Oda ment a legkevesebb támogatás, ahol a legtöbb energiát használják el
A 4,5 milliós magyar lakásállományból mintegy 2,1 millió ingatlan társasházi lakás, 2,4 millió ingatlan pedig családi ház. Az elmúlt 15 évben ezen ingatlanok energetikai célú korszerűsítésére elérhető támogatások 40%-át a társasházi lakások tulajdonosai vehették igénybe, és csak a források 2,5%-a célozta a családi házak korszerűsítését, nyílászárócseréjét és szigetelését, pedig a szigetelőanyag-gyártó elemzése szerint ezek az épületek emésztik fel a fűtési célú energia 80%-át.
A korszerűsítést célzó források egyenlőtlen eloszlása miatt a 2,1 millió lakásból körülbelül 567 ezer, a 2,4 millió családi házból viszont alig több mint 480 ezer ház szigetelt, és ezek is jellemzően 1990 után épültek. Az állomány kétharmadát kitevő, 1960 és 1990 között épült mintegy 1,5-2 millió ház ugyanakkor nem, vagy csak részlegesen szigetelt, ezért kétszer-háromszor több fűtési célú energiát fogyaszt, mint egy korszerű nyílászáróval, naprakész gépészettelrendelkező, a homlokzatán és mennyezetén szigetelt ház.
A Knauf Insulation szakértői szerint az új ingatlanok építésének munkaerő-elszívó hatása miatt az elmúlt években csökkent a felújítások száma. Ebben az évben mindössze 20-25 ezer családi ház felújítása várható. Ráadásul a felújítások is területileg egyenlőtlen eloszlásban történnek. Kétharmaduk Pest megyében, Budapesten, Győr térségében és a megyeszékhelyeken, és mindössze egyharmaduk kistelepülések és falvak ingatlanjain.
A falusi csok végre betalált
| A falusi CSOK július 1. óta igényelhető. Lényege, hogy az eddig is meglévő CSOK azóta tanyák, valamint 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám alatti településen lévő használt lakások és házak vásárlásához, felújításához is elérhető. Összege a "normál" csokkal egyezik meg, tehát - 3 gyermekesek esetében - akár 10 millió forint is lehet. A részletekről itt írtunk. |
A most indult falusi csok nagymértékben javítja majd a hazai családiház-állomány energiahatékonyságát, mivel pont a kistelepüléseken és a falvakban található családi házakra vehető igénybe, amelyeknek alig tizede szigetelt – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Mivel a jól kivitelezett szigetelés akár 50%-kal is csökkentheti az épület fűtésienergia-igényét, így rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő minőségű legyen, és hogy az épület-energiahatékonysági szabályok ne csak az újépítésű ingatlanokra, de a felújításokra is vonatkozzanak – tette hozzá a szakember.
Kevés a szigetelt ház, és még a minőség sem elég jó
A szigetelt családi házak arányának regionális összehasonlításában nem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 20%-a szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80%-a, az 5 millió lengyel ház 59%-a, a 800 ezer szlovák családi otthon 35%-a, az 1,5 millió cseh ház 25%-a kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.
Az alkalmazott szigetelés minőségét és vastagságát tekintve is van lemaradásunk. Amíg a családi házak homlokzati szigeteléséhez alkalmazott szigetelőanyagok átlagos vastagsága Ausztriában 15-20 cm, Csehországban 16 cm, Szlovákiában 14-16 cm, Lengyelországban csak 9-10 cm, addig Magyarországon jellemzően 12 cm. Igaz, ezen a téren már tart a felzárkózás: ez a vastagság 5 éve még csak 8 és 10 cm közt volt, vagyis jelentős előrelépés tapasztalható ezen a téren, de a cél a hazai homlokzati hőszigetelések esetében a 15 cm vastagság lenne.
Korábbi összeállításunk: Tudod, mennyiért szigetelik le a házad? Már ha találsz rá embert >>
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
