Matolcsyék ott folytathatják, ahol egy hónapja abbahagyták

Június 22-én már-már történelmi lépésről döntött a Monetáris Tanács, hiszen majd 10 év után kamatemelésről határoztak. A jegybanki alapkamatot 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra növelték, ami ugyanakkor nem nevezhető magasnak, hiszen a pandémia kirobbanása előtt is ezen a szinten volt a ráta. A döntést követő sajtótájékoztatón megszólalt a jegybank elnöke, Matolcsy György is, aki jelezte, sikeres a magyar gazdaság újraindítása. Ennek köszönhetően az év végéig ledolgozza a 2020-as visszaesést, és az idén 6 százalékkal bővülhet a GDP, majd 2022-ben folytatódhat a növekedés, amikor 5-6 százalék körül növekedhet a magyar gazdaság.

Ugyanakkor az MNB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az újraindítás árnyoldala az infláció megugrása. Míg 2008 után hat és fél évig tartott, amíg Magyarország helyreállította a válság előtt szintet, ez most másfél év alatt megtörtént – emiatt ugrott meg az infláció, miután a kínálat nem tudott lépést tartani a gyorsuló kereslettel. Erre pedig a jegybanknak is reagálni kell, hiszen idén három egymást követő hónapban is 5 százalék felett volt a fogyasztói árak növekedése, ami túlmutat az MNB által kitűzött 3 százalékos célon, illetve az azt 1 százalékkal meghaladó toleranciasávon is. Matolcsy György a Monetáris Tanács ülését követően azt is jelezte, hogy kamatemelési ciklust indítottak el (amiből az következik, hogy további szigorításokra is sor kerülhet), amelynek hossza attól függ, mikor tér vissza az infláció 3 százalék közelébe.

Az MNB nem bagatelizálja el az inflációt

A jegybank vezetői közül az utóbbi időben leginkább Virág Barnabás alelnök szólalt meg, aki - hasonlóan az MNB elnökéhez - többször elmondta, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben halad előre. Az esetleges kamatemelés kapcsán folyamatosan elemzik az inflációs folyamatokat, és annak alakulását figyelembe véve döntenek. Az alelnök ugyanakkor több alkalommal is jelezte, hogy az MNB most nagyon komolyan veszi a kialakult helyzetet, és nem becsülik alá az infláció tartós emelkedésének kockázatát. Ez egyébként azért is indokolt, mert akár az alapanyagok árának, akár a termelői árindexek alakulása, de a munkabérek vagy a szolgáltatások drágulása is felfelé mutató kockázatokat jelentenek. Virág Barnabás arról is többször beszélt, hogy igyekeznek a lehető leggyorsabban fellépni és kezelni az inflációs kockázatokat.

A fentiek miatt a szakértők szerint a Monetáris Tanács keddi ülésén nem az újabb kamatemelés, hanem annak mértéke a kérdéses.

Ennek kapcsán viszont nagy a szórás, jellemzően 15 és 30 bázispontos újabb lépéssel kalkulálnak az elemzők. A kisebb mértékű, 15 bázispontos emelés inkább szimbolikus lenne, egy újabb 0,3 százalékos ugrás viszont alátámasztaná a jegybank eltökéltségét.

Sok jegybank még kivár

Érdemes megjegyezni, hogy míg a pandémiát megelőzően 2019-ben több jegybank is elkezdett kamatot emelni, az MNB akkor kivárt, és amikor az infláció megugrott, akkor is egyszeri hatásokat emlegettek. Most viszont, miközben világszerte szintúgy növekednek a fogyasztói árak, ám annak ellenére nem igazán nyúlnak az alapkamatokhoz, hogy számos országban a központi bank által kívánatos mértéket túllépi a mutató, itthon erre kényszerül a jegybank. Kirívó példa az amerikai jegybank, a Fed esete, amelynek vezetői ugyan utaltak rá, hogy a mostani laza monetáris politika nem tart a végtelenségig, ám az idei évben még valószínűleg kivárnak. A legutóbbi inflációs adat egyébként Egyesült Államokban is meghaladta az 5 százalékot, ami jócskán az optimálisnak tartott 2 százalék felett van. Ugyanakkor

a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén is arról volt szó, hogy a stabil gazdasági növekedés megteremtése a fő prioritás. Igaz, az előre tekintő várakozások (dot-plot) szerint a jegybank monetáris tanácsának tagjai jövőre már két kamatemeléssel számolnak.

Erre persze lehet azt mondani, hogy Amerika más világ, a Fed bármit megtehet, sőt meg is tesz, hiszen az elmúlt másfél évben az előző, 2008-as válságra válaszul piacra öntött pénznek a sokszorosát biztosította sokkal rövidebb idő alatt, miközben a fiskális politika is turbó fokozatra kapcsolt és soha nem látott kormányzati gazdaságélénkítő programokat fogadtak el, illetve fognak a jövőben elindítani. Ugyanakkor a magyar folyamatok szempontjából sokkal inkább meghatározónak számító Európai Központi Bank sem siet a kamatemeléssel. Az EKB a múlt héten tartotta kamatdöntő ülését, amelyen nem nyúltak a kamatokhoz. Miután a közösségben az amerikai vagy a magyar adatoknál sokkal moderáltabb a fogyasztói árak növekedése, ezért a frankfurti székhelyű szervezet viszonylag kényelmes helyzetben van. Nem véletlen, hogy a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményben azt hangsúlyozták, hogy tartósan laza monetáris politikával számolnak, miközben nem tévesztik szem elől az inflációs célokat sem.

