Amúgy országos átlagban nagyjából 15 millió is elég lehet, a keletei megyékben pedig akár 2 millióért is kapunk már telket. De minek a telek, ha alig építkezünk?

A kormány tervei szerint a jövőben egykulcsossá válik a lakástulajdon vásárlás után fizetendő illeték mértéke, ami az esetek többségében 80.000 forinttal nagyobb terhet jelent a vevő számára. Megszűnik viszont a negatív illetékalap utáni fizetési kötelezettség, ami a korábbi lakásukat olcsóbbra cserélőknek jelenthet könnyebbséget. A tervezet szerint a 35 év alattiak lakásszerzési illetékkedvezménye esetén a korábbi 8 millió helyett 15 millió forintra emelkedik a lakások felső értékhatára, a kedvezmény alacsony, 40.000 forintos maximális értékét pedig eltörlik. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy ezek a változások mit jelentenek a gyakorlatban.

Az állami kamattámogatással kínált lakáscélú hitel a piacon jelenleg elérhető legjobb konstrukció, ezt jelenleg három bank kínálja, de a kör bizonyára bővülni fog.

Az első félévben mindössze 4400 lakás kelt el, ez 20 százalékos csökkenés, viszont Budapesten csak 780 talált gazdára, ez viszont már 50 százalékos visszaesés.

Az első 3 havi használt lakás ár-rali nem tartott ki a második negyedévben, de még így is ötödével több adásvétel történt, mint a tavalyi első félévben. Budapesten a 11 milliós tégla- és 8-9 milliós panellakásokat keresik, vidéken attól függ az átlagár, hogy keletre vagy nyugatra indulunk el.

Hamarosan kihirdetésre kerülnek a felsőoktatási ponthatárok, így az egyetemisták rohama újabb lendületet adhat az albérletpiacnak. Budapesten a használt téglalakások közül a legtöbb lakást kereső 60 ezer forint körüli bérleti díjas ingatlant keres. Az ingatlantulajdonosok pedig jelenleg 8-10 százalékos hozammal számolhatnak ha kiadják ingatlanaikat.

A tavalyinál 20 százalékkal nagyobb a forgalom a Balaton környéki ingatlanpiacon; elsősorban a végtörlesztésnek köszönhetően nőtt az érdeklődés az első negyedévben. Sok budapesti döntött úgy, hogy kis budapesti lakás helyett vízparti nyaralóba fekteti pénzét.

Négy milliárd forint fölé emelkedett az ötös lottón elérhető nyeremény összege, ami miatt az egész ország lottó lázban ég. A megkérdezett emberek többsége a nyereményt a családjára költené, utazna belőle, és van, aki jótékony célokra fordítaná.

Szinte az egész ország lottólázban ég a több, mint 4 milliárd forintos nyeremény miatt. Az Otthon Centrum adatgyűjtése szerint a szerencsés nyertes ebből az összegből 15 darab panelházat, vagy egy 5 emeletes 22 szobás fővárosi házat, esetleg egy csömöri kastélyt, vagy egy vidéki vadászkastélyt is meg tudna vásárolni.

Idén az első negyedévben 22 százalékkal csökkent az átadott lakások száma az előző év azonos időszakához képest. Déry Attila véleménye szerint idén a használtlakás-piacon stagnálás várható, az új építésű lakások piacán azonban tovább fog folytatódni a negatív tendencia.

Az újépítésű ingatlanok piacán továbbra sem várható fellendülés 2012-ben, a vevők inkább a használt lakások piacán igyekeznek kifogni az alkalmi vételeket. Aki ingatlanba fektet, nem csak a jövőbeli magasabb árban reménykedhet, hanem az ingatlan kiadásából származó bevételekből is hasznot húzhat - akár 9 százalék fölöttit is.

A közelmúltban indult állami ösztönzők és az épületek energetikai hatékonyságának előtérbe kerülése lendületet adhat az éledezés első jeleit mutató újlakáspiacnak. A használt lakások piacán a vevők még mindig jó alku pozícióban vannak, a leginkább a panellakások ára "fagyott" be.

A használt lakáspiac első negyedéves adatai szerint a végtörlesztési hajrától eltekintve 20 százalékkal emelkedett a tranzakciók száma. A fővárosban a használt téglalakások közül a 10 milliós ingatlanok voltak a legkeresettebbek, a téglaépítésű házak közül Pest megyében a 16 milliós, a nyugati országrészben pedig a 14 milliós ingatlanok iránt érdeklődtek leginkább.

A pár éve még igen keresett Budapest környéki régióban az országos átlagnál is alacsonyabb szintre esett vissza a lakáseladások száma a végtörlesztési hajrá lecsengését követően és az árak is meglehetősen nyomottak. Az Otthon Centrum vezető elemzője szerint új jelenség a visszavándorlás fővárosba, illetve az, hogy több lakástulajdonos helyben keres a megszokott otthonánál kisebb, olcsóbb ingatlant.

Az utóbbi években a lakáspiacon megfeleződött az adásvételek száma, az árak tíz-tizenöt százalékkal csökkentek, mindezek mellett az értékesítés is lassult. Míg 2007-ben Budapesten a piacképes, használt, téglalakások átlagosan két hónap alatt gazdát cseréltek, 2011-ben ehhez már négy hónapra volt szükség. A leghosszabb időt a családi házak értékesítésére kell szánni, a leggyorsabban pedig a panellakások kelnek el.

Január 30-ával lezárult a végtörlesztési lehetőség azon ingatlantulajdonosok számára is, akik az ehhez szükséges tőkét az ingatlanuk eladásából teremtették elő. A jelentős árcsökkenés ugyan elmaradt, de több vevő juthatott kedvezményes áron lakáshoz: fővárosi családi házat 17 százalékkal olcsóbban lehetett megszerezni.

Öt évvel ezelőtt a kedvezőbb törlesztőrészletek miatt valóban jobban járt az, aki a devizahitelének törlesztőrészleteit és nem a bérleti díjat fizette. Mára azonban a bérleti díjak 2-3 éve tartó csökkenésének és a devizahitelek okozta válságnak köszönhetően a bérlakás piac élénkülése várható.

A jelenlegi helyzetből nézve gondolhatjuk, hogy rossz döntés volt a devizahitelből finanszírozott lakásvásárlás. Utólag könnyű okosnak lenni - tartja a mondás, és a válság előtti lakáspiaci viszonyokat vizsgálva ez igazolódni is látszik: akkor nem tűnhetett egyértelműen rossz döntésnek a lakásvásárlás devizahitelből.

A budapesti újépítésű lakások piacán a fejlesztők között is elindult az alkalmazkodási folyamat, amely az új projektek csökkenő lakásszámában mutatkozik meg. A szocpol és a kamattámogatás lendületet adhat a piacnak, a mélypont elkerülése azonban még kétséges.