11p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Muszáj gondolkodni - szó szerint, írja anyagában László Csaba, korábbi pénzügyminiszter, címzetes egyetemi tanár. Aki megjegyzi, hogy a szerző személyét nézve talán meglepő, hogy a véradásról fog írni. Arról, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

Az orvosi tudományok fejlődésének egy fontos állomása volt, amikor rájöttek, hogy az egészséges emberek vérével gyógyítani, emberéleteket lehet menteni. A 20. században minden országban kialakult a véradás és az erre épülő gyógyászati alkalmazás rendszere. Különböző megközelítések jöttek létre. Van, ahol fizetnek érte, de nálunk például az "egy üveg sör - egy pár virsli" kompenzációs mechanizmus vált uralkodóvá. Ha jól értem a pénzbeli fizetés jelentősen növeli azok jelentkezésének a kockázatát, akiknek a jövedelmi helyzete egyúttal komoly egészségügyi kockázatokkal is párosul. Nem tudom megítélni, de nem is ezen szeretnék most elmélkedni.

Én 1988-ban adtam először vért és kisebb nagyobb kihagyásokkal a mai napig rendszeresen szembenézek a tűvel. Most, hogy túlvagyok az önfényezésen jöhet az érdemi rész. Legtöbbször a munkahelyemen adtam vért vagy valami olyan rendezvényen, ahol egyébként is ott voltam, ami máris mutatja, hogy a véradás egyik fontos logisztikai kérdése, hogy miként vesszük rá a lelkes delikvenst, hogy felfeküdjön a véradó ágyra. Jellemző, hogy a napokban történt meg először velem, hogy konkrétan a véradás kedvéért beültem az autóba és csak ezért elmentem egy bevásárló központba.

Benchmark. Ezen a néven a jövőben rendszeresen jelennek majd meg anyagok a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán. A jegyzetsorozatban neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században.

A sajtóban már megjelent az ősszel, hogy a Covid járvány egyik mellékhatása, hogy nehezebbé vált a véradás megszervezése is. Azokban az irodaházakban, egyetemeken, ahol az otthoni munkavégzés (magyarul home office), távoktatás miatt kiürültek a folyosók, nehezen lehet a szokásos vérmennyiséget begyűjteni. Márpedig a betegségek, a vér iránti igény valószínűleg nem lett kevesebb most sem. Az OVSZ (Országos Vérellátó Szolgálat) igyekszik haladni a korral és sms-ben kéri a potenciális véradókat, hogy ugyan fáradjanak már be egy közeli helyszínre vért adni. Én is így jutottam el pár hete a Mammut-ba (1). Zárójelben fontosan tartom megemlíteni, hogy a szúrás soha meg nem szokható élményét leszámítva mindig jó tapasztalataim vannak a személyzettel. Azt a természetes kedvességet nagyon sok pénzért a legpuccosabb étteremben sem kapja meg az ember. Ismerőseim szokták kérdezni, hogy milyen volt a sör és a virsli. Jelentem sör, virsli már régen nincs. Helyette most például nápolyit, ásványvizet, 1 kiló lencsét és egy 500 forintos étkezési utalványt adtak. Szilveszter után biztos maradt valahol egy kis extra lencse készlet.

Illusztráció - Véradók a III. Civil véradáson 2020. október 13-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Illusztráció - Véradók a III. Civil véradáson 2020. október 13-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az elmúlt években a lelkesedésemet némileg fokozta, amikor az orvosom azt mondta, hogy tekintsek a véradásra, mint egyfajta szűrésre elvégre minden levett vért bizonyos betegségekre tesztelni kell, hogy nehogy pont a vérkezeléssel súlyosbítsuk egy beteg állapotát. (Hepatitis-B, Hepatitis-C, HIV, szifilisz) Sajnos évtizedekkel ezelőtt bizony még sok ember pontosan így lett HIV fertőzött, de a Hepatitis vérrel történő elkapása sem egy vidám dolog. Már akkor szöget ütött a fejembe, hogy akkor engem erről miért nem értesítenek? Értem én, hogy a jó hírrel minek zaklatni az embert, de ilyenkor azért egy pici rossz érzés mégis csak marad. Biztos, hogy szólnának, ha valamit találnának? Az állammal szembeni bizalmatlanság természetes állapot a világnak ebben a szegletében.

Közgazdászként egyre többet olvasva a viselkedési közgazdaságtan összefüggéseiről, üzletemberként és fogyasztóként mind gyakrabban találkozva az egyre kifinomultabb ösztönzési, manipulációs módszerekkel felmerült bennem, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

Tegyük fel, akár óriásplakátokon is hirdetve az OVSZ bejelentené, hogy minden egyes véradó vérét az eddig vizsgáltakon túl letesztelik a szokásos normál belgyógyászati szempontokra. (2)  Vércukor, koleszterin, vérsüllyedés stb. Az eredményről egy héten belül minden véradó az általa megadott email címre kapna egy leletet, jelezve benne, hogy értékei hol térnek el a normálistól és külön felhívást ilyenkor, hogy forduljon orvoshoz. Súlyosan kóros kiugró értékeknél pedig a házi orvos is kapna értesítést, hogy közvetlenül is felvegye a kapcsolatot a potenciális betegével. Az emailben elküldött lelethez a jelszót természetesen egy külön sms-ben kapná meg a véradó. Legyünk GDPR kompatibilisek.

Kérdéseim:

  • Örülnének ennek a véradók? Igen.
  • Növelné ez a szolgáltatás a véradási hajlandóságot? Igen, de kizárt, hogy csökkentené.
  • Javíthatná ez a szolgáltatás a népegészségügyi helyzetet? Igen, Elvégre minden ezzel kapcsolatos irodalom a korai felismerés egészségügyi előnyeit és olcsóbb kezelési költségeit hangsúlyozza. Minél hamarabb találnak meg egy betegséget, annál nagyobbak a gyógyulás esélyei és ráadásul annál olcsóbb a kezelés.
  • Növelné ez legalább egy percre az állam működőképességébe vetett hitet? Igen. Az átlagembernek érzésem szerint napi szintű élménye, hogy az állam csak követel (adót és bürokráciát) és cserébe alig kapunk valamit érte és azt is sokszor elfogadhatatlan minőségben. Egy pici lépéssel, de az állam itt bizonyíthatná az ellenkezőjét.

Természetesen fel lehet vetni, hogy ennek horribilis költségei lennének. Nem tekintem magam a vérrel kapcsolatos gazdasági kérdések felkent szakértőjének, de azért valami azt súgja, hogy nem a pénz itt a fő probléma. Nyilván kezdhetném azzal, hogy egy stadion hány székének árából lenne ez megoldható. Akár ez is egy értelmes megközelítés lehetne, de megpróbálok kicsit máshonnan indulni.

Megnéztem az egyik legismertebb magán egészségügyi szolgáltató árait. Az úgynevezett nagylabor csomag ára nem éri el a 10 000 forintot és laikus közgazdászként elég kiterjedtnek tűnik a csomag tartalma és két napon belül megvan az eredmény. (3) Ebben az árban egyébként vizelet vétel is van a vese funkciók mérésére. Ha levesszük a magánszolgáltató hasznát és a vizeletvizsgálat költségét akkor még a drága magánszolgáltató költsége sem lehet több 5-6 ezer forintnál. Mondjuk 5000 forint. Az OVSZ-nek nem kell külön várótermet, recepciósokat foglalkoztatni. Gyakorlatilag a jelenlegi folyamat végén kell a vér egy minimális részét az egyébként meglévő saját laborba átirányítani. (4) Ennek azért lehet egy extra beruházási költsége, ha növelni kell a labor kapacitást.

László Csaba szerint úgy lehetne a szolgáltató államot erősíteni, hogy az közben még haszonnal is járna
László Csaba szerint úgy lehetne a szolgáltató államot erősíteni, hogy az közben még haszonnal is járna

Mennyi emberről, vérvizsgálatról lehet szó? Egy 2018-as interjúban (5) az OVSZ egyik vezetője 1600-1800-ra becsülte a naponta levett vér mennyiségét. A 2021-es 254 munkanapon felül, ha feltételezzük, hogy hétvégente is vannak véradó események, akkor számolhatunk 300 nappal és 1800 véradással naponta, az évi 540 ezer véradás. Legyünk nagyvonalúak. Számoljunk 600 ezer véradással és 5000 forintos laborvizsgálati költséggel. Ez évente 3 milliárd forint költség és több százezer embernek lehetne egy extra szűrővizsgálatot adni. A Magyar Vöröskereszt vonatkozó oldala szerint 377042 véradó van. (6) Ez az összeg egyébként még az OVSZ költségvetéséhez képest sem egy őrületes összeg. A 2021-es költségvetés szerint az OVSZ kiadásai idén 17,5 milliárd forint körül lesznek és a működési bevételei is közel 12,4 milliárd forintot tesznek ki. Egy ilyen extra feladatnak van értelemszerűen egyszeri beruházási és utána folyamatos kiadási szükséglete, de nem arról van szó, hogy duplázni, triplázni kellene az OVSZ költségvetését.

Az informatikai részt illetően nem aggódnék különösebben. Elég masszív IT rendszer lehet már most is a háttérben. Legnagyobb meglepetésemre, amikor érdeklődtem, hogy mikor voltam utoljára vért adni, a kedves hölgy 1988-tól sorolta fel, hogy melyik évben hányszor adtam vért. Őszintén leesett az állam. 1988-ban és őezt látja a képernyőn?

Végezetül most kibújik belőlem az üzletember is. Ugyan az ötvenes évek vége óta ingyenes a véradás, azért ne legyenek illúzióink a vérben is van üzlet. Elég, ha az OVSZ honlapjára ránézünk és hosszú oldalakon át láthatjuk, hogy az egyes vérkészítményeknek mi a térítési díja, azaz ára. Pár ezer forinttól több százezer forintig terjednek a térítési díjak. Ez így is van rendjén. Valamiből finanszírozni kell a rendszert. De most tételezzük fel, hogy az általam javasolt ötlet alapján jelentősen megnőne a véradók száma. Egyrészt nem kellene a rendszerben folyamatosan kicentizni, hogy jusson mindenhová mindig elegendő vér. A napokban láttam egy cikket (7) a vérlovagokról, akik pl. 23 perc alatt vitték Budapestről Tatabányára a vért egy sürgős műtéthez. Minden elismerésem a pilótáké, de azért a hideg ráz arra a gondolatra, hogy kétszázzal kell repeszteni, hogy időben eljusson valahová a vér.

Nem lehetne esetleg több készletet tartani ezekből a készítményekből? Nyilván a vérkészletek szűkössége miatt van szükség a vérlovagok őrületes tempójára. Azaz, ha növelni lehetne a véradók számát, akkor itthon is lenne helye a vérnek, de ha itthon már 110 százalékra lennének a készletek feltöltve, akkor nem gondolnám eretnek gondolatnak, hogy akár exportálni is lehetne. Ennek az üzleti összefüggéseit már becsülni sem merem, de nem hinném, hogy rosszul jönnénk ki belőle.

Most elsőre csak annyit javasolnék az OVSZ-nek, hogy pár millió forintért vagy akár pro bono alapon bízzanak meg egy komoly tanácsadó céget, adjanak meg hozzá minden információt és pár hét alatt ki lehetne számolni a pontos költségeket, várható bevételeket. A legnagyobb tétel szinte biztosan az a megtakarítás lenne, ha akár csak pár száz emberről évente hamarabb derülne ki, hogy valami komoly betegségük van. A korai felderítés miatt megmenthető lenne még a betegek élete és a kezelésük is sokkal olcsóbb lenne ahhoz képest, amikor már túl későn derül ki a baj. Ha pedig valaki esetleg a többletköltségek miatt a stadionokra jutó pénzek elfogyása miatt aggódna szeretném megnyugtatni őket, hogy az Európai Unió költségvetéséből biztosan lehetne erre a projektre is pénzt kapni.

Végezetül egy utolsó megjegyzés az ügyfélbarátság témakörében, ami pontosan mutatja, hogy az egész állami működésben alapvető szemléletváltásra lenne szükség. Covid, vakcina, oltási regisztráció. Oda vissza foglalkozik vele az egész sajtó. Valóban fontos téma.

Én csak egy apróságra hívnám fel a figyelmet. Az internetes regisztráció után nem küldenek semmilyen válasz emailt!!!! SEMMIT!!!!! Természetesen az emberfia tudja, hogy nem lehet még pontosan tudni, hogy kit, mikor, hol fognak oltani. Nem erre várnánk a választ. De azt, hogy 10 másodpercen belül ne kapjunk egy válasz emailt valami ilyesmivel. "Köszönjük, hogy regisztrált. Kérjük legyen türelemmel és ígérjük időben fogjuk tájékoztatni, hogy hol mikor, kaphatja meg az oltást. Üdvözlettel! Müller Cecília, Országos Tisztifőorvos"

Ez lenne az alap! A világ legeldugottabb szegleteiben is a legócskább webshopoknál is ez az alap. A mai napig nem tudom több mint egymillió sorstársammal együtt, hogy sikeres volt-e a regisztrációm? A 21. században ez egyszerűen szürreális.
 

László Csaba
címzetes egyetemi tanár
volt pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

(1) Felmerülhet itt az elvtelen reklám gyanúja. Remélem ingyen adták át a vérvétel céljára a járvány miatt üres egyik üzlethelységüket és akkor szerintem megérdemlik ezt az ingyen reklámot.
(2) Felmerül itt azért egy fontos kérdés. Normál esetbe, amikor reggel megyünk a vérvizsgálatra, akkor lelkünkre kötik, hogy éhgyomorra menjünk. A véradás több, mint 4 deciliteres mennyiségénél viszont ez nem biztos, hogy szerencsés megoldás. Ebben a kérdésben még ötletelni sem szeretnék, hanem a szakértőkre bíznám magunkat, hogy ők állapítsák meg mit lehet és érdemes ésszerű áron egy vérvétel kapcsán népegészségügyi szempontól tesztelni.
(3) Vérkép, Bilirubin, GOT, GPT, GGT, Alkalikus foszfatáz, Vércukor, Koleszterin, HDL koleszterin, LDL koleszterin, Triglicerid, CRP, TSH pajzsmirigy.
(4) Ez azért fontos kérdés lehet, hogy mekkora részt csíp le a gyógyításra felhasznált részből, de szerintem ez bőven megtérülne a nagyobb véradási hajlandóság miatt.
(5) https://www.baon.hu/eletstilus/naponta-csaknem-ketezer-ember-ad-vert-magyarorszagon-1335550/
(6) https://voroskereszt.hu/hogyan-segithetsz/veradas/
(7) https://telex.hu/belfold/2021/01/19/23-perc-alatt-vagtazott-le-a-fovarosbol-tatabanyara-egy-verlovag

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: a Trump-szoros és az árak – túl a rövidtávon
Bod Péter Ákos | 2026. május 8. 05:51
Trump elnökjelöltként nyomatékosan megígérte az üzemanyagárak csökkenését, ennek azonban éppen az ellenkezője következett be az iráni háború nyomán. Itthon arra kell felkészülnünk, hogy a Hormuzi-szorosban történtek miatt 2026 nyarától újabb áremelkedési impulzus éri a magyar gazdaságot is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Baráti elválás a forinttól
Bod Péter Ákos | 2026. május 1. 06:04
Április 12-e azonnali cezúrát vont egy sor politikai és gazdasági vonatkozásban. A kormányváltás pedig nagy jelentőségű folyamatokat indíthat be. Ilyen a forintvaluta jövője, ami az utóbbi évek számos megoldatlan kérdéseinek egyike.
Benchmark Bod Péter Ákos: korrekció korrekciót követ a forintárfolyamban
Bod Péter Ákos | 2026. április 24. 05:46
A parlamenti választások előtt már erősödésnek indult a forint árfolyama, majd az április 12-i politikai hegyomlás hírére még markánsabb lett a felértékelődés. A hosszú idő óta tartó kilengő-gyengülő trend után ez egy egészen új helyzet, amely a piacok pozitív várakozása nyomán áll elő. Az exportőrök természetesen másként élik meg ezt. Mi és miért történt a magyar fizetőeszközzel az elmúlt években, és merre tovább? 
Benchmark Magyar vállalkozások a piacon: sms-vezérelt cégek
Demjén Károly – Veér Bálint | 2026. április 19. 06:03
Magyarországon 16-17 ezer 500 millió és 5 milliárd forint közötti árbevételű gazdaságilag aktív cég működik. Ezek nem érik el az EU-s definíció szerinti középvállalati mértéket, de nagy számuk, és a helyi munkamegosztásban, játszott fontos szerepük miatt sok szempontból nem is kisvállalkozások: akár több tucat embernek is munkát adnak, egy-egy településen gyakran ők az állam és az önkormányzat mellett az egyetlen piaci munkaadók. Jövőjük éppen ezért nemcsak egyszerű üzleti kérdés, de sokszor a helyi társadalmat befolyásoló ügy is.
Benchmark Birodalmi alkony vagy amerikai erődemonstráció? – Szuez és Hormuz párhuzamai
Kovács Ádám | 2026. április 18. 11:47
Úgy tűnik, most nagyobb lehetőség kínálkozik az iráni konfliktus megoldására, az ideiglenes tűzszünet alatti megegyezéssel, ellenkező esetben nem marad más, mint a katonai erő fokozása a Forradalmi Gárda megtörése érdekében. Egyértelmű, hogy Trump egyre messzebb került a számára legjobb kimenetelű szcenáriótól, miközben a jól informált spekulánsok féktelenül halmozzák az S&P és az olaj megmagyarázhatatlan volatilitásából származó, fényesen guruló dollárprofitokat. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A politikai ciklus hosszú árnyéka a gazdaságunkon
Bod Péter Ákos | 2026. április 10. 05:44
Fennáll a veszély, hogy a tartósan gyenge teljesítményhez „hozzászokik” a gazdaság, és valójában az alacsonyabb szint a valóságos képességet mutatja. Remélhetőleg nem ez a helyzet 2026-ban és azt követően – írja lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gazdaság is várakozó állásponton van
Bod Péter Ákos | 2026. április 5. 06:08
Az évkezdeti adatok szerint a magyar gazdaság nem tudott kikerülni a 2022 nyarától kibontakozó fél-recessziós szakaszból, a meg-megújuló kormányzati ösztönző csomagok és ösztökélések ellenére, vagy talán részben azok miatt. A repülőrajtok rendre elmaradtak. A belső felhasználás fogyasztási komponense nőtt, a felhalmozási (beruházási) aktivitás viszont jelentősen és folyamatosan csökkent. A fogyasztás-húzta gazdasági ciklus pedig sosem tartós.  
Benchmark Bod Péter Ákos: A háború és a magyar kormány is feladta a leckét az MNB-nek
Bod Péter Ákos | 2026. március 13. 05:47
A Monetáris Tanács óvatosan szánta el magát a kamatvágásra, kedvező inflációs adatok ágyaztak meg az esetleges folytatásnak – de jött a Közel-Keleti háború, a magyar és az ukrán kormány példátlan konfliktusa és minden idők legmagasabb februári deficitje. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök cikke.
Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz energiafüggőség nem ment meg minket az izraeli-iráni háború drágító hatásától
Bod Péter Ákos | 2026. március 6. 05:42
A Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár legújabb cikkében úgy véli, nem kizárt, hogy elhúzódó közel-keleti háborúskodás esetén a térségi átlagot így is meghaladó magyar infláció felerősödik. Az energia-drágulás miatti importszámla-megugrás pedig kitörölheti a magyar kiviteli többletet, amely az export gyengélkedés miatt éppen januárban csaknem teljesen lenullázódott.
Benchmark Bod Péter Ákos: elég lesz a devizatartalék a rázós 2026-ban?
Bod Péter Ákos | 2026. február 6. 05:46
Az MNB az euró-tartalék terhére tonnaszámra vett aranyat, ami leginkább politikai lépés, és kockázattal jár. A jegybank 50 milliárd eurós tartaléka ugyan elégségesnek látszik, de a legfontosabb egy tartósan jó állapotú állami költségvetés kialakítása lenne. Ettől pedig roppant messze vagyunk.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG