Hirdetés
Hirdetés

Forrongó Balkán – dominók dőlhetnek a területcserével

Káncz Csaba, 2018. szeptember 07., 08:45

A Balkánon és Brüsszelben egy washingtoni jóváhagyás komoly hullámokat keltett. A területcserével Pandóra szelencéje akkor nyílna meg a szomszédságunkban, amikor világszerte erősödnek a nemzeti, szeparatista mozgalmak, miközben egyre gyengülnek a nemzetközi konfiktus-megoldási képességek. London újabb 40 katonát küld Boszniába a választásokra időzítve, hogy elejét vegye az orosz beavatkozásnak a szabad választásokba.

Elhagyott épület egy dzsámi és egy minaret mellett Podujeve városban, a koszovói-szerb határ közelében (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás)
Elhagyott épület egy dzsámi és egy minaret mellett Podujeve városban, a koszovói-szerb határ közelében (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás)

Az EU gyengülő befolyása veszélyes vákuumot teremt a Nyugat-Balkánon és így oda lehet a történelmi lehetőség a térség stabilizálására. Júniusban Brüsszel elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Macedóniával, holott ez utóbbi – igaz, nemzetközi nyomásra - történelmi áttörést ért el Görögországgal a névvitában. Két évtizedes várakozás után a térség hét kormánya fokozatosan elveszti hitét, hogy valaha is megnyílnak előtte a brüsszeli kapuk. Mindez egy olyan régióban, amely etnikailag és vallásilag megosztott, határvitákkal terhelt és még nem tért teljesen magához a 90-es évek háborúi után.

Átsugárzó rivalizálás

Mindennek tetejébe Moszkva és Washington közötti vetélkedés a Közel-Keleten átsugárzik a Balkánra is. Mind a Közel-Kelet, mind a Balkán a nagyhatalmak számára stratégiai fontossággal bírnak és a szír proxi háború befolyásolja egymás közti rivalizálásukat a Balkánon is. Mindezek miatt keltett a térségben komoly hullámokat John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó augusztus végi kijelentése, miszerint Washington nem ellenezné a Szerbia és Koszovó közti területcserét kölcsönös megegyezésük esetén.

Az esetleges megegyezés értelmében a dél-szerbiai Presevo, Medjedja és Bujanovac Koszovó része lenne, a szerbek lakta Észak-Koszovó viszont Szerbiáé. Johannes Hahn bővítési bizos támogatja a kezdeményezést, Merkel kancellár viszont egyértelműen nemet mondott rá. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két tucat civil szervezettel együtt aláírt levelében is figyelmeztetett ennek a veszélyeire.

Hirdetés

Jó ötletnek tűnt

A területcsere ötlete első pillantásra csábítónak tűnik, hiszen a Brüsszel által eddig vezetett normalizációval semmire sem jutott a két állam és az EU-csatlakozási tárgyalások sem haladnak érdemben, amíg az ellentétek fel nem oldódnak Belgrád és Pristina között. De a Balkánról lévén szó rögtön adódik a kérdés, hogy melyik lesz a következő dominó? Ki fog megálljt parancsolni, ha ugyanilyen logikával a boszniai szerbek, avagy a mecedóniai albánok veszik a kalapjukat?

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Pandóra szelencéje ráadásul akkor nyílna meg a szomszédságunkban, amikor világszerte erősödnek a nemzeti, szeparatista mozgalmak, miközben egyre gyengülnek a nemzetközi konfiktus-megoldási képességek. Márpedig Bosznia-Hercegovina esetében nincsen olyan elképzelhető verzió, amelynek alapján háború nélkül fel lehetne osztani az államalakulatot.

Egy éve a bosnyák muszlim közösség vezetője Bakir Izetbegovic szögezte le, hogy hajlandó háborút vívni a szerb közösséggel, ha azok kiválnak az államközösségből. Ehhez pedig adott esetben a neo-ottomán vonalvezetésű Ankarának is lenne egy-két szava, hiszen Erdogan rendszeres pénzügyi támogatásban részesíti Bakir Izetbegovic-ot, akit csak ’Bakir testvér’-nek hív.

A boszniai választásokat pontosan egy hónap múlva rendezik meg, miközben Moszkva öles léptekkel erősíti kapcsolatát a boszniai szerb biztonsági erőkkel. Tárgyalások folynak Moszkva és Banja Luka között egy olyan orosz „humanitárius” központ felállításáról, amely már működik a szerbiai Nis városában és amely a nyugati elhárítás szerint orosz kémközpontként üzemel. Nem véletlen tehát, hogy London újabb 40 katonát küld Boszniába a választásokra időzítve, hogy „elejét vegyék az orosz beavatkozásnak a szabad választásokba”.

Káncz Csaba jegyzete

Indítsd be az évet 1,5 millió forinttal

Ne fizess feleslegesen többet a kölcsönért, csak mert nagyobb összegre lenne szükséged. Személyi kölcsön kalkulátorunkkal megtalálod a legkedvezőbb kölcsönajánlatokat! Nézzük a törlesztőrészlet nagysága alapján, mit kínálnak a bankok, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapos futamidővel: a törlesztőrészlet-alapú rangsor szerint az egyik legkedvezőbb ajánlatot a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsöne jelenti, hiszen itt a törlesztőrészlet havonta 30 327 forint (THM: 8,17%), és csak pár forinttal kell havonta többet fizetni a Raiffeisen Bank személyi kölcsönéért, hiszen itt 30 379 forint a törlesztőrészlet (THM: 8,97%), míg a Budapest Bank Online Prémium kölcsöne havonta 32 128 forintba kerül (THM: 10,50%), az Erste Most Extra személyi kölcsön pedig 32 606 forintos törlesztőrészlet mellett igényelhető (THM: 12,35%). További ajánlatok érdekelnek? Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és találd meg a legjobb ajánlatot!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mekkorát bukik, aki 40 év után nyugdíjba megy? Attól függ, dolgozik-e mellette

Mekkorát bukik, aki 40 év után nyugdíjba megy? Attól függ, dolgozik-e mellette

Aki megteheti, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonul és csak a családi feladatainak él, annak jó lehetőség lehet a Nők40 program, aki azonban nem akar sok pénzt bukni, jobban teszi, ha pár évvel tovább dolgozik. A harmadik opció, hogy nyugdíjba vonulunk, de tovább dolgozunk mellette - ezt a megoldást most már akár úgy is intézhetjük, hogy nem szólunk róla előre a munkáltatónak.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint mi lesz a Brexitből?