Van ugyanakkor az EU-ban egy ország, ahol áprilisban 5 százalék feletti inflációval szembesültek. Ám Lengyelországban hiába alakult az infláció a magyarhoz hasonló mértékben, a jegybank egyelőre kivár. Június elején Adam Glapinski a lengyel jegybank elnöke azt mondta, hogy szerinte még túl korai lenne szigorításról gondolkodni. Ennek hátterében vélhetőleg az áll, hogy a gazdasági növekedést akkor még nem látták elég stabilnak. A kamatemeléssel együtt ugyanis a jegybanki kötvényvásárlási programot és más mennyiségi lazítási lépéseket is vissza kellene fogni. Erre viszont azért nem akartak sort keríteni, mert a nyár elején még úgy érezték, hogy a gazdasági kilábalást számos bizonytalanság övezi.

A jegybank kommunikációja alapján a várakozásoknak megfelelő, az inflációs folyamatokat tekintve viszont meglepő módon július elején 0,1 százalékon hagyta az alapkamatot a lengyel jegybank. A varsói Monetáris Tanács közleményében az szerepelt, hogy az áremelkedés átmeneti és kínálati oldali tényezőknek köszönhető. A közleményben hangsúlyozták a növekedési kilátással kapcsolatos bizonytalanságokat, melyre károsan hatna egy monetáris szigorítás. Hogy a lengyel jegybank is két tűz között van, azt viszont jelezte az általuk közzétett infláció várakozás. Ezt ugyanis jelentősen emelték. 2021-re 3,8-4,4 százalékos, jövőre 2,5-4,1 százalékos, 2023-ban 2,4-4,3 százalékos drágulást várnak.

Irányadó lehet a mostani döntés

Visszatérve magyar jegybank keddi döntésére, a várakozások szerint a mértéke azért is fontos lehet, mert kijelölheti, hogy a kamatemelési ciklus során alkalmazott lépések milyen mértékűek lesznek, vagyis utat mutatjat, hogy a jövőben az MNB jellemzően 15, 20 vagy 30 bázispontos mozgásokról dönthet. Ha a nemzetközi trendeket nézzük, akkor a 0,15 százalékos lépésnek van a legnagyobb valószínűsége. Más jegybankok fent említett kivárása mellett az eddig vágtató nyersanyagárak megtorpanása, vagy éppen a koronavírus-járvány potenciális negyedik hulláma is egy visszafogott lépést indokolna. Ugyanakkor az MNB most, úgy tűnik, igyekszik proaktív módon kezelni az inflációt, amely viszont azt sugallja, hogy 30 bázisponttal emelhetik meg a kamatokat. Ha a kamatemelés mellett az egynapos betétek kondícióit is változtatják, vagyis hasonló mértékben eltolják a kamatfolyosót, akkor 5 év után ismét pozitív lehet az egynapos betétek kamata.

Egy határozottabb lépés vélhetőleg segítséget jelentene a forint számára is, hiszen a kamatkülönbözet már olyan mértékűvé válna, ami segíthetne az árfolyam stabilizálásában. Ennek pedig már csak azért is érdemleges jelentősége lenne, mert az importált termékek egy része azért drágult, mert a forint gyenge volt az euróval szemben. Mindez tehát mérsékelné az úgynevezett importált inflációt.

Az MNB kontra PM csata most is terítéken van

Persze amikor kamatemelés történik, az hűti a gazdaságot, hiszen elvileg a hitelkamatok költségei növekednek. Azért írtuk azonban az elvileg kitételt, mert jelenleg akár a vállalatok, akár lakosság számára is rendelkezésre állnak kedvezményes konstrukciók. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magasabb kamatok ösztönözhetik az embereket arra, hogy fogyasztás helyett megtakarítsanak. Utóbbi ugyan hosszútávon örvendetes, hiszen a megtakarításokból lehet a pénzügyi rendszer révén beruházásokat megvalósítani, ám a kormány idén szeretne minél impozánsabb gazdasági megugrást elérni.

A jegybank tehát egy újabb kamatemeléssel szembe menne a kormány növekedési céljaival, más kérdés, hogy Matolcsy György az elmúlt hónapokban többször kritikával illette a költségvetést és a Pénzügyminisztériumot. A gazdasági növekedés ugyanis erőteljes, és tartósnak ígérkezik, ennek ellenére a jövő évi büdzsé pro-ciklikus, vagyis a kormány igyekszik még egy lapáttal rádobni az egyébként is látványos bővülésre. Ez viszont olyan plusz keresletet generál a gazdaságban, amit a kínálat (például az építőanyagok terén, de sokszor munkaerő esetén) sem képes követni. A túl nagy kereslet pedig növeli az árakat, ami a jegybank számára fejfájást okoz, hiszen az inflációt nekik kell kezelniük.