Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a magyar alapkamatot a jegybank Monetáris Tanácsa. Bár legutóbb is volt javaslat emelésre és csökkentésre is, Simor Andrásék egyelőre nem igazán tudnak mást tenni, mint kivárják, mire jutunk Brüsszellel és az IMF-fel. Annak látszik a legkevésbé jele, hogy a közeljövőben alacsonyabb lehet az irányadó ráta.

Ötoldalú egyeztetés kezdődik a jegybanktörvényről hétfőn Frankfurtban, az Európai Központi Bank székhelyén - erősítette meg az EKB sajtóosztálya. Ott lesz az EKB, a Bizottság, a Valutaalap, a Nemzeti Bank és a magyar kormány képviselője is.

Fontos esemény lehet a svájci jegybank új elnökének áprilisban-májusban várható kinevezése, az új vezető politikája ugyanis befolyással bír a devizahiteles magyar háztartások szempontjából kulcsfontosságú frank kilátásaira is. Ha emelnék az árfolyamküszöböt, az 1,25-ös EUR/CHF-limit 232 forintos, az 1,30-as pedig 223 forintos svájci frankot hozna.

A monetáris tanács hat tagja szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, és egy tag voksolt 25 bázispontos kamatcsökkentésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának február 28-i ülésén - derül ki az ülés közölt jegyzőkönyvéből.

Egyöntetűen a jelenlegi 7,00 százalékos alapkamat változatlanul hagyását várják londoni elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésén, a jövőbeni MNB-kamatpálya pedig a citybeli vélemények szerint az IMF/EU-tárgyalásoktól, a jelenleg érezhetően javuló kockázati környezet további alakulásától, valamint az inflációs kockázatoktól függ.

Új exportpiacokat tárna fel idén Kína, elsősorban a fejlődő országok között, hogy az európai és amerikai partnerek gyenge keresletének hatását némiképp enyhítse. Kína többek között Indiával és az arab-világ egyes országaival szeretné szorosabbra fűzni kereskedelmi kapcsolatait.

Az Arany Világtanács (WGC) adatai szerint az arany iránti kereslet tavaly világszerte elérte a 4067 tonnát. Ilyen mértékű fogyasztásra 1997-ben volt legutóbb példa. Még nagyobb változás, hogy a 14 évvel ezelőtti 331 dolláros éves átlagárról tavaly átlagosan 1571 dollárra nőtt a nemesfém unciánkénti árfolyama. Az ipari felhasználást nem számítva, a két aranynagyhatalom, India és a sarkában loholó Kína, több mint a felét adja a világ keresletének – írja az Aranypiac.hu.

A Londoni Nemesfémpiaci Szövetség (London Bullion Market Association, LBMA) kérésére 26 válogatott nemesfémpiaci szakértő jósolta meg az arany árfolyamának idei alakulását. A guruk 2012-re jócskán emelkedő arany árakat várnak, és legtöbbjük szerint új csúcsot, 2 000 dolláros szintet is megdönthet az arany.

A svájci nemzeti bank (SNB) felülvizsgálja az igazgatósági tagok magánjellegű pénzügyi tranzakcióira vonatkozó szabályozását a bankelnök körül kirobbant botrányra való tekintettel.

A tavalyi extrém aranypiaci év záróakkordjaként az Arany Világtanács (World Gold Council) „Befektetési útmutató az arany piacához” címmel jelentetett meg egy tanulmányt, amely többek között az aranyár alakulásával, az árfolyam kilengéseivel, a kereslet és a kínálat változásával valamint az arany menedékszerepével foglalkozik – írja a www.aranypiac.hu.

A világ jegybankjai a tavaly novemberig összesen 350 tonna aranyat vásároltak. Novemberben a központi bankok 44,35 tonna aranyat vettek, a legnagyobb vásárló Törökország volt. A jegybanki kereslet novemberi élénkülésében az arany árának csökkenése is szerepet játszott.

A megyei önkormányzatok mintegy 187 milliárd forintos átvállalt adósságának kifizetésére és gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét - értesült az Index. A kormány nem mondhatja meg a jegybanknak, mire használja a tartalékokat, de ha az MNB "magától" dönt, akkor átmehet az elképzelés.

Módosította a kormány a Brüsszel által erősen kifogásolt jegybanktörvény-tervezetét, Alkotmányba kerül az egykulcsos szja, megszűnnek a magánnyugdíj-pénztári utalások, kevesebb lesz a képviselő. A Parlament döntött arról is, hogy felelősségre vonható a szülő a gyerek éjjeli programjai miatt. A törvényeket futószalagon fogadta el a Parlament, miközben hatalmas botrány volt az ülésteremben és a Kossuth téren is.

A lengyel jegybank nyíltpiaci intervenciói csillapították a zloty árfolyamának volatilitását - közölte Marek Belka, a lengyel jegybank kormányzója. A jegybank szeptember óta többször is beavatkozott a devizapiacon az euróövezeti válság miatt gyengülő zloty árfolyamának alátámasztására. Ma a zloty árfolyama nagyjából 11 százalékkal volt az augusztus végi szint alatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium november elején felkérte az Európai Központi Bankot, hogy alkosson véleményt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt felváltó törvényjavaslatról. Az EKB azonban nem azt a dokumentumot kapta, ami végül a Parlament elé került - ezt a kormány orra alá is dörgölik. Aggódnak a jegybanki függetlenség miatt.

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot. Eggyel nőhet az alelnökök száma, kettővel több tagja lehet a monetáris tanácsnak, személyi kérdésekben pedig nő a miniszterelnök befolyása. Korlátozzák a vezetői béreket is.

Az elemzői vélemények szerint a forint gyengülése csak korlátozottan jelent meg a novemberi inflációban, azonban a következő hónapokban a forint további gyengesége, valamint a jövedéki adók és az áfa emelés miatt a jegybank már a jövő héten 50 bázisponttal emelheti a kamatot, amely így 7 százalékra emelkedne.

A világ vezető jegybankjainak közös likviditásnövelő akciójával, a pénzügyi rendszer bajaira ragasztott sebtapasszal a központi pénzintézetek nem először adják jelét annak, hogy a pénzügyi válság és a recesszió elleni küzdelmükben hajlandóak akár az inflációt generálni. Az infláció és a recesszió párharcában az arany lehet a nevető harmadik.

A piac imádja a likviditást, a jegybankok összehangolt lépését meg is hálálta, a kérdés azonban továbbra is az, hogy a háttrében lévő fundamentumokat sikerül-e javítani. Steen Jakobsen szerint kellene egy kisebb krach, hogy a politikusok észbe kapjanak, a befektetők pedig ne nyugodjanak meg, mert beindult a nyugati pénznyomda.

Erős növekedéssel zárták a kereskedést csütörtökön az ázsiai értéktőzsdék, követve az európai indexeket és a New Yorki-i tőzsdét, miután a világ legnagyobb központi bankjai összehangolt likviditásnövelő intézkedéseket jelentettek be az euróövezet megsegítésére.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette, hogy valódi strukturális változtatásokra és a fenntarthatóság megteremtésére van szükség Magyarországon, ennek hiányában ugyanis hazánk hosszú időre újabb válságba süllyed.

180 fokos, ám kedvező fordulatként értékeli a nemzetközi sajtó a csütörtöki magyar bejelentést az IMF-együttműködés felújításának szándékáról. Mivel azonban a lehetséges megállapodás részletei egyelőre nem ismertek (az IMF pedig csütörtök délutánig még hivatalos megkeresést sem kapott), az elemzők találgatják, pontosan mire - és mennyire - is van szüksége Magyarországnak a Valutaalaptól.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a forint elmúlt időszakban tapasztalt leértékelődése nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival, az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak magyarországi terjedése indokolatlan. Ha a helyzet nem javul, fokozatos kamatemelésre kényszerülhet a tanács.