Putyin-Orbán paktum része a Honvédség csádi missziója?

Először múlt ősszel a Wall Street Journal robbantotta a hírt, miszerint Oroszország hozzáférést szeretne szerezni egy líbiai kikötőhöz abban a reményben, hogy bővítheti tengeri jelenlétét a Földközi-tengeren. Líbiai tisztviselők a Journalnak elmondták, hogy orosz tisztviselők találkozókat kezdtek a líbiai zavaros keleti részen élő hadurakkal abban a reményben, hogy kikötési jogokat szereznek az orosz hadihajók számára, különösen a Görögországhoz és Olaszországhoz közeli Bengázi és Tobruk kikötőjéhez való hozzáférést keresve.

A befolyásos lap szerint a Kreml igyekszik kiterjeszteni Oroszország befolyását Afrikában, és kihasználni a Wagner zsoldoscsoport közelmúltbeli térnyerését a kontinensen. Mindez a Wagner által támogatott több nyugat-afrikai puccsot követően történik, amelyek felbosszantották a Nyugatot, és megzavarták az amerikai és francia diplomáciai és geopolitikai stratégiát a régióban.

Az idei fejlemények

Januárban aztán a török Anadolu ügynökség nyilvánosságra hozta Oroszország terveit, miszerint a Wagner zsoldosok helyett Moszkva egy különálló katonai erőt kíván létrehozni, amelyet "Afrikai Légiónak" neveztek el. Az új erő várhatóan más feladatokat fog ellátni, és potenciálisan nagyobb befolyást gyakorolhat Líbiára és más afrikai országokra.

Az ügynökség pontosította, hogy a légió működési területe Líbiára, Burkina Fasóra, Malira, a Közép-afrikai Köztársaságra és Nigerre terjedne ki, és a katonai közigazgatás közvetlen fennhatósága alatt, Jevgenyij Jevkurov tábornok, orosz védelmi miniszterhelyettes felügyelete alatt működne.

És akkor ugorjunk időben napjainkba, amikor egy hete az EUObserver számolt be arról, hogy Oroszország egyes értesülések szerint már 5 hajónyi katonai felszerelést, valamint 1800 katonát és zsoldost szállított a szíriai Tartuszban lévő haditengerészeti támaszpontjáról a kelet-líbiai Tobruk kikötőjébe. A The Times szerint Moszkva nukleáris tengeralattjáró bázist alakíthat ki a kikötőben. Mindez komoly kihatással lesz az Európa biztonságpolitikai helyzetére.

Gombamód nőnek a bázisok

Március eleje óta legalább 10 helyen észleltek orosz katonai személyzetet és felszerelést Kelet-Líbiában. Orosz csapatok állomásoznak a nagyobb katonai támaszpontok, például az Al Dzsufra légibázis és a Ghardabiya légibázis környékén, valamint a kisebbek közelében, Waddan és Marj mellett. Források szerint az újonnan érkezett orosz katonai személyzet egy része részt vesz a helyi katonák és a katonai magáncégek újoncainak kiképzésében. Mások harci feladatokat látnak el, például katonai felszerelések szállításának biztosítását.

Stratégiai lépés

Törökország, az Egyesült Államok és más országok többször is azzal vádolták Oroszországot, hogy beavatkozik a líbiai konfliktusba, többek között a Wagner-csoport zsoldosainak bevetésével. Újságírói vizsgálatok megerősítették, hogy orosz zsoldosok legalább 2019 óta jelen vannak Líbiában, és szakértők szerint a Kreml körülbelül 2018 óta támogatja Khalifa Haftárt.

2023-ban orosz tisztviselők és Haftár először tárgyaltak nyilvánosan azóta, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában. Augusztusban Jevkurov találkozott vele Líbiában, szeptemberben pedig Haftar Moszkvában találkozott Putyin elnökkel.

2024 januárjában, nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország nagyszámú csapatot küldött volna a térségbe, Jevkurov ismét Líbiába látogatott ésBengáziban találkozott Haftárral. A Verstka forrásai szerint ettől a várostól nem messze már működik egy új orosz katonai kiképzőbázis. Verstka és az All Eyes on Wagner oknyomozó oldalak forrásai szerint a líbiai orosz kontingenst négy olyan parancsnok irányítja, akik korábban Szíriában szolgáltak. Ők viszont Jevkurovnak jelentenek.

Jevkurov és Andrej Averjanov, a katonai hírszerzés (GRU) tábornoka az utóbbi időszakban összes új afrikai partnerüket felkereste, köztük Líbiát, Nigert, Burkina Fasót, Malit és a Közép-afrikai Köztársaságot. Averjanov tábornok a GRU 29155-ös egységének korábbi vezetője, amely merényletekért, szabotázsakciókért és destabilizációs műveletekért volt felelős. Jevkurov az elmúlt hat hónapban négyszer járt Líbiában, legutóbb január végén.

Jalel Harchaoui, a brit RUSI stratégiai agytröszt munkatársa megjegyzi, hogy a líbiai jelenlét növelése számos orosz stratégiai regionális érdekkel összhangban van. "Líbia rendkívül értékes hozzáférést biztosít a Földközi-tengerhez, nyomást gyakorol a NATO-ra és az EU-ra, és erősíti a párbeszédet más kulcsfontosságú arab országokkal" - magyarázza. "Fontos továbbá, hogy kapuként szolgál a szubszaharai afrikai országok felé, stratégiai útvonalat kínálva olyan országok felé, mint Szudán, Niger, Csád és azon túl".

És itt lép be Budapest

Itt jön a képbe a magyar kormányzat azon terve, hogy katonai bázist létesítene Csádban. A Süddeutsche Zeitung nyíltan fölteszi a kérdést: „De mi keresnivalójuk van a magyar katonáknak Csádban?” A tekintélyes lap szerint Budapest nem is egyeztetett a NATO-val, illetve uniós partnerekkel. Nem kizárt, hogy a 200 fő előőrsöt alkot arra az esetre, ha az afrikai ország bekerül az orosz befolyási övezetbe” – vonja le a tanulságot a liberális lap.

A brit Robert Lansing Institute elemzése két hete leszögezi: „Már korábban is láttunk közös akciókat az Orbán-rezsim és az orosz katonai hírszerzés között, és az esetleges csádi közös műveletek nagy valószínűséggel az orosz katonai hírszerzéssel fennálló kapcsolatokról beszélnek.

Amennyiben pedig ez a feltételezés megfelel a valóságnak, akkor Budapest a jövőben radikálisabb és agresszívabb lépéseket tehet mind Európában, mind a kontinensen kívül.

Ebben az összefüggésben az is lehetséges, hogy Magyarország részt vesz a GRU európai műveleteiben”.

Ahogyan egy, a térségre rálátó biztonságpolitikai forrásom fogalmaz: az afrikai migrációs utakat többek között Csádból is ellenőrizni lehet, ahonnan  az utak Líbiába vezetnek és onnan már csak egy ugrás Szicília és az EU. Az oroszok bármikor kirobbanthatnak ezekben az országokban polgárháborút, amelyből menekült-hullám lesz.

Ezt aztán ráengedhetik az EU-ra: pont olyan hibrid hadviselési művelet keretében, ahogyan, Belgrád és Budapest tavaly a Moszkva-barát Robert Fico választási kampányát támogatta meg a mesterségesen előidézett migráns hullámmal”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)