|
| Alekszisz Ciprasz érkezik sajtótájékoztatóra a választás éjszakáján Athénban. EPA/KOSTAS TSIRONIS |
Görögország maga mögött hagyja a katasztrofális megszorításokat, maga mögött hagyja a félelmet és az autoriter politikát, maga mögött hagyja öt év megalázását és gyötrelmét
- mondta Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza vezetője 2015 januárjában, miután pártja fölényesen megnyerte a választásokat a jobbközép Új Demokrácia előtt.
Forradalmat ígért...
Az akkor mindössze 40 éves politikus – aki a kilenc hónappal későbbi előrehozott választásokon is győzelemre vezette pártját – azt ígérte, hogy véget vet az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által a hitelekért cserében elvárt megszorításoknak, valamint a korrupt politikai elit hatalmának, enyhíti a takarékossági intézkedések brutális társadalmi hatását – mélyülő szegénység, az oktatás és az egészségügy lepusztulása –, és ezzel visszaadja a hatalmat a nép kezébe.
Ma Európában Görögország és a görög emberek az ellenállás és a büszkeség szinonimái
- jelentette ki újabb győzelme után, 2015 szeptemberében.
... de most csomagolhat
Bár Ciprasz a legbaloldalibbnak tűnő kormányt hozta létre a II. világháború utáni demokratikus Európában, pártja pedig sokáig az évtized egyik legsikeresebb mozgalma volt, végül még egy ciklust sem tudott kitölteni, miután egyértelmű vereséget szenvedett a hétvégi előrehozott választásokon. Ráadásul az a párt győzte le, amelyet 2015-ben kiütött a hatalomból.
Az Új Demokrácia a szavazatok csaknem 40 százalékát szerezte meg, ami 12 százalékos plusz 2015-höz képest – ezzel az eredménnyel valószínűleg abszolút többsége lesz a parlamentben. A Sziriza 31,5 százalékot kapott, négy százalékkal kevesebbet, mint legutóbb.
A harmadik helyen a balközép Pasokból kinőtt Mozgalom a Változásért végzett 8,1 százalékkal, de bejutott a parlamentbe a Kommunista Párt, a jobboldali-nacionalista Görög megoldás és a Szirizából kilépett bőrkabátos ex-pénzügyminiszter, Janisz Varoufakisz újbaloldali mozgalma, a MeRA 25 is.
Ő is megszorított
Elemzők egybehangzó véleménye szerint a Sziriza abba bukott bele, ami ellen ellenzékben még hangosan tiltakozott: a nemzetközi hitelekért cserébe (és a pénzügyi stabilitás érdekében) elvárt kemény megszorításokba.
2015 nyarán már azért kellett előrehozott választásokat kiírni, mert a párt radikálisabb képviselői ellenezték a sorrendben harmadik, 86 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagot. Emiatt Ciprasz elvesztette parlamenti többségét, pénzügyminisztere, Varoufakisz pedig lemondott.
Bár az ezt követő választást még simán megnyerte, a hitelmegállapodás miatt ő is számos megszorítást vezetett be a következő években, amit sokan elvei feladásaként értékeltek.
Az a tény, hogy Ciprasz az ígéretei megszegése ellenére is négy évig hatalmon tudott maradni, politikai tehetségét bizonyítja
- mondta George Pagoulatos, az Athéni Közgazdaságtudományi Egyetem professzora a BBC-nek.
Kötött pálya
Ciprasz mentségére szól ugyanakkor – tesszük hozzá –, hogy eleve szűk mozgástérrel rendelkezett: az ország eurózónában tartása és az államcsőd elkerülése (a hitelezőkkel szembeni tartozások kifizetése) érdekében kénytelen volt elfogadni az új hitelcsomagot és azzal együtt az újabb takarékossági intézkedéseket. Ezek pedig nagyrészt a középréteghez tartozókat (tehát nem a legszegényebbeket) sújtották – nem csoda, hogy ők most az Új Demokráciát támogatták.
Ciprasz sikereket is elért, és stabilizálta az országot. A munkanélküliség 28-ról 19 százalékra csökkent, a turisták és a korábban elvándorolt fiatalok elkezdtek visszatérni, a gazdaság lassú növekedésnek indult, a hitelprogram pedig véget ért – igaz, az ország még így is a hitelezők szoros felügyelete alatt áll.
Csalódott szavazók
Ezzel együtt a Szirizától, amely 15 éve radikális baloldali pártok szövetségeként jött létre, számos baloldali szavazó (köztük sok nyugdíjas) pártolt el – és ment át feltehetően a disszidens Varoufakisz új mozgalmához.
Száz százalékig megértem, amiért az emberek csalódtak a pártban. Magas elvárásaik voltak. Magasra tettük a lécet, és végül nem tudtuk átugrani
- véli Dimitrisz Rapidesz, a párt egyik brüsszeli képviselője. Összeomlásról ugyanakkor szó sincs: a Sziriza mindössze négy-öt százalékot gyengült a kormányon töltött négy és fél év alatt, és messze a legerősebb ellenzéki párt lesz.
Ráadásul Ciprasz, aki 2009 óta vezeti a pártot, még csak a negyvenes évei közepén jár, azaz hosszútávon lehet vele számolni.
Vissza a mainstreambe
Helyét Görögország élén az Új Demokrácia vezetője, Kyriakosz Mitsotakisz vette át. Mitsotakisz az ország egyik legismertebb politikus-dinasztiájából származik – apja, Konsztantinosz Mitsotakisz 1990 és 1993 között vezette az országot –, és ezért azt a politikai elitet tűnik jelképezni, amely 2015-ben megbukott.
|
| Kyriakosz Mitsotakisz érkezik a beiktatási ceremóniára az elnöki palotába Athénban. EPA/KOSTAS TSIRONIS |
Ugyanakkor ő még relatív új arc a politikában, nem „használódott el”, adócsökkentési terveivel pedig maga mögé állította a szavazókat. Privatizációkat, gyors reformokat, befektetés-ösztönzést, munkahelyteremtést, valamint magasabb béreket és nyugdíjakat ígér – kérdés, hogy mindebből mennyit tud majd megvalósítani.
Kyriakosz, aki már hétfőn letette az esküt, abból is profitálhat, hogy pártja a legnagyobb, néppárti frakció tagja lesz az új Európai Parlamentben. Az EU most már úgy tekint Görögországra, mint egy olyan tagállamra, amely néhány év kísérletezés után visszatért a politikai mainstreambe.
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
