10p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.

A hirtelen jött globális inflációs hullám, amely 2021 tavaszától, a Covid utáni helyreállítási erőfeszítések nyomán kifejlődött, 2023 végére nagyrészt levonult. Az euróövezetben a fogyasztóiár-index már tavaly novemberre 2,4 százalékra csökkent. Úgy nézett ki, hogy a dezinfláció jó úton haladt az árstabilitással azonosított 2 százalékos érték felé. Szintén nagyot esett az amerikai inflációs mutató: novemberben 3,1 százalékos mértékre szelídült.  

A monetáris politikai viták mégsem csitulnak. Ez nem meglepő. A rég nem látott inflációs jelenségek ismét ráirányították a figyelmet a központi bankok és általában is a hatóságok felelősségére. Nem volt olyan régen, hogy a 2007–2008-as pénzügyi krízis miatt kellett magyarázkodniuk a jegybankároknak, sőt az egész pénzügyi szakmának, most pedig ismét váratlanul került vissza a pénzromlás a társadalmat foglalkoztató súlyos ügyek listájának az élére. 

A rég nem látott inflációs jelenségek ismét ráirányították a figyelmet a központi bankok és általában is a hatóságok felelősségére
A rég nem látott inflációs jelenségek ismét ráirányították a figyelmet a központi bankok és általában is a hatóságok felelősségére
Fotó: Depositphotos

A kritikusok előbb azt feszegették, hogy a fejlett világ meghatározó nagy jegybankjai miért nem tettek semmit 2021-ben és még az után is jó darabig, holott a járvány miatti nagy leállást követő újraindulás során egyre érezhetőbb volt egy sor nyersanyag, energiahordozó, élelmiszer megdrágulása, az árszint emelkedése. Majd amikor nagy késéssel tényleg megindultak felfelé a jegybanki kamatok, és következményként megdrágult a kereskedelmi banki finanszírozás, a jelzálog, akkor a mély recesszió veszélye miatt szólaltak meg az aggódó hangok. 

2024 elején ugyan már nincs szó további emelésről (Japán ebben kivétel), viszont a kommentátorok türelmetlenül sürgetik a központi banki irányadó kamatok leszállítását. A világ meghatározó központi bankjainak vezetői azonban igen óvatos nyilatkozatokat adnak a következő lépéseikről. A közleményekből az olvasható ki, hogy az Európai Központi Bank (EKB) csak a júniusi kamatdöntő ülésén szánja rá magát az irányadó kamatjainak a mérséklésére, és halogató állásponton van az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is. 

Az eurózóna kamatszintje sokakat érint közvetlenül minálunk, de áttételesen mindenkit. A magyar forint ugyan lebegő valuta, és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs hivatalos árfolyamcélja, így elvileg a hazai viszonyokhoz igazítja a maga irányadó kamatait – de a valóság nem ez. A kis, nyitott gazdaság esetében a nemzeti bank monetáris politikai szuverenitása csak fikció. Bármit tesz az EKB, az erősen megszabja az MNB mozgásterét: a magyar jegybank a saját kamatainál igazodik az euró-kamatszinthez, pontosabban azt felülmúlja, tekintettel a magyar kockázati többletre, amelyet elégséges felárral kell ellensúlyoznia. A Fed és annak kamatpolitikája kevésbé direkt módon hat ki a magyar monetáris politikára, de az amerikai irányadó kamat és a dollár árfolyama számos gazdasági ág számára meghatározó, áttételesen pedig rengeteg gazdasági döntést befolyásol.

Árfolyamok és grafikonok

A magyar állam finanszírozási feltételeire nagyban kihat, hogy az amerikai államadósságot milyen kondíciók mellett finanszírozzák; sokat segítene a hazai gazdaságpolitika intézőinek, ha mielőbb és jelentősen mérséklődne az amerikai kamatszint, állampapírhozam. Ám a jelek szerint arra is várni kell még.   

De miért ilyen óvatosak most a nagy jegybankok? A legegyszerűbb válasz kiolvasható az inflációs adatokból. 

Az európai dezinfláció leállt, a 2024. februári adat 2,6 százalék lett. Az energiaárak, élelmiszerárak ugyan valóban mérséklődtek, a szolgáltatásoknál viszont az infláció csökkenése tavaly év végén megállt, márpedig a fejlett országokban a háztartási kiadások legnagyobb tételét a vásárolt szolgáltatások teszik ki, azok költségeiben elég nagyarányú a bérjellegű. A bérek erőteljesen emelkedtek-emelkednek jórészt piaci okokból: tavaly alacsony szintre csökkent a munkanélküliség, a cégek hajlandók rendesen megfizetni a munkavállalókat. Ettől pedig drágábbak a szolgáltatások. Így jött létre az a helyzet, hogy az EU tagállamai közül minden harmadiknál már nemcsak megállt a fogyasztóiár-index folyamatos mérséklődése, de februárra némileg még emelkedett is. 

Az európai inflációs folyamatokról lapunk havi rendszerességgel beszámol a Privátbankár Európai Inflációs Körképben.

Az amerikai eset még különösebb, mert ott rendkívül mélyre csökkent a munkanélküliség, eközben minden egyes hónapban erőteljes volt a foglalkoztatottak számának a növekedése. Ilyen munkaerőpiaci adatoknál már nincs kényszerítő ok a monetáris lazításra, hiszen fennáll a teljes foglalkoztatás (ne feledjük, hogy a Fed mandátumába beletartozik ennek az előmozdítása is). Az amerikai gazdaság a várakozásokra rácáfolva nem került recesszióba 2023-ban; ez szintén nem sürgeti a monetáris politika intézőit a lazításra. Az infláció pedig nem múlt el, amint a fogyasztóiár-index legutóbbi időkben mutatja. 

A jegybankok azonban inkább figyelik a maginflációt, amely nem tartalmazza a gyorsan változó, szezonális hatásokra érzékeny élelemiszerárak, üzemanyagtarifák, valamint a politikai döntéseknek kitett hatósági árak mozgását. Igen ám, de a maginflációs mutatók alakulása sem megnyugtató: a 2024. februári adat meghaladta a teljes fogyasztói kosár áralakulásával mért piaci inflációt az eurózónában. A maginfláció makacssága nem egyedi ügy.

Forrás: OECD

Az amerikai adatok az európaihoz hasonló mintát követnek, csupán a fogyasztóiár-index nem futott fel az európai szintre: 2022 nyarán a hat-hét százalékos tartományba jutott, és onnan kezdett ereszkedni. Az Egyesült Államokat ugyanis kevésbé rázta meg az energia drágulása. Az energiahordozók erőteljes megemelkedésében az európai viszonyok között nagy szerepe volt az Ukrajnát ért 2022. februári orosz támadásnak, amely nyomán tovább emelkedtek az energiaárak, élelmiszerárak. Sokba került Európának az orosz energetikai függéstől való leválás is – ez a tényező nem érintette Amerikát. 

Viszont a feszes munkaerőpiac, a lényegében teljes foglalkoztatás mind az európai, mind az amerikai esetben felfelé nyomta a bérköltségeket. Azok pedig idővel átkerülnek a vállalatok közvetítésével a fogyasztói árakba, hacsak nincs nagy adócsökkentés – arra azonban az erősen eladósodott államok nem képesek. 

Ezt mutatja a jobboldali panelen látható maginflációs pálya: lassabban emelkedett meg, mint a volatilis tételeket is tartalmazó teljes inflációs adatsor, de lassabb a dezinflációs folyamat is.  A jegybanki elemzések tehát jogosan mondják ki, hogy a szóban forgó gazdaságokban létezik és hat bizonyos inflációs nyomás. 

A japán adatok inkább csak a különbségek felmutatását szolgálják, mivel a jen árfolyama és a japán jegybank alapkamata csekély hatást fejt ki a mi térségünkben. Mindenesetre Japánban is megjelent és tartós jelleget ölteni látszik a (szerény mértékű) infláció; emiatt a japán jegybank egy ideje már kamatemelési pályára lépett.

Forrás: IMF WEO, 2024. április

A kamatok alakulásából leszűrhető, hogy a legfejlettebb országok jegybankjai – és itt nekünk az EKB, másodsorban a Fed érdekes – sokáig (túl sokáig) igen mélyen tartották az irányadó kamatokat, és jóval azután kezdtek reagálni az árak erőteljes emelkedésére, amikor a fejlődő és a felemelkedő (emerging) országok központi bankjai már nekiláttak a monetáris szigorításnak. Akkor viszont rövid idő alatt nagy emelést hajtottak végre – nem csoda, hogy sokan recessziótól féltették Amerikát, az EU-t. Ez nem következett be. Az érintett gazdaságok elég jól adaptálódtak az új kamatviszonyokhoz, a világgazdaság pedig a vártnál gyorsabban túljutott a nemzetközi termelési láncok megszakadásaiból fakadó kínálati oldali bajokon. Most tehát valóban nem az a kérdés, hogy lesz-e kamatmérséklés, hanem hogy mikor és mekkora. 

A Fed, EKB ilyen döntése erősen kihat arra, hogy a Szabadság téren (itt van az MNB most felújítás alatt lévő központi épülete – a szerk.) mekkora mértékű alapkamat-csökkentésről hozhatnak döntést a Monetáris Tanács tagjai.

A számunkra fontos nagy jegybankok, valamint a térségünk jelentősebb nemzeti bankjai (cseh, lengyel, román) hasonló feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő?  

A válaszhoz nemcsak a várható inflációs pálya alakulását kellene jól felbecsülni a jegybankárnak, noha a fizetőeszköz vásárlóerejének a megőrzése, azaz az infláció elfogadható szintre vitele és ottani stabilizálása az elsődleges feladata – az EKB esetében az egyetlen feladata. Ahol azonban a növekedés támogatása is része a jegybanki mandátumnak (a Fed statútumában a teljes foglalkoztatás szerepel, az viszont erősen kötődik a gazdasági növekedési vonatkozáshoz), ott mindenképpen figyelembe kell venni az üzleti ciklus várható alakulását. 

Az EKB feladatai között ilyen nincsen, de a ciklus alakulására ügyel, és abba beletartozik a viszonylagos lazítás, ha a gazdasági teljesítmény gyenge. Az eurózóna GDP-növekedését 2024-ben 0,6 százalékosra prognosztizálja az EKB, és csak 2025-ben vár 1,5 százalékos növekedést. Az sem dübörgés, de már messze kerül a recessziós veszélyhez, mindenesetre túlfűtöttnek nem lesz mondható az euróövezet az előttünk álló két évben; ettől tehát valóban már most lehetne óvatosan enyhíteni az EKB kamatkondícióin. 

Mindebből mi következik az MNB döntéseire? Ha a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek. Különösen azért nem, mert a hazai inflációs pálya őszi gyors megereszkedése egyáltalán nem garantálja a dezinfláció folytatódását. Sőt inkább az várható, hogy költségokokból, árazási mechanizmusok miatt az év közepén ismét jelentős havi áremelkedések lépnek fel.

Másodsorban pedig a magyar kockázatosság ügye kell, hogy elgondolkoztassa a döntéshozókat. Az országkockázati besorolás eddig sem volt fényes, de a térség általános, noha mérsékelt gazdasági-pénzügyi javulása nagy kontrasztban van a magyar 2023-as recesszióval. A költségvetés nehéz állapota pedig külön kockázati tényező a hitelminősítők szemében – joggal. Az első három hónap deficitje meghökkentően nagy, hatalmas kételyeket támaszt azt illetően, hogy a kormány képes-e kontrollálni az állampénzügyeket.  

Ilyen körülmények között a kamatcsökkentési ütem lassítása, az év közepén a leállás a legészszerűbb monetáris pálya. Ahhoz is az kell, hogy ne lépjen fel további váratlan kedvezőtlen fejlemény. Kormánytagok beszélhetnek lendületes tervekről, de az ilyen deklarációk nem az üzleti világ szereplőinek szólnak választási évben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Van realitása Orbán Viktor nünükéjének?
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 09:05
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre.
Benchmark Bod Péter Ákos: A viszonylagos visszacsúszásunkon a „keleti nyitás” semmit sem segített
Privátbankár.hu | 2024. május 10. 10:08
Ettől függetlenül a német kapcsolatrendszert újra lehet gondolni. A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúra-elemzésének főbb megállapításait ismertette.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szubjektív jólét – van-e gazdasági jelentősége?
Bod Péter Ákos | 2024. március 29. 05:42
Látszólag nincs egyértelmű összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és az emberi boldogság mértékének európai helyzete között. De csak látszólag. Valójában a boldogság-lista élén is az anyagilag tehetős nemzetek állnak. Mint ahogy Magyarország középmezőnybeli helyezése sem lehet meglepő és sajnos, ahogy a GDP-k összevetésében, itt is már előttünk vannak a románok. Azaz boldogabbak.
Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG