Évente frissülő összeállításunkban az egyes évek költségvetésének elnevezését és - a benyújtott költségvetési törvények alapján - az eredetileg tervezett főbb makroszámokat valamint a tényadatokat gyűjtjük össze. A 2023-as költségvetésről szóló törvény ugyan már júliusban elfogadta az Országgyűlés, de az év utolsó napjaiban - eddig példátlan módon - rendeleti úton átírja a kormány.
2011: a talpraállás költségvetése
A 2011-es költségvetés a talpraállás költségvetése, mert 3 százalék alatti hiánnyal számol, de egyúttal 3 százalékos növekedésre épül - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010. októberének végén. (Ugyanekkor egyébként a még Bajnai-kormány által kidolgozott 2010-es költségvetést a "csontvázak költségvetésének" nevezte.) Érdekességképp táblázatunkban összehasonlítjuk, milyen főbb makropálya-adatokkal és költségvetési hiánnyal tervezett a kormány, és végül mi lett belőlük.
| 2011 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +3,0 | +1,9 |
| Fogyasztói árak változása, % | +3,5 | +3,9 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,8 | -5,2 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2012: országvédelmi költségvetés
Öt feladat köré épül Magyarország jövő évre vonatkozó országvédelmi költségvetése - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011 szeptemberében. A miniszter ismertette: a költésvetés része a jövő évi 1,5 százalékos GDP növekedés, a 2, 5 százalékos hiánycél, a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság 72 százalékra csökkentése, a 4,2 százalékos infláció, illetve a GDP arányos kamatkiadások 3,6 százalékra való csökkentése.
| 2012 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +1,5 | -1,3 |
| Fogyasztói árak változása, % | +4,2 | +5,7 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,5 | -2,3 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
|
|
| Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bemutatja a 2012-es költségvetést hordozó pendrive-ot. MTI Fotó: Beliczay László |
2013: az emelkedés költségvetése
Az emelkedés költségvetésének nevezte Matolcsy György a 2013-as költségvetést a parlamentben, és Rogán Antal is használta a fordulatot. Elfogadás előtt többször módosították a javaslatot, fél évvel a benyújtás után szavazott róla a parlament. Elfogadás után, 2013-ban is számos alkalommal hozzá kellett nyúlni.
| 2013 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +1,6 | +1,8 |
| Fogyasztói árak változása, % | +4,2 | +1,7 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,4 | -2,6 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2014: a rezsicsökkentés költségvetése
A rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel azon olyan intézkedéseket vezetnek át, amelyek könnyebbé teszik az emberek mindennapi megélhetését - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013. szeptemberében.
| 2014 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +2,0 | +4,2 |
| Fogyasztói árak változása, % | +2,4 | -0,2 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -3,1 | -2,8 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2015: a banki elszámoltatás költségvetése
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014 októberében már ilyen néven emlegette a büdzsét, utalva a devizahitelek elszámolási, forintosítási törvényeire.
| 2015 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +2,5 | +3,7 |
| Fogyasztói árak változása, % | +1,8 | -0,1 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,7 | -2,0 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2016: az adócsökkentés költségvetése
2015. áprilisában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője árult el részleteket az adócsökkentés költségvetéséről - például az szja váratlan csökkentéséről beszéltek.
| 2016 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +2,5 | +2,2 |
| Fogyasztói árak változása, % | -0,2 | +0,4 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,0 | -1,8 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2017: az adócsökkentés, otthonteremtés és gyarapodás költségvetése
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevezte így a büdzsét sajtótájékoztatóján, ahol azt is elmondta, a 2017-es költségvetés biztosítja, hogy mindenki léphessen egyet előre, valamint hogy a büdzsé nagyobb biztonságot nyújt a magyar állampolgárok számára.
| 2017 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +3,1 | +4,3 |
| Fogyasztói árak változása, % | +0,7 | +2,4 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,4 | -2,4 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2018: a munkából élők költségvetése
Lázár János akkori miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a 2018-as évi büdzsé a munkából élők költségvetése. Foglalkoztatás, családtámogatás, biztonság - szavai szerint ezek állnak a költségvetés középpontjában. Azt is mondta, hogy amikor a Fidesz kormányoz, nincs választási költségvetés.
| 2018 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +4,3 | +5,4 |
| Fogyasztói árak változása, % | +3 | +2,8 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,9 | -2,1 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2019: a biztonságos növekedés költségvetése
"A középpontban továbbra is Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése áll" - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor a Parlament elfogadta a 2019-es büdzsét.
| 2019 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +4,1 | +4,6 |
| Fogyasztói árak változása, % | +2,7 | +3,4 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -1,8 | -2,1 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2020: a családok támogatásának költségvetése
Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, szerinte sok olyan pontja van az 2020-as költségvetének, amelyika családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt majd segítséget, biztonságot. A büdzsé négy fő pillérének a családok támogatásának növelését, a gazdaságvédelmi akciótervet, a tovább csökkenekő adókat és a tovább bővülő biztonsági kiadásokat jelölte meg. Az alábbi táblázatban az eredeti tervek láthatóak, amelyeket azonban jócskán felülírt a koronavírus. A Pénzügyminisztérium sem számított már gazdasági növekedésre az év közepén.
| 2020 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +4,0 | -4,7 |
| Fogyasztói árak változása, % | +2,8 | +3,3 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -1,0 | -8,1 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
2021: a gazdaságvédelem költségvetése
Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához - mondta a pénzügyminiszter, amikor bemutatta az Országgyűlésnek a következő évi büdzsé tervezetét júniusban.
| 2021 | Terv* | Tény |
| GDP növekedése, % | +4,8 | +7,1 |
| Fogyasztói árak változása, % | +3 | +5,1 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -2,9 | -6,8 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
A kormány 2021-re 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számolt, az államadósság csökkenése mellett. A tervezésből nem sok minden valósult meg: a GDP növekedése lényegesen magasabb lett a vártnál, ahogy az infláció is - mindez az államháztartási hiány az eredetileg vártnál lényegesen magasabb szintje mellett.
2022: az újraindítás költségvetése
2021 májusában az Országgyűlésben a költségvetési törvényjavaslat bemutatásakor Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz. A 2022-es költségvetés középpontjában szavai szerint a gazdaság-újraindítási akcióterv állt, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja.
| 2022 | Terv* |
| GDP növekedése, % | +5,2 |
| Fogyasztói árak változása, % | +3 |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -5,9 |
*A benyújtott költségvetési törvény alapján. Az elfogadott javaslatban illetve az évközi módosításokban eltérő számok szerepelhetnek.
A terveket ezúttal egy energiaválság és az orosz agresszió, Ukrajna lerohanása írta felül. A magyar gazdaság az első félévben még jól működött, így bár a második félévre minden előjel szerint recesszióba fordultunk, a mostani szakértői várakozások szerint még összejöhet egy 4,5 - 5 százalék körüli éves GDP-növekedési adat. Az inflációval viszont totálisan mellélőtt a kormány - az MNB legfrissebb, decemberben kiadott inflációs jelentésében már 14,5-14,7 százalék közötti éves fogyasztói áremelkedés szerepel 2022-es előrejelzésként, ami mintegy ötszöröse a kormány által 2021 májusában előrejelzett értéknek.
2023: a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése a rezsivédelem költségvetése
A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak - ezt még június 22-én mondta Varga Mihály, amikor bemutatta az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával – arra, hogy soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint most - fogalmazott a pénzügyminiszter. Aztán kiderült, hogy mégsem számolt annyira (jól) ezekkel a kormány.
Decemberre kiderült: a végül július 19-én elfogadott 2023-as költségvetés abban a formában nem sokat ér, át kellett dolgozni az egészet a mostani helyzet alapján. "A 2023-as költségvetést is elfogadtuk július elsejéig, aztán mennyi minden történt azóta, ami a sarkaiból forgatta ki a költségvetést" – ezt így fogalmazta meg Orbán Viktor decemberi nemzetközi sajtótájkoztatóján.
A kormány ezért eddig példátlan intézkedést húzott meg: kihasználva a lassan örökösnek tűnő veszélyhelyzeti kormányzás adta rendkívüli jogrendi lehetőséget, rendeleti úton módosította az Országgyűlés által elfogadott 2023-as költségvetést. „Július elseje óta azonban történt egy s más a magyar meg az európai gazdaságban, tehát veszélyhelyzeti rendeletalkotás formájában hozzá kell igazítanunk a költségvetést a jelenlegi helyzethez” - így fogalmazott november végén a miniszterelnök.
A már idézett MNB-jelentés 0,5 - 1,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre 2023-ra, az éves infláció szintjét pedig 15 - 19,5 százalék közé lőtték be, ehhez kellett tehát közelítenie a számokat a kormánynak is.
A nyáron elfogadott, majd december utolsó napjaiban átírt sarokszámok az alábbiak:
| 2023 | Terv 1* | Terv 2** |
| GDP növekedése, % | +4,1 | +1,5 |
| Fogyasztói árak változása, % | +5,2 | +15% |
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -3,5 | -3,9 |
*A benyújtott költségvetési törvény / **A 613/2022. (XII. 29.) kormányrendelet alapján.
A kormány tehát a legoptimistább forgatókönyvet vette alapul - a GDP-prognózis felső értékével, az inflációs előrejelzés alsó értékével terveznek.
Ezúttal a költségvetés nevét is módosította a kormány. A Pénzügyminisztérium a "rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése" megnevezés helyett a "rezsivédelem" költségvetésének nevezte közleményében a 2023-as büdzsét.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
