. Emellett a törvény 100 000 jüanig (körülbelül 15 000 dollárig) is büntetheti azokat, akik ételfalásról szóló videókat készítenek vagy osztanak meg.
Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte. 
