12p

Ha megnézzük, mi volt a terv és mi lett a tény, illetve hányszor kellett év közben költségvetési átrendezéskről beszámolnunk, sok jelentősége nem látszik a tavasszal beterjesztett, nyáron elfogadott következő évi büdzséknek Magyarországon. Ez hatványozottan igaz a 2023-as évre... Ha a tervezésben nem is, névadásban mindenképp világbajnokok vagyunk - a Matolcsy-érában indult gyakorlat a mai napig fennáll. Folytatjuk évente megjelenő sorozatunkat a büdzsé-keresztelőkről, ezúttal egy eddig példátlan csavarral: még hatálybalépése előtt átkeresztelték a 2023-as költségvetést.

Évente frissülő összeállításunkban az egyes évek költségvetésének elnevezését és - a benyújtott költségvetési törvények alapján - az eredetileg tervezett főbb makroszámokat valamint a tényadatokat gyűjtjük össze. A 2023-as költségvetésről szóló törvény ugyan már júliusban elfogadta az Országgyűlés, de az év utolsó napjaiban - eddig példátlan módon - rendeleti úton átírja a kormány.

2011: a talpraállás költségvetése

A 2011-es költségvetés a talpraállás költségvetése, mert 3 százalék alatti hiánnyal számol, de egyúttal 3 százalékos növekedésre épül - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010. októberének végén. (Ugyanekkor egyébként a még Bajnai-kormány által kidolgozott 2010-es költségvetést a "csontvázak költségvetésének" nevezte.) Érdekességképp táblázatunkban összehasonlítjuk, milyen főbb makropálya-adatokkal és költségvetési hiánnyal tervezett a kormány, és végül mi lett belőlük.

2011 Terv* Tény
GDP növekedése, % +3,0 +1,9
Fogyasztói árak változása, % +3,5 +3,9
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,8 -5,2

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2012: országvédelmi költségvetés

Öt feladat köré épül Magyarország jövő évre vonatkozó országvédelmi költségvetése - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011 szeptemberében. A miniszter ismertette: a költésvetés része a jövő évi 1,5 százalékos GDP növekedés, a 2, 5 százalékos hiánycél, a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság 72 százalékra csökkentése, a 4,2 százalékos infláció, illetve a GDP arányos kamatkiadások 3,6 százalékra való csökkentése.

2012 Terv* Tény
GDP növekedése, % +1,5 -1,3
Fogyasztói árak változása, % +4,2 +5,7
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,5 -2,3

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bemutatja a 2012-es költségvetést hordozó pendrive-ot. MTI Fotó: Beliczay László

2013: az emelkedés költségvetése

Az emelkedés költségvetésének nevezte Matolcsy György a 2013-as költségvetést a parlamentben, és Rogán Antal is használta a fordulatot. Elfogadás előtt többször módosították a javaslatot, fél évvel a benyújtás után szavazott róla a parlament. Elfogadás után, 2013-ban is számos alkalommal hozzá kellett nyúlni.

2013 Terv* Tény
GDP növekedése, % +1,6 +1,8
Fogyasztói árak változása, % +4,2 +1,7
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,4 -2,6

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2014: a rezsicsökkentés költségvetése

A rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel azon olyan intézkedéseket vezetnek át, amelyek könnyebbé teszik az emberek mindennapi megélhetését - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013. szeptemberében.

2014 Terv* Tény
GDP növekedése, % +2,0 +4,2
Fogyasztói árak változása, % +2,4 -0,2
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -3,1 -2,8

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2015: a banki elszámoltatás költségvetése

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014 októberében már ilyen néven emlegette a büdzsét, utalva a devizahitelek elszámolási, forintosítási törvényeire.

2015 Terv* Tény
GDP növekedése, % +2,5 +3,7
Fogyasztói árak változása, % +1,8 -0,1
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,7 -2,0

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2016: az adócsökkentés költségvetése

2015. áprilisában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője árult el részleteket az adócsökkentés költségvetéséről - például az szja váratlan csökkentéséről beszéltek.

2016 Terv* Tény
GDP növekedése, % +2,5 +2,2
Fogyasztói árak változása, % -0,2 +0,4
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,0 -1,8

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2017: az adócsökkentés, otthonteremtés és gyarapodás költségvetése

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevezte így a büdzsét sajtótájékoztatóján, ahol azt is elmondta, a 2017-es költségvetés biztosítja, hogy mindenki léphessen egyet előre,  valamint hogy a büdzsé nagyobb biztonságot nyújt a magyar állampolgárok számára.

2017 Terv* Tény
GDP növekedése, % +3,1 +4,3
Fogyasztói árak változása, % +0,7 +2,4
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,4 -2,4

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2018: a munkából élők költségvetése

Lázár János akkori miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a 2018-as évi büdzsé a munkából élők költségvetése. Foglalkoztatás, családtámogatás, biztonság - szavai szerint ezek állnak a költségvetés középpontjában. Azt is mondta, hogy amikor a Fidesz kormányoz, nincs választási költségvetés.

2018 Terv* Tény
GDP növekedése, % +4,3 +5,4
Fogyasztói árak változása, % +3 +2,8
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,9 -2,1

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2019: a biztonságos növekedés költségvetése

"A középpontban továbbra is Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése áll" - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor a Parlament elfogadta a 2019-es büdzsét.

2019 Terv* Tény
GDP növekedése, % +4,1 +4,6
Fogyasztói árak változása, % +2,7 +3,4
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -1,8 -2,1

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2020: a családok támogatásának költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, szerinte sok olyan pontja van az 2020-as költségvetének, amelyika családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt majd segítséget, biztonságot. A büdzsé négy fő pillérének a családok támogatásának növelését, a gazdaságvédelmi akciótervet, a tovább csökkenekő adókat és a tovább bővülő biztonsági kiadásokat jelölte meg. Az alábbi táblázatban az eredeti tervek láthatóak, amelyeket azonban jócskán felülírt a koronavírus. A Pénzügyminisztérium sem számított már gazdasági növekedésre az év közepén. 

2020 Terv* Tény
GDP növekedése, % +4,0 -4,7
Fogyasztói árak változása, % +2,8 +3,3
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -1,0 -8,1

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

2021: a gazdaságvédelem költségvetése

Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához - mondta a pénzügyminiszter, amikor bemutatta az Országgyűlésnek a következő évi büdzsé tervezetét júniusban.

2021 Terv* Tény
GDP növekedése, % +4,8 +7,1
Fogyasztói árak változása, % +3 +5,1
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -2,9 -6,8

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

A kormány 2021-re 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számolt, az államadósság csökkenése mellett. A tervezésből nem sok minden valósult meg: a GDP növekedése lényegesen magasabb lett a vártnál, ahogy az infláció is - mindez az államháztartási hiány az eredetileg vártnál lényegesen magasabb szintje mellett. 

2022: az újraindítás költségvetése

2021 májusában az Országgyűlésben a költségvetési törvényjavaslat bemutatásakor Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz. A 2022-es költségvetés középpontjában szavai szerint a gazdaság-újraindítási akcióterv állt, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. 

2022 Terv*
GDP növekedése, % +5,2
Fogyasztói árak változása, % +3
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -5,9

*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.

A terveket ezúttal egy energiaválság és az orosz agresszió, Ukrajna lerohanása írta felül. A magyar gazdaság az első félévben még jól működött, így bár a második félévre minden előjel szerint recesszióba fordultunk, a mostani szakértői várakozások szerint még összejöhet egy 4,5 - 5 százalék körüli éves GDP-növekedési adat. Az inflációval viszont totálisan mellélőtt a kormány - az MNB legfrissebb, decemberben kiadott inflációs jelentésében már 14,5-14,7 százalék közötti éves fogyasztói áremelkedés szerepel 2022-es előrejelzésként, ami mintegy ötszöröse a kormány által 2021 májusában előrejelzett értéknek.

2023: a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése a rezsivédelem költségvetése

A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak - ezt még június 22-én mondta Varga Mihály, amikor bemutatta az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával – arra, hogy soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint most - fogalmazott a pénzügyminiszter. Aztán kiderült, hogy mégsem számolt annyira (jól) ezekkel a kormány.

Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Decemberre kiderült: a végül július 19-én elfogadott 2023-as költségvetés abban a formában nem sokat ér, át kellett dolgozni az egészet a mostani helyzet alapján. "A 2023-as költségvetést is elfogadtuk július elsejéig, aztán mennyi minden történt azóta, ami a sarkaiból forgatta ki a költségvetést" – ezt így fogalmazta meg Orbán Viktor decemberi nemzetközi sajtótájkoztatóján.

A kormány ezért eddig példátlan intézkedést húzott meg: kihasználva a lassan örökösnek tűnő veszélyhelyzeti kormányzás adta rendkívüli jogrendi lehetőséget, rendeleti úton módosította az Országgyűlés által elfogadott 2023-as költségvetést. „Július elseje óta azonban történt egy s más a magyar meg az európai gazdaságban, tehát veszélyhelyzeti rendeletalkotás formájában hozzá kell igazítanunk a költségvetést a jelenlegi helyzethez” - így fogalmazott november végén a miniszterelnök.

A már idézett MNB-jelentés 0,5 - 1,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre 2023-ra, az éves infláció szintjét pedig 15 - 19,5 százalék közé lőtték be, ehhez kellett tehát közelítenie a számokat a kormánynak is.

A nyáron elfogadott, majd december utolsó napjaiban átírt sarokszámok az alábbiak:

2023 Terv 1* Terv 2**
GDP növekedése, % +4,1 +1,5
Fogyasztói árak változása, % +5,2 +15%
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában -3,5 -3,9

*A benyújtott költségvetési törvény / **A 613/2022. (XII. 29.) kormányrendelet alapján. 

A kormány tehát a legoptimistább forgatókönyvet vette alapul - a GDP-prognózis felső értékével, az inflációs előrejelzés alsó értékével terveznek.

Ezúttal a költségvetés nevét is módosította a kormány. A Pénzügyminisztérium a "rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése" megnevezés helyett a "rezsivédelem" költségvetésének nevezte közleményében a 2023-as büdzsét.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy lépésre szánta el magát Kína
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 17:14
Kína készen áll az Európai Központi Bankkal (EKB) való együttműködés megerősítésére, többek között a nemzetközi monetáris rendszer reformja terén – jelentette ki Li Csiang miniszterelnök a Christine Lagarde EKB-elnökkel csütörtökön Pekingben tartott találkozón.
Makro / Külgazdaság Most már biztos: árkorlátozás jön a gyógyszerekre
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 16:26
Tavaly év végi árszinten rögzítik az érintett termékeket. 
Makro / Külgazdaság Ütésálló Kína külkereskedelme
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 16:12
Az év eleje óta minőségben javult, mennyiségben nőtt Kína külkereskedelmi forgalma.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter nagy csatára készül
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 14:48
Nagy csata várható az európai uniós energiaügyi tanács jövő heti ülésén, a kormány azonban nem fogja engedni, hogy Brüsszel a magyar családoktól szedje be az ukrajnai háború meghosszabbításának pénzügyi fedezetét – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Szintet lépett a drágulás a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 14:02
Bőven 5 százalék felett a romániai drágulás üteme.
Makro / Külgazdaság Miért emelkednek megint az árak?
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 13:31
Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,4 százalékos fogyasztói árindex emelkedésről számolt be, ami azt jelenti, hogy a kormányzati beavatkozás ellenére újra növekvő pályára álltak az árak. Igaz, ez még „belefér” a korábbi elemzői (és GKI) várakozásokba, amelyek idénre 4,5 százalék körüli árindexet vártak. Ugyanakkor a korábbi kormányzati várakozást (3,2 százalék) jelentősen meghaladja – írta elemzésében a GKI. 
Makro / Külgazdaság Magyarország is örülhet az új német előrejelzésnek
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 12:56
A korábbinál többet várnak a gazdaságkutatók. 
Makro / Külgazdaság Bajban a magyar autógyárak, erre senki sem számított
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 10:42
Itt a bizonyítvány.
Makro / Külgazdaság Nagy fogadalmat tett a BYD és a többi kínai autómárka
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 10:28
A kínai autómárkák hajlamosak voltak árengedményeiket ráterhelni beszállítóikra, ami elérkezett arra a pontra, ahol a fojtogatás elviselhetetlenné vált. Így meg kellett ígérniük, hogy felhagynak vele.
Makro / Külgazdaság Tíz százalék alá süllyedt az orosz infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 09:59
Lassul az ütem az oroszoknál. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG