Hirdetés
Hirdetés

Forrongó Balkán – dominók dőlhetnek a területcserével

Káncz Csaba, 2018. szeptember 07., 08:45

A Balkánon és Brüsszelben egy washingtoni jóváhagyás komoly hullámokat keltett. A területcserével Pandóra szelencéje akkor nyílna meg a szomszédságunkban, amikor világszerte erősödnek a nemzeti, szeparatista mozgalmak, miközben egyre gyengülnek a nemzetközi konfiktus-megoldási képességek. London újabb 40 katonát küld Boszniába a választásokra időzítve, hogy elejét vegye az orosz beavatkozásnak a szabad választásokba.

Hogyan működik majd az MNB új, 1000 milliárd forint keretösszegű legfeljebb 2,5 százalékos fix kamatozású olcsó hitele, az NHP FIX?
KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!

Elhagyott épület egy dzsámi és egy minaret mellett Podujeve városban, a koszovói-szerb határ közelében (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás)
Elhagyott épület egy dzsámi és egy minaret mellett Podujeve városban, a koszovói-szerb határ közelében (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás)

Az EU gyengülő befolyása veszélyes vákuumot teremt a Nyugat-Balkánon és így oda lehet a történelmi lehetőség a térség stabilizálására. Júniusban Brüsszel elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Macedóniával, holott ez utóbbi – igaz, nemzetközi nyomásra - történelmi áttörést ért el Görögországgal a névvitában. Két évtizedes várakozás után a térség hét kormánya fokozatosan elveszti hitét, hogy valaha is megnyílnak előtte a brüsszeli kapuk. Mindez egy olyan régióban, amely etnikailag és vallásilag megosztott, határvitákkal terhelt és még nem tért teljesen magához a 90-es évek háborúi után.

Átsugárzó rivalizálás

Mindennek tetejébe Moszkva és Washington közötti vetélkedés a Közel-Keleten átsugárzik a Balkánra is. Mind a Közel-Kelet, mind a Balkán a nagyhatalmak számára stratégiai fontossággal bírnak és a szír proxi háború befolyásolja egymás közti rivalizálásukat a Balkánon is. Mindezek miatt keltett a térségben komoly hullámokat John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó augusztus végi kijelentése, miszerint Washington nem ellenezné a Szerbia és Koszovó közti területcserét kölcsönös megegyezésük esetén.

Az esetleges megegyezés értelmében a dél-szerbiai Presevo, Medjedja és Bujanovac Koszovó része lenne, a szerbek lakta Észak-Koszovó viszont Szerbiáé. Johannes Hahn bővítési bizos támogatja a kezdeményezést, Merkel kancellár viszont egyértelműen nemet mondott rá. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két tucat civil szervezettel együtt aláírt levelében is figyelmeztetett ennek a veszélyeire.

Hirdetés

Jó ötletnek tűnt

A területcsere ötlete első pillantásra csábítónak tűnik, hiszen a Brüsszel által eddig vezetett normalizációval semmire sem jutott a két állam és az EU-csatlakozási tárgyalások sem haladnak érdemben, amíg az ellentétek fel nem oldódnak Belgrád és Pristina között. De a Balkánról lévén szó rögtön adódik a kérdés, hogy melyik lesz a következő dominó? Ki fog megálljt parancsolni, ha ugyanilyen logikával a boszniai szerbek, avagy a mecedóniai albánok veszik a kalapjukat?

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Pandóra szelencéje ráadásul akkor nyílna meg a szomszédságunkban, amikor világszerte erősödnek a nemzeti, szeparatista mozgalmak, miközben egyre gyengülnek a nemzetközi konfiktus-megoldási képességek. Márpedig Bosznia-Hercegovina esetében nincsen olyan elképzelhető verzió, amelynek alapján háború nélkül fel lehetne osztani az államalakulatot.

Egy éve a bosnyák muszlim közösség vezetője Bakir Izetbegovic szögezte le, hogy hajlandó háborút vívni a szerb közösséggel, ha azok kiválnak az államközösségből. Ehhez pedig adott esetben a neo-ottomán vonalvezetésű Ankarának is lenne egy-két szava, hiszen Erdogan rendszeres pénzügyi támogatásban részesíti Bakir Izetbegovic-ot, akit csak ’Bakir testvér’-nek hív.

A boszniai választásokat pontosan egy hónap múlva rendezik meg, miközben Moszkva öles léptekkel erősíti kapcsolatát a boszniai szerb biztonsági erőkkel. Tárgyalások folynak Moszkva és Banja Luka között egy olyan orosz „humanitárius” központ felállításáról, amely már működik a szerbiai Nis városában és amely a nyugati elhárítás szerint orosz kémközpontként üzemel. Nem véletlen tehát, hogy London újabb 40 katonát küld Boszniába a választásokra időzítve, hogy „elejét vegyék az orosz beavatkozásnak a szabad választásokba”.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Az alkohol az emberiség sikerének nagy titka?

Az alkohol az emberiség sikerének nagy titka?

Mértéktelenül fogyasztva változatlanul nagyon egészségtelen, de tudósok szerint az alkoholnak, pontosabban a mértékletes társas ivásnak komoly szerepe lehet a barátságok, közösségi kapcsolatok kialakításában. Ösztönzi az endorfintermelést, ami a bizalmas emberi kötődéseknél fontos, de az immunrendszert is erősíti. Még az sem mindegy, hogy helyi kis közösségben, vagy személytelen nagyvárosi környezetben fogyasztjuk.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?