Hirdetés
Hirdetés

Már a fiatalok is félnek, hogy nem lesz nyugdíjuk?

2018. október 04., 17:45

Jelentősen növekedtek az egyéni befizetések a nyugdíjpénztáraknál, ráadásul egyre fiatalabbak az új belépők. Mindez nem csoda, az elmúlt időszak felmérései egyre sötétebb jövőt festenek: alig akad olyan magyar, aki elhinné, hogy teljesen állami nyugdíjra tud majd támaszkodni. A növekedés ellenére érezhető azonban, hogy sokan nem tudnak félretenni, és folyamatos munkával kell majd pótolniuk a hiányt.

Erős emelkedés figyelhető meg az egyéni befizetések terén, az OTP Nyugdíjpénztárnál az év első felében összesen mintegy 7 milliárd forintot helyeztek el a tagok nyugdíjpénztári számláikon, ami éves alapon 22 százalékos bővülés. Az egyéni és munkáltatói befizetések összege elérte a 10 milliárd forintot, de az egyik legfontosabb eredmény mégis a belépők átlagéletkorának csökkenése – derült ki a közleményből.

Az egyéni vállalással rendelkező pénztári tagok összesen 6,95 milliárd forintot helyeztek el az év első hat hónapjában, amely az ebben az időszakban mért befizetések 68 százalékát tette ki – az teljes befizetések mértéke elérte a 10 milliárd forintot az év első hat hónapjában. Ezen felül nőtt az egy főre eső átlagos tagdíjvállalás is, a pénztártagok havonta 41 százalékkal többet, átlagosan mintegy 8700 forintot fizettek be a nyugdíjpénztári számlájukra ez év júniusáig. A növekedéshez a munkáltatók 3,2 milliárd forintnyi befizetéssel támogatták dolgozóikat – tették hozzá.

Hirdetés

2018 első félévében több mint 6300 fő csatlakozott az önkéntes nyugdíjpénztárhoz, a teljes tagállomány így 225 556 főre növekedett. Az új belépők jellemzően továbbra is Budapestről (23,26%) és Pest megyéből (13,58%) csatlakoznak a Nyugdíjpénztárhoz, azonban egyre többen ismerik fel az öngondoskodás fontosságát Borsod-Abaúj-Zemplén (5,64%), Hajdú-Bihar (4,89%) és Fejér megyékben is (4,65%). Az új belépők átlagéletkora 39 évre csökkent, ami megtörte a hosszú ideje tartó, 40 éven stagnáló tendenciát.

A magyarok fel nem is tesz félre

Ahogy arról korábban már részletesen írtunk, a társadalmi trendek és az OTP Öngondoskodási Indexe eredményei alapján a magyarok egyre hosszabb életre számíthatnak, mégsem tesznek félre az idősebb korukra: az OECD adatai szerint Magyarországon is folyamatosan nő a 65 év felettiek aránya az aktív korúakhoz képest. A KSH szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt években mintegy 5 százalékkal nőtt a várható élettartam, míg a nyers születési arányszám továbbra is az 1,6-os EU átlag alatt mozog.  Ez hosszú távon oda vezethet, hogy ha nem változik, akkor a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik.

Bár a megkérdezettek háromnegyede szerint az állami nyugdíj nem lesz elegendő, a magyarok fele pedig jelenleg nem rendelkezik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással – a válaszadók több mint fele szerint így a nyugdíjkorhatár elérése után is folytatnia kell majd a munkát.

Megnőtt a fogyasztás, és nem is olyan kedvezők a feltételek

A nem nyugdíjas korú fiatalok érezhetően egyre kevésbé bíznak az állami nyugdíjban. A K&H Biztosító nemrégiben készült felmérése szerint emelkedett a megtakarítással rendelkezők száma a 30-59 évesek körében: az idei második negyedév végére 70 százalékra nőtt az arány a tavalyi év végi 63 százalékról, a megtakarítások átlagos összege 1,2 millió forint volt.

A vizsgált időszakban 42 százalékról 54 százalékra emelkedett azok aránya, akik általános céllal tesznek félre, ennek ellenére csökkent a 30 év felettiek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási hajlandósága: 2 éve még a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy kifejezetten idős korra is gyűjt pénzt, a mostani felmérés során 29 százalék válaszolta, hogy rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Ezt a tendenciát a növekvő lakossági fogyasztás mellett az is befolyásolhatja, hogy az elmúlt hónapokban nem voltak túl vonzóak a megtakarításokkal elérhető hozamok – tették hozzá.

A CIG Pannónia Életbiztosító kutatása még ennél is lesújtóbb: a felmérés szerint semennyire sem bíznak a nem nyugdíjaskorú magyarok a majdani állami nyugdíjban. A nők 208 ezer forinttal, a férfiak átlagosan 240 ezer forinttal lennének elégedettek, havonta - magyarán a férfiak a jelenlegi nyugdíj megduplázását tartanák csak elegendőnek, de a nők is 70 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak – derült ki a kutatásból.

A K&H nemrégiben publikált felmérése is hasonló eredményeket hozott: a bankcsoport "biztos jövő indexe" szerint a magyarok úgy látják, átlagosan havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. A magyarok nagy átlagban úgy számolnak, hogy mostani jövedelmük mindössze 47 százalékát kapják majd nyugdíjasként – tették hozzá.

Duplaannyit kéne takarékoskodni a nyugdíjra

A nyugdíjalapok menedzserei nagy tévedésben vannak, amikor azt feltételezik, hogy hét százalékos átlagos hozamra tehetnek majd szert. A társadalmak elöregedése ezt négy százalékra csökkentheti. Ez azzal járhat, hogy az embereknek több mint dupla annyit kéne félretenniük nyugdíjas éveikre, mint eddig. Ront a helyzeten, ha jön a következő recesszió. Részletek >>>

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni?

Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni?

Sokan aránytalanul sok pénzt fektetnek ingatlanba, pedig az ingatlanpiac is ciklikus, jöhet visszaesés. Mások lakásra spórolnának, de nem tudják, hogyan. Mindkét típusú befektetőknek érdemes lehet részvényeket vásárolnia, részben ingatlan-befektetési társaságokban is. Interjú Török Lajossal, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjével.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön szerint mi a legnagyobb gond Magyarországon?