<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt években Törökország és Oroszország az ellenfeleket támogatták mind Szíriában, mind Líbiában, de mindannyiszor képesek voltak elfogadható kompromisszumot elérni. Baku szerint a második karabahi háború kimenetele rosszul érintette az iráni forradalmi gárdát, mivel a korábban megszállt területeken és Örményországon keresztül végezhették kábítószer-csempész tevékenységüket Európába. Káncz Csaba jegyzet.

 

Amikor Moszkva a múlt hónapban először javasolta az úgynevezett „3+3” formátumot - a három dél-kaukázusi állammal (Örményországgal, Grúziával és Azerbajdzsánnal), plusz Oroszországgal, Törökországgal és Iránnal, kevés szakértő jósolt nagy jövőt a kezdeményezésnek. Végül is a 30 éve lezajlott szovjet összeomlás óta eltelt időszakban a térség gyakorlatilag Oroszország hátsó udvaraként működött, kevés teret engedve más játékosoknak.

Azeri katonák az örmény fegyveres erőkkel vívott összecsapás közben Hegyi-Karabahban (Fotó: MTI/AP/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája)Azeri katonák az örmény fegyveres erőkkel vívott összecsapás közben Hegyi-Karabahban (Fotó: MTI/AP/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája)

De az elmúlt hetekben a kezdeményezés váratlanul új életre kelt. Különösen Irán esetében, ahol – a törökökhöz hasonlóan – a befolyásuk formális térségbeli kiterjesztésének lehetőségét látták meg, a modern történelemben először.

Ettől függetlenül Teherán valószínűleg továbbra is csak az oldalvonalról figyeli majd a fejleményeket. Irán ugyanis olyan műveleti közegben tud domináns lenni Jemenben, Szíriában, Irakban és Libanonban, ahol az állam vagy gyenge, vagy szinte nem is létezik. Ez lehetővé teszi iszlamista milicistái számára, hogy dominálják a terepet. A Dél-Kaukázus azonban radikálisan más aréna, működő állammal mindhárom országban, ahol egy nem állami szereplő nem tud dominánssá válni.

Moszkva és Ankara kitart

Az elmúlt fél évtizedben Törökország és Oroszország az ellenfeleket támogatták mind Szíriában, mind Líbiában, de mindannyiszor képesek voltak elfogadható kompromisszumot elérni, ami a kapcsolatuk erősségét mutatja.

Ebben az értelemben a törökök világos győztesei lehetnek a „3+3” működésének. Az új felállásban a nyugati hatalmak teljesen kiszorulnának, ami részben magyarázza Grúzia vonakodását, amely erős nyugati kapcsolatokkal rendelkezik.

Washington és Párizs a tavalyi, második karabahi háború eredményeképpen elvesztették regionális befolyásuk nagy részét. Nem meglepetés tehát, hogy most mindkét hatalom ellenzi az új formációt.

Befulladt drogútvonalak

A mindössze három millió lakosú Örményországot nyugaton az ellenséges Törökország, illetve az Azerbajdzsánhoz tartozó nahicseváni exklávé határolja, míg keleten az ugyancsak ősellenség Azerbajdzsán. A déli Zangezur tartomány biztosítja az összeköttetést a baráti Iránnal, amellyel Jereván élénk gazdasági kapcsolatokat folytat.

A Zangezuri-folyosó páratlan geopolitikai előnyt jelent a török-azeri katonai szövetség számára. Egyben Törökország számára egy alternatív útvonalat kínál Ázsia felé, amely kikerüli Iránt.

Az azeri kormányzat szerint a második karabahi háború kimenetele rendkívül rosszul érintette az iráni forradalmi gárdát (IRGC), mivel a korábban megszállt területeken és Örményországon keresztül zavartalanul végezhették kábítószer-csempész tevékenységüket Európába.

A multilaterális diplomácia temetője

A fegyverszüneti megállapodással az ellentét alapkérdése tisztázatlanul maradt: Hegyi- Karabah státusza. Mivel mindkét állam - Azerbajdzsán és Örményország - markáns és maximalista álláspontot képvisel ebben az ügyben, az érdekek összeegyeztetése nagyon nehéz. Az azeri álláspont egyértelmű: semmilyen különleges státuszt nem kívánnak biztosítani a területnek, lépésről lépésre kívánják beintegrálni az azeri közigazgatási rendszerbe. Ezzel szemben az örmények referendum útján akarják eldönteni a tartomány területi hovatartozását.

Egy valami azonban biztosnak tűnik: Azerbajdzsán nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát, mint Örményország a kilencvenes években, azzal, hogy nem harcol ki egy végleges, neki kedvező békemegállapodást.

A feszültségek a határon a két ország katonái között a harcok lezárultával sem csökkentek, rendszeresek a kisebb-nagyobb összecsapások. Legutóbb júliusban kerültek összetűzésbe, melynek következtében egy örmény katona életét vesztette. Az ilyen határ menti konfrontációk azonban nem mindig a véletlen művei. Ezek is Azerbajdzsán eszközei közé tartoznak ahhoz, hogy Örményországot a tárgyalóasztalhoz kényszerítse, akárcsak például a hadifoglyok időközönkénti átadása, vagy éppen a dél-örményországi kereskedelmi útvonalak blokád alá vonása.

