<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Muszáj gondolkodni - szó szerint, írja anyagában László Csaba, korábbi pénzügyminiszter, címzetes egyetemi tanár. Aki megjegyzi, hogy a szerző személyét nézve talán meglepő, hogy a véradásról fog írni. Arról, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

Az orvosi tudományok fejlődésének egy fontos állomása volt, amikor rájöttek, hogy az egészséges emberek vérével gyógyítani, emberéleteket lehet menteni. A 20. században minden országban kialakult a véradás és az erre épülő gyógyászati alkalmazás rendszere. Különböző megközelítések jöttek létre. Van, ahol fizetnek érte, de nálunk például az "egy üveg sör - egy pár virsli" kompenzációs mechanizmus vált uralkodóvá. Ha jól értem a pénzbeli fizetés jelentősen növeli azok jelentkezésének a kockázatát, akiknek a jövedelmi helyzete egyúttal komoly egészségügyi kockázatokkal is párosul. Nem tudom megítélni, de nem is ezen szeretnék most elmélkedni.

Én 1988-ban adtam először vért és kisebb nagyobb kihagyásokkal a mai napig rendszeresen szembenézek a tűvel. Most, hogy túlvagyok az önfényezésen jöhet az érdemi rész. Legtöbbször a munkahelyemen adtam vért vagy valami olyan rendezvényen, ahol egyébként is ott voltam, ami máris mutatja, hogy a véradás egyik fontos logisztikai kérdése, hogy miként vesszük rá a lelkes delikvenst, hogy felfeküdjön a véradó ágyra. Jellemző, hogy a napokban történt meg először velem, hogy konkrétan a véradás kedvéért beültem az autóba és csak ezért elmentem egy bevásárló központba.

Benchmark. Ezen a néven a jövőben rendszeresen jelennek majd meg anyagok a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán. A jegyzetsorozatban neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században.

A sajtóban már megjelent az ősszel, hogy a Covid járvány egyik mellékhatása, hogy nehezebbé vált a véradás megszervezése is. Azokban az irodaházakban, egyetemeken, ahol az otthoni munkavégzés (magyarul home office), távoktatás miatt kiürültek a folyosók, nehezen lehet a szokásos vérmennyiséget begyűjteni. Márpedig a betegségek, a vér iránti igény valószínűleg nem lett kevesebb most sem. Az OVSZ (Országos Vérellátó Szolgálat) igyekszik haladni a korral és sms-ben kéri a potenciális véradókat, hogy ugyan fáradjanak már be egy közeli helyszínre vért adni. Én is így jutottam el pár hete a Mammut-ba (1). Zárójelben fontosan tartom megemlíteni, hogy a szúrás soha meg nem szokható élményét leszámítva mindig jó tapasztalataim vannak a személyzettel. Azt a természetes kedvességet nagyon sok pénzért a legpuccosabb étteremben sem kapja meg az ember. Ismerőseim szokták kérdezni, hogy milyen volt a sör és a virsli. Jelentem sör, virsli már régen nincs. Helyette most például nápolyit, ásványvizet, 1 kiló lencsét és egy 500 forintos étkezési utalványt adtak. Szilveszter után biztos maradt valahol egy kis extra lencse készlet.

Illusztráció - Véradók a III. Civil véradáson 2020. október 13-án. Fotó: MTI/Bruzák NoémiIllusztráció - Véradók a III. Civil véradáson 2020. október 13-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az elmúlt években a lelkesedésemet némileg fokozta, amikor az orvosom azt mondta, hogy tekintsek a véradásra, mint egyfajta szűrésre elvégre minden levett vért bizonyos betegségekre tesztelni kell, hogy nehogy pont a vérkezeléssel súlyosbítsuk egy beteg állapotát. (Hepatitis-B, Hepatitis-C, HIV, szifilisz) Sajnos évtizedekkel ezelőtt bizony még sok ember pontosan így lett HIV fertőzött, de a Hepatitis vérrel történő elkapása sem egy vidám dolog. Már akkor szöget ütött a fejembe, hogy akkor engem erről miért nem értesítenek? Értem én, hogy a jó hírrel minek zaklatni az embert, de ilyenkor azért egy pici rossz érzés mégis csak marad. Biztos, hogy szólnának, ha valamit találnának? Az állammal szembeni bizalmatlanság természetes állapot a világnak ebben a szegletében.

Közgazdászként egyre többet olvasva a viselkedési közgazdaságtan összefüggéseiről, üzletemberként és fogyasztóként mind gyakrabban találkozva az egyre kifinomultabb ösztönzési, manipulációs módszerekkel felmerült bennem, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

Tegyük fel, akár óriásplakátokon is hirdetve az OVSZ bejelentené, hogy minden egyes véradó vérét az eddig vizsgáltakon túl letesztelik a szokásos normál belgyógyászati szempontokra. (2)  Vércukor, koleszterin, vérsüllyedés stb. Az eredményről egy héten belül minden véradó az általa megadott email címre kapna egy leletet, jelezve benne, hogy értékei hol térnek el a normálistól és külön felhívást ilyenkor, hogy forduljon orvoshoz. Súlyosan kóros kiugró értékeknél pedig a házi orvos is kapna értesítést, hogy közvetlenül is felvegye a kapcsolatot a potenciális betegével. Az emailben elküldött lelethez a jelszót természetesen egy külön sms-ben kapná meg a véradó. Legyünk GDPR kompatibilisek.

Kérdéseim:

  • Örülnének ennek a véradók? Igen.
  • Növelné ez a szolgáltatás a véradási hajlandóságot? Igen, de kizárt, hogy csökkentené.
  • Javíthatná ez a szolgáltatás a népegészségügyi helyzetet? Igen, Elvégre minden ezzel kapcsolatos irodalom a korai felismerés egészségügyi előnyeit és olcsóbb kezelési költségeit hangsúlyozza. Minél hamarabb találnak meg egy betegséget, annál nagyobbak a gyógyulás esélyei és ráadásul annál olcsóbb a kezelés.
  • Növelné ez legalább egy percre az állam működőképességébe vetett hitet? Igen. Az átlagembernek érzésem szerint napi szintű élménye, hogy az állam csak követel (adót és bürokráciát) és cserébe alig kapunk valamit érte és azt is sokszor elfogadhatatlan minőségben. Egy pici lépéssel, de az állam itt bizonyíthatná az ellenkezőjét.

Természetesen fel lehet vetni, hogy ennek horribilis költségei lennének. Nem tekintem magam a vérrel kapcsolatos gazdasági kérdések felkent szakértőjének, de azért valami azt súgja, hogy nem a pénz itt a fő probléma. Nyilván kezdhetném azzal, hogy egy stadion hány székének árából lenne ez megoldható. Akár ez is egy értelmes megközelítés lehetne, de megpróbálok kicsit máshonnan indulni.

Megnéztem az egyik legismertebb magán egészségügyi szolgáltató árait. Az úgynevezett nagylabor csomag ára nem éri el a 10 000 forintot és laikus közgazdászként elég kiterjedtnek tűnik a csomag tartalma és két napon belül megvan az eredmény. (3) Ebben az árban egyébként vizelet vétel is van a vese funkciók mérésére. Ha levesszük a magánszolgáltató hasznát és a vizeletvizsgálat költségét akkor még a drága magánszolgáltató költsége sem lehet több 5-6 ezer forintnál. Mondjuk 5000 forint. Az OVSZ-nek nem kell külön várótermet, recepciósokat foglalkoztatni. Gyakorlatilag a jelenlegi folyamat végén kell a vér egy minimális részét az egyébként meglévő saját laborba átirányítani. (4) Ennek azért lehet egy extra beruházási költsége, ha növelni kell a labor kapacitást.

László Csaba szerint úgy lehetne a szolgáltató államot erősíteni, hogy az közben még haszonnal is járnaLászló Csaba szerint úgy lehetne a szolgáltató államot erősíteni, hogy az közben még haszonnal is járna

Mennyi emberről, vérvizsgálatról lehet szó? Egy 2018-as interjúban (5) az OVSZ egyik vezetője 1600-1800-ra becsülte a naponta levett vér mennyiségét. A 2021-es 254 munkanapon felül, ha feltételezzük, hogy hétvégente is vannak véradó események, akkor számolhatunk 300 nappal és 1800 véradással naponta, az évi 540 ezer véradás. Legyünk nagyvonalúak. Számoljunk 600 ezer véradással és 5000 forintos laborvizsgálati költséggel. Ez évente 3 milliárd forint költség és több százezer embernek lehetne egy extra szűrővizsgálatot adni. A Magyar Vöröskereszt vonatkozó oldala szerint 377042 véradó van. (6) Ez az összeg egyébként még az OVSZ költségvetéséhez képest sem egy őrületes összeg. A 2021-es költségvetés szerint az OVSZ kiadásai idén 17,5 milliárd forint körül lesznek és a működési bevételei is közel 12,4 milliárd forintot tesznek ki. Egy ilyen extra feladatnak van értelemszerűen egyszeri beruházási és utána folyamatos kiadási szükséglete, de nem arról van szó, hogy duplázni, triplázni kellene az OVSZ költségvetését.

Az informatikai részt illetően nem aggódnék különösebben. Elég masszív IT rendszer lehet már most is a háttérben. Legnagyobb meglepetésemre, amikor érdeklődtem, hogy mikor voltam utoljára vért adni, a kedves hölgy 1988-tól sorolta fel, hogy melyik évben hányszor adtam vért. Őszintén leesett az állam. 1988-ban és őezt látja a képernyőn?

Végezetül most kibújik belőlem az üzletember is. Ugyan az ötvenes évek vége óta ingyenes a véradás, azért ne legyenek illúzióink a vérben is van üzlet. Elég, ha az OVSZ honlapjára ránézünk és hosszú oldalakon át láthatjuk, hogy az egyes vérkészítményeknek mi a térítési díja, azaz ára. Pár ezer forinttól több százezer forintig terjednek a térítési díjak. Ez így is van rendjén. Valamiből finanszírozni kell a rendszert. De most tételezzük fel, hogy az általam javasolt ötlet alapján jelentősen megnőne a véradók száma. Egyrészt nem kellene a rendszerben folyamatosan kicentizni, hogy jusson mindenhová mindig elegendő vér. A napokban láttam egy cikket (7) a vérlovagokról, akik pl. 23 perc alatt vitték Budapestről Tatabányára a vért egy sürgős műtéthez. Minden elismerésem a pilótáké, de azért a hideg ráz arra a gondolatra, hogy kétszázzal kell repeszteni, hogy időben eljusson valahová a vér.

Nem lehetne esetleg több készletet tartani ezekből a készítményekből? Nyilván a vérkészletek szűkössége miatt van szükség a vérlovagok őrületes tempójára. Azaz, ha növelni lehetne a véradók számát, akkor itthon is lenne helye a vérnek, de ha itthon már 110 százalékra lennének a készletek feltöltve, akkor nem gondolnám eretnek gondolatnak, hogy akár exportálni is lehetne. Ennek az üzleti összefüggéseit már becsülni sem merem, de nem hinném, hogy rosszul jönnénk ki belőle.

Most elsőre csak annyit javasolnék az OVSZ-nek, hogy pár millió forintért vagy akár pro bono alapon bízzanak meg egy komoly tanácsadó céget, adjanak meg hozzá minden információt és pár hét alatt ki lehetne számolni a pontos költségeket, várható bevételeket. A legnagyobb tétel szinte biztosan az a megtakarítás lenne, ha akár csak pár száz emberről évente hamarabb derülne ki, hogy valami komoly betegségük van. A korai felderítés miatt megmenthető lenne még a betegek élete és a kezelésük is sokkal olcsóbb lenne ahhoz képest, amikor már túl későn derül ki a baj. Ha pedig valaki esetleg a többletköltségek miatt a stadionokra jutó pénzek elfogyása miatt aggódna szeretném megnyugtatni őket, hogy az Európai Unió költségvetéséből biztosan lehetne erre a projektre is pénzt kapni.

Végezetül egy utolsó megjegyzés az ügyfélbarátság témakörében, ami pontosan mutatja, hogy az egész állami működésben alapvető szemléletváltásra lenne szükség. Covid, vakcina, oltási regisztráció. Oda vissza foglalkozik vele az egész sajtó. Valóban fontos téma.

Én csak egy apróságra hívnám fel a figyelmet. Az internetes regisztráció után nem küldenek semmilyen válasz emailt!!!! SEMMIT!!!!! Természetesen az emberfia tudja, hogy nem lehet még pontosan tudni, hogy kit, mikor, hol fognak oltani. Nem erre várnánk a választ. De azt, hogy 10 másodpercen belül ne kapjunk egy válasz emailt valami ilyesmivel. "Köszönjük, hogy regisztrált. Kérjük legyen türelemmel és ígérjük időben fogjuk tájékoztatni, hogy hol mikor, kaphatja meg az oltást. Üdvözlettel! Müller Cecília, Országos Tisztifőorvos"

Ez lenne az alap! A világ legeldugottabb szegleteiben is a legócskább webshopoknál is ez az alap. A mai napig nem tudom több mint egymillió sorstársammal együtt, hogy sikeres volt-e a regisztrációm? A 21. században ez egyszerűen szürreális.
 

László Csaba
címzetes egyetemi tanár
volt pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

(1) Felmerülhet itt az elvtelen reklám gyanúja. Remélem ingyen adták át a vérvétel céljára a járvány miatt üres egyik üzlethelységüket és akkor szerintem megérdemlik ezt az ingyen reklámot.
(2) Felmerül itt azért egy fontos kérdés. Normál esetbe, amikor reggel megyünk a vérvizsgálatra, akkor lelkünkre kötik, hogy éhgyomorra menjünk. A véradás több, mint 4 deciliteres mennyiségénél viszont ez nem biztos, hogy szerencsés megoldás. Ebben a kérdésben még ötletelni sem szeretnék, hanem a szakértőkre bíznám magunkat, hogy ők állapítsák meg mit lehet és érdemes ésszerű áron egy vérvétel kapcsán népegészségügyi szempontól tesztelni.
(3) Vérkép, Bilirubin, GOT, GPT, GGT, Alkalikus foszfatáz, Vércukor, Koleszterin, HDL koleszterin, LDL koleszterin, Triglicerid, CRP, TSH pajzsmirigy.
(4) Ez azért fontos kérdés lehet, hogy mekkora részt csíp le a gyógyításra felhasznált részből, de szerintem ez bőven megtérülne a nagyobb véradási hajlandóság miatt.
(5) https://www.baon.hu/eletstilus/naponta-csaknem-ketezer-ember-ad-vert-magyarorszagon-1335550/
(6) https://voroskereszt.hu/hogyan-segithetsz/veradas/
(7) https://telex.hu/belfold/2021/01/19/23-perc-alatt-vagtazott-le-a-fovarosbol-tatabanyara-egy-verlovag

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Ha szemtől szembe látszik az infláció, akkor már elkésett a jegybank
Bod Péter Ákos | 2021. december 3. 05:13
Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke friss írásában úgy véli, a jegybanki hitelességet is teszteli most az infláció meglódulása. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a központi bankok, amelyek szívük szerint kivárásra játszanának, ám ezt sok helyen nem tudják megtenni.
Benchmark Infláció, kamatlábak: megismételjük a hetvenes éveket?
Pogátsa Zoltán | 2021. november 25. 05:31
"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.
Benchmark Bod Péter Ákos: az üzemanyag politikai termékké vált
Bod Péter Ákos | 2021. november 18. 05:10
Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.
Benchmark Munkaerőmozgás: innen nyugatra, pótlás keletről?
Bod Péter Ákos | 2021. november 4. 05:22
A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.
Benchmark Helyreállítás akadályokkal: ahogy az IMF a magyar és az európai gazdaságot látja
Bod Péter Ákos | 2021. október 28. 05:37
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.
Benchmark Sikerült megvédeni a magyar érdekeket, amelyek nem forogtak veszélyben
Bod Péter Ákos | 2021. október 14. 05:38
Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.
Benchmark Munkaerőpiaci felfordulás – az angol sofőrhiány csak a jéghegy csúcsa
Bod Péter Ákos | 2021. október 7. 05:37
Európa egészét érintik azok a munkaerőpiaci változások, amelyek a koronavírus-járványt követően kialakultak, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Az Egyesült Királyságban mindezt tetézte a Brexit, amely például az üzemanyagellátásban olyan nehézséget okozott, amelyből világszerte vezető hír lett. Ráadásul jöhetnek még kellemetlen meglepetések.
Benchmark Bod Péter Ákos a felminősítésről: maradunk a bóvli szint felett két fokozattal
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 30. 05:34
Érkezett a napokban egy jó külső hír, a forint mégsem tudott tartósan erőre kapni tőle. Emiatt érdemes ismét bepillantani a nemzetközi hitelminősítés ügyeibe, elkerülendő a túlzott reményeket és a csalódásokat is. Bod Péter Ákos helyzetelemzése a Moody’s felminősítése után.
Benchmark Minimálbér: költségelem, jóléti kérdés, munkaerőpiaci ügy? Vagy egyszerűen politika?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 10. 05:14
A kormányzat a minimálbér emelését sikeresen tematizálta többek között oly módon, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációba is bekerült egy erről szóló és „csak egyféleképpen” megválaszolható kérdés. Így egy egyébként fontos közgazdasági felvetés vált egyértelműen politikai kérdéssé. Pedig Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint érdemes lenne olyan vonatkozásokat is látni, hogy mindez miként hat az inflációra, vagy éppen a leginkább érintett mikro- és kisvállalkozásokra.
Benchmark Becsengetnek az iskolákban: mit kapnak a fiatalok a versenyképességhez?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 1. 05:42
Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló