Egy amerikai-afgán akció során sikeresen végeztek Mullah Fazlullah tálib vezetővel.

Amerika fokozza az Iszlám Állam elleni támadásait Afganisztánban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint em tartózkodik konzuli védelemért regisztrált magyar állampolgár Kabulban.

A vallási szélsőségesek halálos áldozatot követelő demonstrációkat rendeztek, és győztek, a hadsereg nem engedelmeskedett a kormánynak, a vezető politikusok ellen korrupciós vizsgálatok folynak. Az ország devizatartalékai folyamatosan fogynak, az elnök azt bizonygatja, hogy nincs szükség mentőcsomagra. Mindezek mellett atomhatalom.

Jelentősen növelnék a régióban állomásozó katonák számát, a kezdeményezéshez több tucat ország csatlakozott.

Nem bejelentett látogatásra érkezett Jim Mattis Kabulba, de az Iszlám Állam így is rakétákkal lőtte a repteret érkezése előtt.

Új stratégiát hirdetett Amerika eddigi leghosszabb háborújában Donald Trump - ahelyett, hogy kampányígéretének megfelelően kivonná a csapatokat Afganisztánból, jó eséllyel még több katonát küld az országba, és megpróbálja rávenni a térség országait, hogy szálljanak már be a rendcsinálásba. Óvatosan még egy diplomáciai csatornát is nyitott a tálibok felé.

Republikánus guruk és a katonai beszállítók lobbistái között éles harc alakult ki az afganisztáni kivonulásról. A tét az 1000 milliárd dollárra becsült afgán ásványkincs-vagyon sorsa. Trump inkább a kivonulást pártolja, lobbisták viszont arról győzködik, hogy az ásványkincsek kitermelésének védelme miatt inkább hagyja a csapatokat.

Az afganisztáni amerikai csapatok főparancsnokának felmentését fontolgatja az amerikai elnök

A merénylet Kabulban történt, lövöldözés is zajlott. Az egyik terrorszervezet jelentkezett elkövetőként.

Pont mint a hidegháborúban: az ellenségem ellensége a barátom. Ezúttal (is) Afganisztánban ütköznek a felek.

Az afgán főváros diplomatanegyedében robbant az autóba rejtett pokolgép.

James Mattis, az Egyesült Államok védelmi minisztere szerint "tragikus lenne" egy katonai megoldás Észak-Korea ellen.

A támadásban nyolcan meghaltak és 28-an megsérültek.

Lassan 16 éve már, hogy az amerikai csapatok bevonultak Afganisztánba. A háborús műveleteknek számolatlan civil áldozata volt, a családok bárminemű kárpótlást sokáig csak az afgán kormánytól remélhettek. Amikor azonban Amerikát mégis megszállta a segítő szellem, megjelent a kettős mérce is: hogy lehet, hogy valakinek ezer, másnak pedig 10 ezer dollárt ér a halott gyereke?

Az Európai Unió humanitárius segítséget nyújt több afrikai és ázsiai országnak.

Az éjszakai robbantás után ismét fegyveres incidens történt a mazari-sarifi német főkonzulátusnál, újabb halottak.

Bő 20 éve retteg a világ a táliboktól, és ugyan 2001-ben legyőzte őket az amerikai hadsereg és a mérsékelt afgán erők, azóta is harcolnak, nagy felfordulást okozva. Most lehet, hogy megtetszett nekik a kolumbiai példa, ahol a korábbi lázadó gerillasereg békét kötött a kormányerőkkel, és békés parlamenti párttá alakulnának.

Afganisztán megsegítésére 5 millió euró értékű, hosszú lejáratú, alacsony kamatozású, kedvezményes hitelkeretet hoz létre Magyarország.

Az összeg részeit csak akkor folyósítják, ha Afganisztán megfelelő ütemben fejlődik.

Korábban úgy tűnt, az amerikai elnök nem kezd már komolyabb manőverbe, béna kacsaként tölti elnöksége utolsó évét. Ezzel szemben most belehúzott, mintha hirtelen be akarná pótolni, amit a külpolitikában hét évig kihagyott: leszámol a Talibánnal, Irakból kiűzi az Iszlám Államot, közben látványosan barátkozik a korábbi ellenségekkel.

A német kormány most már kénytelen a menekültáradat megfékezésére, a befogadott emberek számának limitálására gondolni, mielőtt a fél világ az ajtón kopogtatna. Elsőként az afgánokon a sor: egy repülővel egyenesen Kabulba szállítottak 125 afgán polgárt a németek. Állítólag önként mentek.

Egy kiszivárgott német bűnügyi jelentés szerint tavaly jóval több bűncselekményt követtek ugyan el a migránsok, mint a korábbi években, ám közel sem olyan mértékben nőtt a cselekmények száma, ahogy a migránsoké. A balkáni bűnelkövetők vannak köztül túlsúlyban, a közel-keletiek alulreprezentáltak. Ha pedig nagy ritkán embert ölnek, a helyi lakosság helyett inkább egymást.

Azt hinnénk, hogy a tálibok és a részben belőlük kinőtt Iszlám Állam egy célért küzd, hisz az általuk megszállt területeken létrehozott rendszerek majdnem azonosak. A helyzet mégsem ez, úgy tűnik, hogy a Talibán az afgánok nyűgje marad, az Iszlám Állam az araboké.

Nem áll le a terrorszervezet a terjeszkedéssel: Szíria és Irak után most Afganisztánt is fenyegetik.

Az ország északi részén volt a központja, de a rengéseket Pakisztánban és Indiában is érezni lehetett.

A biztonsági erők kiképzését támogatjuk ezzel. Szijjártó Péter az ENSZ-közgyűlés kapcsán tartott tanácskozást.

Immár 14 év telt el azóta, hogy kihasználva a biztonsági réseket, Oszama bin Laden terroristái lerombolták New York ikertornyait és a Pentagon egy részét. Amerika kiheverte, új torony épült, Oszama hullámsírban pihen. A terrorizmus viszont újra olyan, vagy még rosszabb, mint 2001. szeptember 11 előtt.

Nem csitulnak az indulatok a menekültek körül, az információk és dezinformációk egy része már hitté vált. Akik még nyitottak az érvekre, néhány szám alapján elgondolkodhatnak: tényleg úgy küldik hozzánk „azok”, vagy maguktól jönnek? Mennyi idő alatt leszünk muzulmánok? Valóban kibírhatatlan az áradat?

Szimbolikusan is lerázta magáról Amerika a 2001. szeptember 11-i, terrortámadások utolsó nyomát, New Yorkban beépült az ottani "Gödör". A ledöntött tornyok helyén új, szebb torony áll, és most a kilátóteraszát is megnyitották. A szuperhatalom legyőzhetetlen, de továbbra is sok kihívással kell szembenéznie.