Hacsak nem történik valami váratlan fordulat, akkor a Demokrata Párt jelöltje, Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke.
Két államban fordított Biden
A 78. évében járó politikus ugyanis pénteken a levélszavazatoknak köszönhetően fordítani tudott Pennsylvaniában. Ha megtartja előnyét – ami több mint valószínű –, 20 elektori szavazatot szerez a jelenlegi 253 mellé és ezáltal átlépi a győzelemhez szükséges 270-es küszöböt.
Hasonló forgatókönyv játszódott le Georgiában is, ahol Biden ma reggel szintén átvette a vezetést. Bár itt is csupán minimális előnye van, győzelme gyakorlatilag biztos.
A végeredmény szempontjából tehát mindegy, mi történik majd a másik kettő, még „nyitott” csatatér államban, Nevadában és Arizonában, amelyekben egyébként szintén Biden áll elől. (Az alábbi térképen egyelőre csak a már hivatalos győzelmeket jeleztük.)
Ha minden úgy marad, ahogy most van,
akkor Trump a 2016-os választáshoz képest elveszítette Wisconsint, Michigant, Pennsylvaniát, Georgiát és Arizonát.
Teljes bizonyossággal ugyanakkor azért sem lehet kijelenteni, hogy Biden az új elnök, mivel a kis különbség miatt több államban is újraszámolhatják a szavazatokat, illetve Trump és csapata jogi úton próbálja megakadályozni a hatalomátvételt.
Trump szerint csaltak
Kampánystábja ma jelezte, hogy „a választás nem ért véget”, Georgiában újraszámlálás lesz, Pennsylvaniában pedig bírósághoz fordultak az állítólagos szabálytalanságok miatt.
Az amerikai elnök kész a Legfelsőbb Bíróságig is elmenni.
Legális szavazatokkal könnyedén elnyerem az Egyesült Államok elnöki posztját. A megfigyelők munkáját semmilyen formában vagy módon nem engedték végezni, ezért az ezen idő alatt elfogadott szavazatokat illegálisnak kell minősíteni. A Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie
-írta Trump csütörtök éjjel a Twitteren, amely „vitatott tartalom” figyelmeztetéssel látta el a bejegyzést.
A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján – bizonyítékok ismertetése nélkül – szintén átverésről beszélt, és korruptnak nevezte a levélszavazás rendszerét.
Szerinte a demokraták, a közvéleménykutatók, a média, a nagy tech cégek és a szavazatszámlálók el akarják csalni a választást, és ezt nem szabad hagyni.
A republikánusok több esetben is jogi úton próbálták megállítani a számlálásokat, híveik pedig többször is azok helyszínére vonultak. (Nagyobb attrocitásról ugyanakkor eddig nem érkezett jelentés.)
Az elnök kijelentésétől még egyes republikánus politikusok is elhatárolódtak, a három legnagyobb amerikai televíziós hálózat (ABC, CBS, NBC) pedig elkapcsolt a sajtóeseményről az elnök kijelentései miatt.
Trump szerda reggel még a választások győztesének látszott, idővel azonban – ahogy elkezdték számolni a levélben érkező, jellemzően Biden-párti voksokat – a demokratapárti politikus egyre több csatatér államban fordított. Csütörtökön már egyértelműen Biden volt az esélyesebb, pénteken pedig beteljesítette a fordulatot.
Tegnap Biden nyugalomra intette az amerikaikat, és azt mondta: minden szavazatot meg kell számolni. (Tehát nem szabad félbeszakítani a munkát.)
Mit jelent ez nekünk?
Ami a választás magyar vonatkozását illeti, Baranyi Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese a Privátbankár.hu-nak korábban azt mondta:
A magyar kormánynak nyilván előnyösebb lenne Donald Trump győzelme, ugyanakkor Joe Biden sikere esetén sem kell gyökeres fordulattól tartania.
Szerinte a politikai nyomás ugyan nőhet, de a gazdasági kapcsolatok aligha sérülnek.
Másik mai helyzetértékelésünket itt olvashatják: Amerika négy évre lebénulhat. A két politikus adó- és kereskedelempolitikájáról itt, munkahelyteremtési céljairól itt, klímapolitikájáról itt, a piaci várakozásokról pedig itt írtunk, az alábbi videón pedig bemutattuk a két jelöltet, és azt, hogy miért élnek külön univerzumokban:
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen vasárnap kijelentette, hogy békés eszközökkel fog harcolni az ellene kiszabott ötéves közhivatal-viselési tilalom ellen, és inspirációként az amerikai polgárjogi harcos példáját követi. 
