Bár a bitcoin 2025-ben is többször döntött történelmi csúcsot, utoljára október 6-án, 126 ezer dollárnál, valójában alulteljesítővé vált. Az utóbbi egy évben például az ezüst mintegy 270 százalékkal, az arany 87 százalékkal, az S&P 500 index tizenhét százalékkal ment fel. A bitcoin viszont 14 százalékkal esett, és mínuszban van az ether is.
Úgy tűnik, hogy a befektetők szinte mindent vesznek, de a kriptovalutákból kiszerettek, pedig 2023 elejétől mintegy két éven keresztül nagyon szép emelkedés tanúi lehettünk. Máig vitatkoznak arról a kriptovaluta szektorban a szereplők, hogy most medvepiac van-e, vagy esetleg csak egy hosszabb korrekció és stagnálás, de senki sem tudja, hogy mikor fog újraindulni az emelkedés.
A nagy krach árnyékában
Tavaly október 10-én, amit már csak „10/10” jelzéssel, fekete napként, nagy krachként emlegetnek a piacon, valami megtört. Akkor sok milliárd dollárért, rekordnagyságú összegekben kellett kényszerzárni különböző származékos pozíciókat a kriptovaluta-piacon, kisebb és nagyobb befektetők hatalmas csoportjai mentek tönkre, veszítették el tőkéjüket vagy érdeklődésüket. Azóta a bitcoin lényegében sávozik, két és fél hónapja alig-alig mozdult ki a 85 és 95 ezer dollár közötti sávból.
Legutóbb Donald Trump újabb vámháborús agymenése küldte padlóra, amikor az amerikai elnök az Európai Unió fontos tagországait fenyegette meg, amelyek Grönland függetlenségét támogatják. Ekkor mintegy egy héten belül 95 ezer dollárról 86 500 dollár közelébe zuhant az árfolyam. E sorok írásakor is nyolcvankilencezer dollár körül van, míg az ethernek sikerült legalább a háromezer dolláros szintet visszahódítania.
A negatív spirál
Mi lehet ennek az alulteljesítésnek az oka? Az október 10-ei nagy krach után visszaesett a kriptók forgalma is. Nagy intézményi árjegyzők fejezték be tevékenységüket. A tönkrement spekulánsok vásárlóereje kiesett, és akik a másik oldalon álltak és elnyerték a pénzüket, úgy látszik, egyelőre nem bitcoinba fektetnek.
Valószínűleg kialakult egy negatív spirál. Sokan megijedtek a nagy eséstől, ezért eladták kriptovaluta-befektetéseiket, ami hozzájárult ahhoz, hogy az árfolyamok továbbra is nyomottak maradjanak vagy essenek, ami még több befektetőnek vehette el a kedvét.
Még egy önbeteljesítő jóslat
Azokból a Bitcoin és Ethereum spot ETF-ekből, amelyek létrehozása két-három évvel ezelőtt sokat lendített az egész kriptovaluta szektoron, az utóbbi hónapokban sok pénz távozott. Igaz, eközben néhány tőzsdei befektetési társaság, mint a Strategy, újra képesek vásárolni a piacon. Lásd még:
Tavaly novembertől kezdett terjedni az a narratíva, hogy a Bitcoin alulteljesíti az aranyat, az ezüstöt és az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban forgó részvényeket. Ez valószínűleg azóta is önbeteljesítő jóslatként vagy negatív spirálként működik. Sokak fejében már az van, hogy a bitcoin alulteljesítő, ezért inkább részvényekkel vagy nemesfémekkel próbálkoznak, ha kockáztatni, befektetni akarnak.
Emiatt is nyomott továbbra is a kriptovaluták árfolyama, ami csak erősíti az imént említett narratívát, és továbbra is inkább a részvények, a fémek és az árupiacok felé tereli a keresletet.
Még két szög a bitcoin koporsójába
A részvényeket főleg az az elképzelés hajtja, hogy a részvénytársaságok nagy hatékonyságnövekedést tapasztalhatnak a mesterséges intelligencia révén, és nagyban növelni tudják nyereségüket. Ez a bitcoint nem vigasztalja, csak elszívja előle a tőkét.
De talán a legfontosabb ellenszél, hogy sok befektető az újra és újra fellángoló különböző konfliktusok, világpolitikai feszültségek közepette most elsősorban a biztonságot keresi. Bár a bitcoinnál is fontos a „digitális arany narratíva”, tehát vannak, akik hajlamosak tartalékolási, menekülési eszközként, biztos menedékként kezelni, ez inkább csak azokra vonatkozik, akik már hozzászoktak a kriptovalutákhoz és lelkes rajongói ennek a szektornak.
Ha valaki elad egy úgynevezett altcoint (alternatív kriptovalutát, ami nem bitcoin), akkor a pénzét rendszerint vagy amerikai dollárra szóló stabilérmékbe vagy bitcoinba fekteti addig, amíg további jó vételeket nem talál. De a szektoron kívüli befektetők számára a biztonságot elsősorban a nemesfémek, az ingatlanok, esetleg a kötvények jelentik, ezek után nyúlnak. A bitcoin csak keveseknek alternatíva.
Visszatér az infláció?
Egy új népszerű narratíva, a „debasement” (leértékelődés), arról szól, hogy az amerikai dollár kínálata egyre nagyobb. A forgalomban levő dollármennyiség növekszik, emiatt tartani kell a pénz értékének csökkenésétől, tehát végső soron az infláció feltámadásától is. Még ha a (hivatalos) inflációja egyelőre csekély is.
Ez ellen is veszik a befektetők az aranyat, az ezüstöt, az ingatlant, de már a rezet is. A részvények egy része is reáleszköznek számít. Ebbe a körbe is még csak keveseknél tudott bekerülni a bitcoin. Elsősorban a fiatalabbak, a technológia iránt érdeklődő, a kriptovalutákkal már korábban megismerkedő befektetők keresik. A hagyományos befektetők többsége jelenleg nem érdeklődik annyira iránta.
Jönnek a fiatalok?
Hosszabb távon azonban nagyon valószínű, hogy a bitcoin is fel tud majd zárkózni a többi befektetéshez. Kedvezően hathat rá a jövőbeli amerikai kamatcsökkentések sorozata, amit egy új Fed elnök alatt majdnem biztosra vehetünk. A dollár leértékelődése is pozitív szokott lenni a kriptók árfolyamára. Az amerikai törvénykezési folyamat a kriptovaluta szektor szabályozására jelenleg megrekedni látszik ugyan, de hosszabb távon ez is rendeződhet.
Vannak azután fontos demográfiai és generációs változások, amelyek a bitcoin malmára hajtják a vizet. Egyre kevesebb lesz az olyan, főleg idősebb ember, aki nem ért a technológiához és ódzkodik tőle, és egyre több olyan fiatal jelenik meg a piacon, akik már a digitális korszakban nőttek fel. A fiatalok örökölni is fognak majd az úgynevezett boomer generációtól, a jelenlegi nyugdíjasoktól, akik a második világháború utáni fellendülésben, demográfiai robbanásban születtek. Méghozzá óriási összegeket, amelyek kis része is nagy változásokat okozhat a kriptovaluta-piacon. Kérdés, mikor.
A bitcoin mennyisége korlátozott, hasonlóan az aranyhoz és az ezüsthöz. A nagyon megdrágult arany és ezüst mellett elképzelhető, hogy sokan színesítik majd a portfóliójukat bitcoinnal is. Ha csak a nemesfém-befektetések pár százaléka áramlik át így a digitális eszközök felé, már az is hatalmas emelkedést okozhat ezen a piacon.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
