11p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Muszáj gondolkodni - szó szerint, írja anyagában László Csaba, korábbi pénzügyminiszter, címzetes egyetemi tanár. Aki megjegyzi, hogy a szerző személyét nézve talán meglepő, hogy a véradásról fog írni. Arról, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

Az orvosi tudományok fejlődésének egy fontos állomása volt, amikor rájöttek, hogy az egészséges emberek vérével gyógyítani, emberéleteket lehet menteni. A 20. században minden országban kialakult a véradás és az erre épülő gyógyászati alkalmazás rendszere. Különböző megközelítések jöttek létre. Van, ahol fizetnek érte, de nálunk például az "egy üveg sör - egy pár virsli" kompenzációs mechanizmus vált uralkodóvá. Ha jól értem a pénzbeli fizetés jelentősen növeli azok jelentkezésének a kockázatát, akiknek a jövedelmi helyzete egyúttal komoly egészségügyi kockázatokkal is párosul. Nem tudom megítélni, de nem is ezen szeretnék most elmélkedni.

Én 1988-ban adtam először vért és kisebb nagyobb kihagyásokkal a mai napig rendszeresen szembenézek a tűvel. Most, hogy túlvagyok az önfényezésen jöhet az érdemi rész. Legtöbbször a munkahelyemen adtam vért vagy valami olyan rendezvényen, ahol egyébként is ott voltam, ami máris mutatja, hogy a véradás egyik fontos logisztikai kérdése, hogy miként vesszük rá a lelkes delikvenst, hogy felfeküdjön a véradó ágyra. Jellemző, hogy a napokban történt meg először velem, hogy konkrétan a véradás kedvéért beültem az autóba és csak ezért elmentem egy bevásárló központba.

Benchmark. Ezen a néven a jövőben rendszeresen jelennek majd meg anyagok a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán. A jegyzetsorozatban neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században.

A sajtóban már megjelent az ősszel, hogy a Covid járvány egyik mellékhatása, hogy nehezebbé vált a véradás megszervezése is. Azokban az irodaházakban, egyetemeken, ahol az otthoni munkavégzés (magyarul home office), távoktatás miatt kiürültek a folyosók, nehezen lehet a szokásos vérmennyiséget begyűjteni. Márpedig a betegségek, a vér iránti igény valószínűleg nem lett kevesebb most sem. Az OVSZ (Országos Vérellátó Szolgálat) igyekszik haladni a korral és sms-ben kéri a potenciális véradókat, hogy ugyan fáradjanak már be egy közeli helyszínre vért adni. Én is így jutottam el pár hete a Mammut-ba (1). Zárójelben fontosan tartom megemlíteni, hogy a szúrás soha meg nem szokható élményét leszámítva mindig jó tapasztalataim vannak a személyzettel. Azt a természetes kedvességet nagyon sok pénzért a legpuccosabb étteremben sem kapja meg az ember. Ismerőseim szokták kérdezni, hogy milyen volt a sör és a virsli. Jelentem sör, virsli már régen nincs. Helyette most például nápolyit, ásványvizet, 1 kiló lencsét és egy 500 forintos étkezési utalványt adtak. Szilveszter után biztos maradt valahol egy kis extra lencse készlet.

Illusztráció - Véradók a III. Civil véradáson 2020. október 13-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Illusztráció - Véradók a III. Civil véradáson 2020. október 13-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az elmúlt években a lelkesedésemet némileg fokozta, amikor az orvosom azt mondta, hogy tekintsek a véradásra, mint egyfajta szűrésre elvégre minden levett vért bizonyos betegségekre tesztelni kell, hogy nehogy pont a vérkezeléssel súlyosbítsuk egy beteg állapotát. (Hepatitis-B, Hepatitis-C, HIV, szifilisz) Sajnos évtizedekkel ezelőtt bizony még sok ember pontosan így lett HIV fertőzött, de a Hepatitis vérrel történő elkapása sem egy vidám dolog. Már akkor szöget ütött a fejembe, hogy akkor engem erről miért nem értesítenek? Értem én, hogy a jó hírrel minek zaklatni az embert, de ilyenkor azért egy pici rossz érzés mégis csak marad. Biztos, hogy szólnának, ha valamit találnának? Az állammal szembeni bizalmatlanság természetes állapot a világnak ebben a szegletében.

Közgazdászként egyre többet olvasva a viselkedési közgazdaságtan összefüggéseiről, üzletemberként és fogyasztóként mind gyakrabban találkozva az egyre kifinomultabb ösztönzési, manipulációs módszerekkel felmerült bennem, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

Tegyük fel, akár óriásplakátokon is hirdetve az OVSZ bejelentené, hogy minden egyes véradó vérét az eddig vizsgáltakon túl letesztelik a szokásos normál belgyógyászati szempontokra. (2)  Vércukor, koleszterin, vérsüllyedés stb. Az eredményről egy héten belül minden véradó az általa megadott email címre kapna egy leletet, jelezve benne, hogy értékei hol térnek el a normálistól és külön felhívást ilyenkor, hogy forduljon orvoshoz. Súlyosan kóros kiugró értékeknél pedig a házi orvos is kapna értesítést, hogy közvetlenül is felvegye a kapcsolatot a potenciális betegével. Az emailben elküldött lelethez a jelszót természetesen egy külön sms-ben kapná meg a véradó. Legyünk GDPR kompatibilisek.

Kérdéseim:

  • Örülnének ennek a véradók? Igen.
  • Növelné ez a szolgáltatás a véradási hajlandóságot? Igen, de kizárt, hogy csökkentené.
  • Javíthatná ez a szolgáltatás a népegészségügyi helyzetet? Igen, Elvégre minden ezzel kapcsolatos irodalom a korai felismerés egészségügyi előnyeit és olcsóbb kezelési költségeit hangsúlyozza. Minél hamarabb találnak meg egy betegséget, annál nagyobbak a gyógyulás esélyei és ráadásul annál olcsóbb a kezelés.
  • Növelné ez legalább egy percre az állam működőképességébe vetett hitet? Igen. Az átlagembernek érzésem szerint napi szintű élménye, hogy az állam csak követel (adót és bürokráciát) és cserébe alig kapunk valamit érte és azt is sokszor elfogadhatatlan minőségben. Egy pici lépéssel, de az állam itt bizonyíthatná az ellenkezőjét.

Természetesen fel lehet vetni, hogy ennek horribilis költségei lennének. Nem tekintem magam a vérrel kapcsolatos gazdasági kérdések felkent szakértőjének, de azért valami azt súgja, hogy nem a pénz itt a fő probléma. Nyilván kezdhetném azzal, hogy egy stadion hány székének árából lenne ez megoldható. Akár ez is egy értelmes megközelítés lehetne, de megpróbálok kicsit máshonnan indulni.

Megnéztem az egyik legismertebb magán egészségügyi szolgáltató árait. Az úgynevezett nagylabor csomag ára nem éri el a 10 000 forintot és laikus közgazdászként elég kiterjedtnek tűnik a csomag tartalma és két napon belül megvan az eredmény. (3) Ebben az árban egyébként vizelet vétel is van a vese funkciók mérésére. Ha levesszük a magánszolgáltató hasznát és a vizeletvizsgálat költségét akkor még a drága magánszolgáltató költsége sem lehet több 5-6 ezer forintnál. Mondjuk 5000 forint. Az OVSZ-nek nem kell külön várótermet, recepciósokat foglalkoztatni. Gyakorlatilag a jelenlegi folyamat végén kell a vér egy minimális részét az egyébként meglévő saját laborba átirányítani. (4) Ennek azért lehet egy extra beruházási költsége, ha növelni kell a labor kapacitást.

László Csaba szerint úgy lehetne a szolgáltató államot erősíteni, hogy az közben még haszonnal is járna
László Csaba szerint úgy lehetne a szolgáltató államot erősíteni, hogy az közben még haszonnal is járna

Mennyi emberről, vérvizsgálatról lehet szó? Egy 2018-as interjúban (5) az OVSZ egyik vezetője 1600-1800-ra becsülte a naponta levett vér mennyiségét. A 2021-es 254 munkanapon felül, ha feltételezzük, hogy hétvégente is vannak véradó események, akkor számolhatunk 300 nappal és 1800 véradással naponta, az évi 540 ezer véradás. Legyünk nagyvonalúak. Számoljunk 600 ezer véradással és 5000 forintos laborvizsgálati költséggel. Ez évente 3 milliárd forint költség és több százezer embernek lehetne egy extra szűrővizsgálatot adni. A Magyar Vöröskereszt vonatkozó oldala szerint 377042 véradó van. (6) Ez az összeg egyébként még az OVSZ költségvetéséhez képest sem egy őrületes összeg. A 2021-es költségvetés szerint az OVSZ kiadásai idén 17,5 milliárd forint körül lesznek és a működési bevételei is közel 12,4 milliárd forintot tesznek ki. Egy ilyen extra feladatnak van értelemszerűen egyszeri beruházási és utána folyamatos kiadási szükséglete, de nem arról van szó, hogy duplázni, triplázni kellene az OVSZ költségvetését.

Az informatikai részt illetően nem aggódnék különösebben. Elég masszív IT rendszer lehet már most is a háttérben. Legnagyobb meglepetésemre, amikor érdeklődtem, hogy mikor voltam utoljára vért adni, a kedves hölgy 1988-tól sorolta fel, hogy melyik évben hányszor adtam vért. Őszintén leesett az állam. 1988-ban és őezt látja a képernyőn?

Végezetül most kibújik belőlem az üzletember is. Ugyan az ötvenes évek vége óta ingyenes a véradás, azért ne legyenek illúzióink a vérben is van üzlet. Elég, ha az OVSZ honlapjára ránézünk és hosszú oldalakon át láthatjuk, hogy az egyes vérkészítményeknek mi a térítési díja, azaz ára. Pár ezer forinttól több százezer forintig terjednek a térítési díjak. Ez így is van rendjén. Valamiből finanszírozni kell a rendszert. De most tételezzük fel, hogy az általam javasolt ötlet alapján jelentősen megnőne a véradók száma. Egyrészt nem kellene a rendszerben folyamatosan kicentizni, hogy jusson mindenhová mindig elegendő vér. A napokban láttam egy cikket (7) a vérlovagokról, akik pl. 23 perc alatt vitték Budapestről Tatabányára a vért egy sürgős műtéthez. Minden elismerésem a pilótáké, de azért a hideg ráz arra a gondolatra, hogy kétszázzal kell repeszteni, hogy időben eljusson valahová a vér.

Nem lehetne esetleg több készletet tartani ezekből a készítményekből? Nyilván a vérkészletek szűkössége miatt van szükség a vérlovagok őrületes tempójára. Azaz, ha növelni lehetne a véradók számát, akkor itthon is lenne helye a vérnek, de ha itthon már 110 százalékra lennének a készletek feltöltve, akkor nem gondolnám eretnek gondolatnak, hogy akár exportálni is lehetne. Ennek az üzleti összefüggéseit már becsülni sem merem, de nem hinném, hogy rosszul jönnénk ki belőle.

Most elsőre csak annyit javasolnék az OVSZ-nek, hogy pár millió forintért vagy akár pro bono alapon bízzanak meg egy komoly tanácsadó céget, adjanak meg hozzá minden információt és pár hét alatt ki lehetne számolni a pontos költségeket, várható bevételeket. A legnagyobb tétel szinte biztosan az a megtakarítás lenne, ha akár csak pár száz emberről évente hamarabb derülne ki, hogy valami komoly betegségük van. A korai felderítés miatt megmenthető lenne még a betegek élete és a kezelésük is sokkal olcsóbb lenne ahhoz képest, amikor már túl későn derül ki a baj. Ha pedig valaki esetleg a többletköltségek miatt a stadionokra jutó pénzek elfogyása miatt aggódna szeretném megnyugtatni őket, hogy az Európai Unió költségvetéséből biztosan lehetne erre a projektre is pénzt kapni.

Végezetül egy utolsó megjegyzés az ügyfélbarátság témakörében, ami pontosan mutatja, hogy az egész állami működésben alapvető szemléletváltásra lenne szükség. Covid, vakcina, oltási regisztráció. Oda vissza foglalkozik vele az egész sajtó. Valóban fontos téma.

Én csak egy apróságra hívnám fel a figyelmet. Az internetes regisztráció után nem küldenek semmilyen válasz emailt!!!! SEMMIT!!!!! Természetesen az emberfia tudja, hogy nem lehet még pontosan tudni, hogy kit, mikor, hol fognak oltani. Nem erre várnánk a választ. De azt, hogy 10 másodpercen belül ne kapjunk egy válasz emailt valami ilyesmivel. "Köszönjük, hogy regisztrált. Kérjük legyen türelemmel és ígérjük időben fogjuk tájékoztatni, hogy hol mikor, kaphatja meg az oltást. Üdvözlettel! Müller Cecília, Országos Tisztifőorvos"

Ez lenne az alap! A világ legeldugottabb szegleteiben is a legócskább webshopoknál is ez az alap. A mai napig nem tudom több mint egymillió sorstársammal együtt, hogy sikeres volt-e a regisztrációm? A 21. században ez egyszerűen szürreális.
 

László Csaba
címzetes egyetemi tanár
volt pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

(1) Felmerülhet itt az elvtelen reklám gyanúja. Remélem ingyen adták át a vérvétel céljára a járvány miatt üres egyik üzlethelységüket és akkor szerintem megérdemlik ezt az ingyen reklámot.
(2) Felmerül itt azért egy fontos kérdés. Normál esetbe, amikor reggel megyünk a vérvizsgálatra, akkor lelkünkre kötik, hogy éhgyomorra menjünk. A véradás több, mint 4 deciliteres mennyiségénél viszont ez nem biztos, hogy szerencsés megoldás. Ebben a kérdésben még ötletelni sem szeretnék, hanem a szakértőkre bíznám magunkat, hogy ők állapítsák meg mit lehet és érdemes ésszerű áron egy vérvétel kapcsán népegészségügyi szempontól tesztelni.
(3) Vérkép, Bilirubin, GOT, GPT, GGT, Alkalikus foszfatáz, Vércukor, Koleszterin, HDL koleszterin, LDL koleszterin, Triglicerid, CRP, TSH pajzsmirigy.
(4) Ez azért fontos kérdés lehet, hogy mekkora részt csíp le a gyógyításra felhasznált részből, de szerintem ez bőven megtérülne a nagyobb véradási hajlandóság miatt.
(5) https://www.baon.hu/eletstilus/naponta-csaknem-ketezer-ember-ad-vert-magyarorszagon-1335550/
(6) https://voroskereszt.hu/hogyan-segithetsz/veradas/
(7) https://telex.hu/belfold/2021/01/19/23-perc-alatt-vagtazott-le-a-fovarosbol-tatabanyara-egy-verlovag

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: A nagy jegybankok óvatossága és a forintkamatok sorsa
Bod Péter Ákos | 2024. április 12. 05:43
A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szubjektív jólét – van-e gazdasági jelentősége?
Bod Péter Ákos | 2024. március 29. 05:42
Látszólag nincs egyértelmű összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és az emberi boldogság mértékének európai helyzete között. De csak látszólag. Valójában a boldogság-lista élén is az anyagilag tehetős nemzetek állnak. Mint ahogy Magyarország középmezőnybeli helyezése sem lehet meglepő és sajnos, ahogy a GDP-k összevetésében, itt is már előttünk vannak a románok. Azaz boldogabbak.
Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG