Hirdetés
Hirdetés

Óriási tévedés, hogy arany élete van a magyar bankoknak

Gáspár András, 2018. szeptember 07., 12:40

Bár látszólag arany éveket élnek a magyar bankok, a bankvezetők mégis aggódnak a jövedelmezőség miatt - vagy esetleg el is engednék a profitabilitás kérdését. A bankokat érintő magas állami terhek mellett a digitalizáció, az informatikai forradalom jelentette többletköltségek okoznak fejfájást a pénzintézeteknek. A hitelezés egyre jobban bővül, de számos kérdést felvet.

Az 56. Közgazdász-vándorgyűlés pénzügyi szekciójában a bankrendszer legfőbb kihívásairól tartottak bankvezetői kerekasztal-beszélgetést. Résztvevők:

  • Jelasity Radovan elnök-vezérigazgató, ERSTE Bank Zrt.
  • Zolnai György vezérigazgató, Raiffeisen Bank Zrt.
  • Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató, GRÁNIT Bank Zrt., az MKT főtitkára
  • Balog Ádám vezérigazgató, MKB Bank Zrt., az MKT alelnöke
  • Bencsik László vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt.
  • Moderátor: Nagy Márton alelnök, Magyar Nemzeti Bank,

Mivel küzdenek a magyar bankok? A látszat csal: nem jó a jövedelmezőség

Bencsik László szerint most a jövedelmezőség a legfőbb kihívás a bankszektor előtt – a látszat ellenére nem jó a jövedelmezőség (a bankszektor kiemelkedő eredményességű éveken van túl, de ebben a kockázati költségek jelentős mérséklődése játszik nagy szerepet – a szerk.). A fenntartható jövedelmezőség alacsonyabb, mint a tőkeköltség. Ennek hátterében három dolog áll Bencsik szerint: 1. Terhek: a betétvédelem, befektetésvédelem, a kötelezően ingyenesen biztosított készpénzfelvétel, a tranzakciós illeték sokat vesz el a banki profitból. 2. A nettó kamatmarzs jóval alacsonyabb, mint a régióban, 30 százalékkal csökkent az elmúlt 8 évben. A költségek közben növekednek, magas a bérinfláció. 4. Tőkeszükséglet: az elvárt tőke magas, és egyre növekszik, folyamatosan nőnek a tőkepufferek, a Basel IV (jelen állás szerint 2022-ben életbe lépő európai szabályozási csomag, elsősorban a tőkeszabályozásról, tőkekövetelményekről – a szerk.) tovább rontja majd a helyzetet.

Hirdetés

Balog Ádám szerint kérdés, hogy a jövedelmezőség egyáltalán probléma-e vagy nem – valóban magasnak kell lennie a bankok jövedelmezőségének? Rendszerszinten kiemelten fontos lett a bankrendszer, ezzel számos elérendő cél jelent meg  - képtelenség mindet szem előtt tartani, lehet, hogy a profitabilitást mint elérendő célt hátrébb kell sorolni.

Hegedüs Éva szerint viszont a bankrendszernek igenis profitot kell termelnie. A Gránit vezetője három nagy kihívást említett. 1. A bankokat terhelő díjakkal, adókkal, tranzakciós illetékkel hogy tudnak együtt élni? Meg kell vizsgálni, a költségvetés hogyan tud olyan helyzetbe kerülni, hogy ezektől a terhektől mentesítse a szereplőket.  2. Technológiai kihívás: itt a PSD2 (egy uniós irányelv, ami az open bankinghez vezet – a rendszerek „megnyitásával” lehetővé teszi, hogy ne csak bankok nyújtsanak pénzügyi szolgáltatásokat, hanem fintech cégek is – ez komoly informatikai feladatokat ró a bankokra – a szerk.) és az azonnali fizetés, ezek kezelése további plusz terhet jelent. 3. Hogyan tudjuk a társadalmat arra ösztönözni, hogy éljenek bátrabban a kor technológiai adottságaival? Meg kell tanítani az ügyfeleknek, hogy alapvető banki ügyeket nem csak fiókban lehet intézni – a digitális eszközök használatát minden korosztálynak, nem csak a fiataloknak kell megtanítani.

Zolnai György a korábban elhangzottakat azzal egészítette ki: a legfontosabb dolog a gazdasági ciklushoz való alkalmazkodásra felkészülés – szerinte ugyanis komoly esély van arra, hogy két éven belül recesszió köszönt be a világgazdaságban. Az amerikai gazdaság rövidtávon csak a gazdaságélénkítő intézkedések miatt emelkedik, középtávon már nem; Kínában komoly kockázatok vannak – ezeknek a folyamatoknak a magyar gazdaságra is lesz komoly hatása, ütésállóvá-krízisállóvá kell tenni a magyar gazdaságot.

Radovan Jelasity szerint a digitálizáció – IT-transzformáció azért is nagy kihívást jelent, mert a legtöbb bankvezető megörökölt egy így-úgy összerakott bankot (főként informatikai szempontból utalt a „barkácsolásra”), ezekbe a rendszerekbe implementálni az open bankinget vagy az azonnali fizetést nagyon nehéz feladat. Az Erste vezére emellett a humánpolitikai kihívásokat, a megfelelő szakemberek megtalálását említette a legfontosabb kihívások között.

Mi történik a magyar lakáshitelezésben?

Magyarországon ma gyakorlatilag minden második lakásvásárlás hitelből történik – dobta fel a labdát Nagy Márton MNB-alelnök. Mi lehet az optimális aránya ezen belül a fix és változó kamatozású hiteleknek? (A változó kamatozású hitelek jelenleg olcsóbbak, ám a fix kamatozású hitelek törlesztőrészletei nem fognak emelkedni, ha a jelenleg történelmi mélységben tanyázó hitelkamatok elindulnak felfelé, míg a változó kamatozású hitelek ezt le fogják követni – nem véletlen, hogy a jegybank erőteljesen törekszik a fix kamatozású hitelek elterjesztésére – a szerk.) Nagy Márton azt is felvetette: vajon a fix kamatozású lakáshitelek 3 -3,5 százalékos jelenlegi felárai tovább csökkenhetnek vagy a jelenlegi szinten maradhatnak?

Radovan Jelasity leszögezte: a fix kamatozású hitelek drágábbak, mint a változóak, nem egyszerű helyzet, hogy rá kell beszélni az ügyfeleket, hogy mégis azt válasszák – ez viszont pénzbe kerül és kihívást is jelent a bankoknak.

Zolnai György elmondta: a Raiffeisennél kibocsátott hitelek 80 százaléka jelenleg már fix kamatozású. Terveznek egy programot azoknak is, akiknek már megvan a változó kamatozású hitele – lehetőséget adnának ezek fix kamatozásúra konvertálására.

Ami a hitelek árazását jelenti: komoly vita van a kérdésben az MNB és bankok között, Zolnai szerint nem a rövid távú kamatokat kell hasonlítani a hosszabb távú forrásszerzés költségeivel – nem számít további csökkenésre.

Hegedüs Éva azt mondta: ha tudjuk, hogy reális kockázatot jelentenek a változó kamatozású hitelek, akkor igenis érdemes tenni ennek mérsékléséért – feladata és felelőssége is van a bankoknak ebben a kérdésben.  Magyarországon a lakáshitel-állomány aránya a GDP-hez képest alacsony, 10 százalék alatt van – Németországban és Svájcban ehhez képest 100 százalék fölötti a ráta, az USA-ban 50 százalék – ez sok mindentől függ.

Balog Ádám úgy látja: az ügyfelek rengeteget tanultak a válság éveiből, pozitívan állnak a fix kamatozáshoz. Az ügyfélhez eljutni viszont rengeteg munkába (és nyilván költségbe) kerül. Az szerinte is látszik, hogy van még tér nemzetközi összehasonlításban a lakáshitelezés bővülésére, de nagy kérdés, milyen évek jönnek – utalt ő is a közelgő feltételezett válságra.

Bencsik László elmondta: az új folyósított hitelek 83 százaléka fix kamatozású, ez alapján kijelenthető: értik az ügyfelek, miért jobb a drágább  - az MNB-nek nagy szerepe van abban, hogy ezt sikerült elérni.

Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg minden második lakást hitelből vesznek Magyarországon, elmondta: ez az arány Magyarországon történelmileg 35 és 70 százalék körül alakult, a gazdasági ciklus függvényében – ez a mostani 45 százalék megfelel a jelenlegi gazdasági helyzetnek, 50-55 százalékig emelkedés egészséges lenne.

Dinamikusan bővül a vállalati hitelezés

A jegybank által támogatott, kedvezményes Növekedési Hitelprogram (NHP) kifutása óta a vállalatok számára nincs érdemi hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelezés, ezt az MNB kritikaként fogalmazta meg nemrég – jelezte Nagy Márton

Bencsik László ezzel kapcsolatban elmondta: aZ OTP természetesen kínál ilyen termékeket. Az NHP folyósítása ugyan már valóban leállt, de az NHP-hitelek még benne vannak a rendszerben. Az, hogy az ilyen termékek kevésbé fogynak, két okra vezethető vissza szerinte: egyrészt a fix hiteleket leginkább a lakosság felé kommunikálták, másrészt a vállalatok a lakossággal ellentétben vehetnek fel devizahiteleket is, ami rövidtávon olcsóbbnak tűnik. A hitelezés bővülése egyébként valóban erős, különösen a mikro- és kisvállalatok körében.

Balog Ádám hozzátette: a vállalati hitelezést segíti, hogy az MFB, Garantiqa részéről indult kezdeményezések (például a hitelgarancia intézménye – a szerk.) is támogatják a bővülést, az állami és nem állami szereplők között jó együttműködés alakult ki a területen. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az NHP idején rengeteg beruházás megvalósult, nagy tervek váltak valóra – természetes, hogy utána visszaesett a hosszabb távú fix futamidejű hitelek iránti kereslet.

Hegedüs Éva arra is felhívta a figyelmet: makrogazdasági szempontból nézve ha azt akarjuk, hogy a magyar kkv-szektor innovációs képessége, hatékonysága, termelékenysége javuljon, ahhoz igenis hosszú távú fix kamatozású hitelekre van szükség. Valóban bővül ugyan a hitelezés, de van tere az ilyen típusú gondolkodásnak is – ebben az MFB-nek, az Eximbanknak is lenne szerepe, és biztosan lesz még elgondolása az MNB-nek is.

Zolnai György szerint ez makrogazdasági szempontból ugyan valóban igaz, de banküzemi szempontból a megtérülés már nem valami vonzó az ilyen termékeknél. Ha lesz olyan jellegű támogatás, mint az NHP-nál, akkor örömmel vesznek részt benne.

Radovan Jelasity ezt azzal egészítette ki: a hosszú távú forrásszerzés továbbra is fejtörést okoz a bankoknak, ez a fő kihívás a hosszú távú hitelezésben is.

Privátbankár.hu - a Közgazdász-vándorgyűlésen is

Matolcsy György szerint eljött a visegrádi országok ideje. >>>
Palkovics László okos rezsicsökkentést és új kutatási alapot ígér. >>>
Mi történt a vándorgyűlés gazdaságpolitikai szekciójában? >>>

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Négy százalék feletti kamat Magyarországon? Igen, mától!

Négy százalék feletti kamat Magyarországon? Igen, mától!

Új inflációkövető állampapírokat árulnak mától, amelyek kamatprémiumát megemelték. Így az első hónapokban évi 4,1 százaléknak örülhetnek a vevők, utána még magasabb várható. Kérdés azonban, mi lesz hosszú távon, mennyire száguld majd az infláció.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?