Most meg havi 10-20 százalék hozamot ígérnek – Szörnyű rossz befektetések 8.

Hol internetes pénzkereseti formának, otthoni munkának, hol pedig befektetésnek, megtakarításnak állítják be a HYIP, azaz magas hozamú befektetési program (high yield investment program) nevű szisztémát. Ennek során a résztvevők egy internetes felületen keresztül pénzt kölcsönöznek, vagy a szervező társaságnak, vagy a mögötte levő állítólagos megbízóknak, akik erre havonta hozamot vagy kamatot fizetnek.

Horribilis hozamok havonta vagy naponta

Azon túl, hogy ezeknek a cégeknek Magyarországon sem betétgyűjtésre, sem egyéb üzletszerű befektetési tevékenységre nincs engedélyük és így nyilvánvalóan törvénytelen az itteni tevékenységük, ami még egyből szemet szúr, az az, hogy az ígért hozam általában feltűnően, durván magas. A havi 10-20 százalék még egész szerénynek mondható, helyenként naponta több százalékról vagy havi 40-50 százalékról is beszélnek. Így nem csoda, ha sokan nem tudnak ellenállni a kísértésnek,hiszen ez már kis összegre is számottevő bevétel lehet.

Számoljunk csak utána

Itt érdemes számolni egy kicsit: Naponta csupáncsak egy százalék hozam, az kamatos kamat nélkül is azt jelentené, hogy egy év alatt négy és félszeresére emelkedik a pénzünk értéke. Ha pedig kamatos kamatot számolunk, akkor 3678 százalék lesz a hozam, vagyis pénzünk értéke majdnem 38-szorosára emelkedne! (Ehhez 1,01-et kell a 365-ikhatványra emelni. A Windows segédprogramok között levő számológépet tudományos módba átkapcsolva is elvégezhetjük a műveletet.)

Havi tíz százalék, minden hónapban újra kamatos kamattal a tőke háromszorozódását, húsz százalék pedig majdnem a kilencszereződését eredményezné a kamatos kamat-számítás miatt. De még kamatos kamat nélkül is képtelen hozamszámok ezek.

Eltűntek vagy csak nem fizetnek

De ne aggódjunk, nagyon valószínű, hogy nem vagy nem sokáig jön be a várt nyereség. Ahogy az egyik internetes fórumon írták: „A legmegbízhatóbbnak tűnő HYIP a Tradelite, az Olympex, a Safe Atom, a Large Sum, a Mutual Forex Fund voltak. Mára vagy eltűntek (pl. Tradelite), vagy nem fizetik ki a befektetőket.”

Arra a kérdésre, hogy mégis miből tudják kifizetni ezeket a horribilis hozamokat a cégek, leggyakrabban az a válasz, hogy forex-üzletekből, vagyis kockázatos devizapiaci műveletekből. Ez azonban nehezen hihető, mert a világ legnagyobb ismert befektetési koponyáinak, mint Soros György vagy Warren Buffett sem sikerült hosszú távon évi 20-30 százaléknál több dollárhozamot elérniük, ugyanez havonta lényegében képtelenség. A forex igen kockázatos, sok kisbefektető is megégette magát már vele, még aki jól csinálja, annak is vannak jó és rossz időszakai, jó és rossz évei, képtelenség vele ekkora fix hozamot kitermelni.

Mézesmadzagot nem érdemes monitorozni

Vannak úgynevezett monitorozó oldalak, amelyek rendeltetése az, hogy teszteljék a HYIP-cégeket, kifizetik-e, amit ígértek, tisztességesen működnek-e. Ezzel azonban csak felesleges és káros bizalmat gerjesztenek. Tudjuk, hogy az összes pilótajáték azon alapul, hogy a korábbi belépőket egy darabig az újak befizetéseiből fizetik ki, mindig van egy nyugalmas „beetetési időszak”.

A rendszer ugyanis általában addig működik, amíg elegendő pénz áramlik be, és törvényszerűen összeomlik, ha az új belépők elfogytak, és így fogytán a pénz is. (Vagy pedig a szervezők már túl forrónak érzik a lábuk alatt a talajt.) Egy darabig tehát nyugodtan lehet őket monitorozni, a világ legmegbízhatóbb cégeként is működhetnek, a krach rendszerint hirtelen, minden átmenet nélkül következik be.

Bérbloggerek és álfórumozók tucatjai

Az interneten különböző másodlagos oldalak terelgetik szakértőinek látszó cikkekkel, blogokkal, fórumbejegyzésekkel, lelkes (ál)élménybeszámolókkal a leendő áldozatokat a vágóhídra. Ezek a cégek mesterei a közösségi oldalak, a YouTube, Twitter és Facebook használatának a céljaik érdekében, és ügyesen azt a látszatot keltik, hogy ezek az üzletek törvényesek – idézi a Wikipedia angol nyelvű változata is az egyik illetékes amerikai hatóságot.

A közhasználatú internetes enciklopédia egyébként simán csak a pilótajáték („ponzi-séma”) egyik fajtájának nevezi a HYIP-t. Amint korábban írtuk, ezerféle formát ölthet a pilótajáték, ezerféleképp lehet álcázni ezeket a vállalkozásokat. Befektetésnek, marketingvállalkozásnak, multi level marketingnek (MLM), gyémántbefektetésnek és még sok mindennek.

Mézből folyó 15 százalékos havi hozam?

Ezekhez úgy tűnik, újabb trükköt írhatunk fel. A Uinvest nevű, magát ukránnak mondó társaságnak számos hazai rajongója lehet, akár valódi, akár fizetett tollnokokról van szó. A cég visszafogott, „csak” havi 10-20 százalék közötti „osztalékot” ígér – egy év alatt ez is két-háromszorozná a tőkét kamatos kamat nélkül is –, és kézzelfogható vállalkozásokat sorol fel, mint szálloda, műanyaggyár, mézkészítő, kaszinó.

A társaságok neve, címe, telefonszáma azonban nincs feltüntetve, egy angol nyelvű honlap szerint a cég által korábban feltüntetett fotók egy része is hamis volt. Például az ukrajnai székhely ábrázolása valójában egy romániai szálló fotója, egy állítólag általuk finanszírozott benzinkútnál pedig nem is ismerik a céget. De eleve azt, aki ilyen sokat ígér, normál vállalkozások nyereségéből, azt nem igazán lehet komolyan venni.

Crowd funding mint álca

A HYIP tehát nem más, mint a pilótajáték internetesített, nemzetköziesített, turbósított változata – hisz nagyon gyorsan, nagyon nagy haszont ígér, akár napok alatt. Az Uinvest újdonsága pedig csak annyi, hogy valós vállalkozások finanszírozását ígéri, úgy, ahogy azt a közösségi hitelnyújtó – crowd investing vagy crowd funding – cégek csinálják. (Ezek működéséről nemrég itt számoltunk be >>).

De a lóláb kilóg, a normális, becsületes közösségi hitelezés éves szinten ígér akkora megtérülést, mint a Uinvest havonta, és az USA-ban, Nyugat-Európában törvényes keretek között működik. (Sőt már nálunk is előfordul, de csak kamat felszámítása nélkül.)

Csalás ellen önmegtartóztatás és Google

A PSZÁF feketelistáin nincsen rajta az Uinvest, pedig részvényügyleteket kínál magyaroknak is, amik így a szervezet hatáskörébe tartozhatnak.

A kisbefektetőknek azt lehet javasolni, hogy egyrészt óvakodjanak attól, aki túl sokat ígér és nem hivatalos engedélyekkel működik Magyarországon. Másrészt pedig jeleskedjenek a Google használatában, mert nemcsak a cégek fizetett tollnokai, hanem józanul gondolkodó független szakemberek és károsultak is gyakran publikálnak valahol értékes információkat.

Sorozatunk előző részei:

A pilótajáték ezer formában éled újjá

Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad

Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig

Magyar vállalatok rémálom-kötvényei

A beválthatatlan és elinflált kárpótlási jegy

Keressen naponta 600 eurót és egyéb átverések

A csalók telefonon, mailen, faxon jelentkeznek

Hasonló témájú cikkek:

Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?

Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után