Erre a befektetési formára még nem kaptak rá a magyarok

A bankbetét, a részvény, a kötvény, az ingatlan a leggyakoribb befektetési formák világszerte. Állítólag ma már mindegyik drága, vagy túl alacsony hozamú, legalábbis a legtöbb országban. (Bár a magyar lakossági államkötvényeket pont érdemes kivételnek tekinteni.)

Sokan keresnek ezért alternatív befektetéseket, például az árupiacokkal vagy műtárgyakkal, értékes borokkal foglalkoznak. A nemesfémek az idén nyáron valósággal szárnyakat kaptak, erről itt írtunk részletesen.

A hazai befektetési alapok statisztikáit böngészve azonban a magyar lakosság alig foglalkozik egy fontos területtel, az árupiaci alapokkal. Július végén 48,7 milliárd forint, az alapokban levő 6226 milliárd forintos össztőke 0,7 százaléka volt ilyen befektetési formákban. Miközben az ingatlanalapok óriási felfutást éltek át az utóbbi években.

Nem reagálnak a hírekre

Persze az árupiac kockázatos terep, nagy csúcsokkal és szakadékokkal, a szakemberek ezt jól tudják. Ám az átlagember hajlamos például az aranyat, ezüstöt – ahogy egyébként a szintén ingadozó árú ingatlanokat is – biztonságos, infláció ellen védő menedéknek tekinteni. Ennek ellenére a hazai árupiaci alapok vagyona nagyjából két éve stagnál, pontosabban egy nem túl széles sávban ingadozik.

Ami még meglepőbb, hogy a nagy hírekre sem igen reagálnak. Az első ábrán bejelöltük a két, leggyakrabban emlegetett nyersanyag, a kőolaj és az arany ármozgásának fontosabb állomásait, csúcsokat és mélypontokat az utóbbi években.

Mi történt 2016 tavaszán?

Némelyik biztosan sokaknak emlékezetes maradt, a 2016 eleji olajár-összeomlás (30 dollár alatti árakkal), vagy a 2011 őszi történelmi aranyár-rekord. Most is sokat emlegetik a nemesfémeket, az utóbbi egy év egyik legjobb befektetésévé váltak, ám az árupiaci alapok összvagyona – legalábbis a július végi állapotig – lényegében meg sem moccant.

Az azért feltűnő, hogy az árupiaci alapok 2016 tavaszán kezdtek egy nagyobb emelkedő trendbe, 1-2 hónappal az olajár sok éves mélypontja után. Egy átmeneti visszaesés a tőkéjükben pedig 2018 végén következett be, az olajárcsúcs előtt és után.

Az olajat követik?

Az utóbbi oka többféle lehet, tavaly év végén szinte minden esett a tőkepiacokon. De ez a jó pár milliárd forintos tőkecsökkenés mintha éppen kihasználta volna, hogy az olaj árfolyama 2018 közepére eléggé magas szintre érkezett. Hasonló mozgás az arannyal nem vagy alig hozható összefüggésbe. Valószínűsíthető, hogy az alapkezelők, de talán az alapok befektetői is az olajra spekulálnak leggyakrabban. (Második ábra.)

A legnagyobb árupiaci alap, az OTP Föld Kincsei egyébként Magyarországon az ebben az alapfajtában levő tőke mintegy kétharmadát képviseli, 30 milliárd forint körüli volt a vagyona augusztus végén. Jelentősebb még a K&H Nyersanyag mérete, hétmilliárd felett.

Sok a mínuszos hozam

Talán a magas olajkitettség okozza, hogy az alapok és sorozataik többsége negatív hozamot ért el az utóbbi egy évben. (Lásd a táblázatot.) Hiszen a WTI típusú olaj egy év alatt mintegy húsz százalékot esett. Ez némileg megmagyarázza azt is, miért nem tolonganak az új befektetők. Két kivétel van, mindkettő az aranyra szakosodott, és évi 18 százalékos hozammal tűnik ki.

Az is igaz, hogy az árupiaci alapok, ETF-ek (tőzsdén jegyzett alapok), certifikátok nagy része aligha hosszabb távú befektetésre való. Az árupiaci termékeknél ugyanis elég gyakori a contango jelensége, amikor a távolabbi határidők drágábbak a közelieknél.

Spekulánsok terepe

Ez pedig a vételeiket tartogató befektetőknek folyamatos veszteségforrás. A lejáró határidőket ugyanis ilyenkor mindig magasabb áron lehet csak újrakötni, meghosszabbítani, “átgörgetni”. Emiatt hosszú távon újra és újra drágábban vesz és olcsóbban ad el a befektető.

Ugyanakkor ez kedvez a shortosoknak, azaz esésre játszó, határidőre valamely terméket eladó befektetőknek. (Mindennek fordítottja pedig a backwardation, ami a vevőnek kedvez, a shortosoknak veszteséget okozhat.) Az árupiacokon ezért az aktív, a portfólió elemeit viszonylag gyakran cserélő spekulációs stratégiák kifizetődőbbek lehetnek, mint a “vedd és tartsd” típusúak.