Ebből a szempontból az azeri vezetés politikája nagyon hasonlít az Obama-adminisztráció diplomáciájához, mely kis szívességeken és szankciók mentén kényszerítette bele Iránt a nukleáris megállapodásba. Elképzelhető, hogy az azeri stratégiának is meglesz az eredménye.

A nagyhatalmak érdekei

Fontos megvizsgálni a nagyhatalmak érdekeit is a béke tekintetében. Oroszország számára nagyon kedvező a jelenlegi helyzet. A fegyverszüneti egyezmény keretein belül békefenntartói tevékenységet folytat a területen, ezáltal képes megtartani és még inkább kiterjeszteni befolyását a térségben. Irán számára a fő biztonsági prioritások a Közel-Kelet, a Perzsa-öböl, valamint jelenleg Afganisztán. A Dél-Kaukázus nem tartozik ide, ez a múlt őszi harcok során is világossá vált: az ország kifejezetten passzív volt, nem foglalt állást a konfliktusban.

Két dolog azonban sértheti érdekeit. 

Egyrészt Törökország növekvő befolyása a török-azeri együttműködés kapcsán nem kedvez Teheránnak, tekintve, hogy Törökország NATO tagállam. Másrészt az azeri nacionalizmus és szeparatizmus fellángolása, mely az Irán északi részén élő, nagyszámú azeri kisebbség szempontjából lényeges kérdés. Ezenfelül az ország első számú érdeke, hogy északi határain stabilitás és béke legyen. Ebrahim Raisi konzervatív államfő megválasztásával valószínűleg egy biztonság-központú külpolitikát várhatunk Teherántól.

Törökország szempontjából is egyértelműen egy békemegállapodás jelentené a legoptimálisabb forgatókönyvet. 

Egyrészt így az orosz békefenntartó egységek elhagynák a térséget – ez Azerbajdzsánnak is érdeke –, valamint így megindulhatna a régió kereskedelmi integrációja Örményország bevonásával, amire már harminc éve nem volt példa. 

Az USA-nak és az Európai Uniónak szinte semmilyen befolyása nincs a konfliktus rendezését illetően, azonban ez változhat. Gazdasági erejüket kihasználva a nyugati hatalmak fontos szerepet játszhatnak a háború sújtotta régió újraépítésében.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Rövidesen újraindul a csehországi olajszállítás is a Barátság vezetéken
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 16:59
Továbbra sem érkezik orosz kőolaj Csehországba a Barátság vezetéken.
Makro / Külgazdaság Háromszorosára nőtt a légitársaságok forgalma az egy évvel korábbihoz képest
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 16:46
Továbbra is erőteljes a globális légi közlekedés fellendülése, az európai légitársaságok júniusi utasforgalma több mint háromszorosára nőtt, 234,4 százalékkal emelkedett 2021 júniusához képest.
Makro / Külgazdaság Új centrista szövetséget hozott létre a volt olasz miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 16:30
A Matteo Renzi volt miniszterelnök vezette Élő Olaszország és a Carlo Calenda vezette Akció nevű párt csütörtökön bejelentette politikai szövetségük megszületését, amely harmadik pólust kíván képviselni az olasz baloldali és a jobboldali pártok választási koalíciójával szemben.
Makro / Külgazdaság Óriási mennyiségű metánt bocsátanak ki a hulladéklerakók világszerte
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 16:16
Óriási mennyiségű metánt bocsátanak ki a hulladéklerakók világszerte, a bomló élelmiszerhulladékból a Buenos Aires-i, delhi, mumbai és lahori lerakókban a bolygó felmelegedéséért felelős gáz szabadul fel - derül ki egy új kutatásból.
Makro / Külgazdaság Putyin nem viccel – megjelent az új haditengerészeti stratégia
Káncz Csaba | 2022. augusztus 11. 15:19
Az új haditengerészeti doktrína feltűnően eltér a legutóbbi, 2015-ös kiadástól. A benne leírt világ sokkal nyugtalanítóbbnak és veszélyesebbnek tűnik, miközben a konfliktusok lehetősége jelentősen megnőtt. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Olaf Scholz: helyes döntés volt kihagyni az orosz gázimportot a szankciókból
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 14:31
Helyesen döntött az Európai Unió és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nem sújtotta szankciókkal az orosz gázimportot - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.
Makro / Külgazdaság ENSZ: Milliókat sújt a szárazság Afrikában
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 13:14
Egy év alatt egymillió ember vált földönfutóvá Szomáliában az országot sújtó aszály miatt.
Makro / Külgazdaság Lábhoz tett fegyverrel figyelik Matolcsy Györgyék az infláció száguldását
Csabai Károly | 2022. augusztus 11. 09:32
Bár a júliusi éves fogyasztóiár-index már 13,7 százalék lett, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már a 20 százalékos inflációs rátát sem zárja ki, a jegybank ma sem látott okot a kamatemelésre.
Makro / Külgazdaság Trump visszavág - ezúttal az FBI-nak
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 08:51
A volt amerikai elnök azt állítja, a Szövetségi Nyomozó Iroda bizonyítékokat helyezett el nála, amikor házkutatást tartott a floridai birtokán.
Makro / Külgazdaság Kína szerint az USA miatt tört ki az orosz-ukrán háború
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 07:36
Az orosz-ukrán háború immár 169. napjába lépve összegyűjtöttük, mi történt, amíg ön aludt.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG