Pénz van a hazai befektetési piacon, hiszen volt rezsicsökkentés, bérnövekedés. Van valamelyes pénzbőség, de az inkább a bankbetétekből táplálkozik, inkább átrendeződés van a piacon egyes befektetési formák felől mások felé – hangzott el a Dorsum által rendezett BrókerClub előadói körében.
Még Burgenland is sétagalopp volt
Miért nem látszik ez a Budapesti Értéktőzsde részvényárfolyamain? Hiszen tíz évvel ezelőtt ugyanott volt a BUX vagy az OTP, mint most – tették fel a kérdést. Ördögi körnek látszik, a hazai piac most éppen azért nem olyan érdekes, mert rosszul teljesített, a befektetők ugyanis a múltbeli hozamok alapján hozzák meg a döntéseiket. Pedig a kockázatvállalási kedvük növekedik, ugyanis a befektetők a bankbetétekkel jóval kisebb kockázatot vállaltak korábban, mint most a befektetési alapokkal, vagy a 2011 végén-2012 elején Burgenlandba kivitt pénzekkel – hangzott el. (A befektetési alapok, betétek és állampapírok közötti átrendeződésről lásd grafikonunkat korábbi cikkünkben.)
A vegyes alap lehet a sláger
Soha nem voltak ilyen alacsonyak a kamatok, miközben a befektetési alapok múltbeli hozamai még magasak, így a befektetők, tévesen összehasonlítva a kettőt, az alapok felé fordulnak. Az alapok azonban magyar részvényekbe szinte egyáltalán nem fektetnek. Ha lesz még további pénzbőség, az a vegyes alapok felé irányulhat, amiből esetleg a hazai részvénypiac is profitálhat.
|
| Régely Károly, Csengeri Ervin, Farkas Róbert, Szécsényi Bálint |
Az állam nagy konkurens, szintén kínál állampapírokat, de amekkora értékpapír-kínálatot teremtett, akkora keresletet is. Számos vállalat ugyanis olcsó állami forrásokból vásárol állampapírt - mondta el Régely Károly, a Concorde Értékpapír vezérigazgatója. A befektetők ugyan még mindig félnek a két éves vagy még hosszabb futamidejű befektetésektől, ennek ellenére előbb-utóbb feléledhet a nagyon megtépázott vállalatikötvény-piac is – vélte az egyik részvevő.
A bankokon kívül is van élet
Az állampapírokkal kapcsolatban Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója azt gondolja, hogy a bankok túlzott dominanciája nagy torzulásokat okozott az egész gazdaságban, és bármilyen pénz is áramlik ki a bankokból, az örvendetes. A befektetők így végre rájönnek, hogy van más világ a bankbetéteken túl is.
Az Államadósság Kezelő Központ korábban próbálta a forgalmazókat kizárni egyes típusú állampapírok forgalmazásából, ami óriási hiba volt, hiszen az államnak nincsen saját elosztási hálózata. A közel 25 éves tapasztalattal rendelkező értékpapír-szektort hiba lenne kihagyni a folyamatokból – tette hozzá.---- Óvakodj a szűz kéz szerencséjétől ----
A piacnak nincs memóriája
A befektetési alapokba történő tőkebeáramlás egyébként nagyrészt csak átrendeződés volt az adott bankon belül, hiszen a legtöbb bank kínál alapokat is. A bankok igen sokat tettek az alapok megismertetése, népszerűsítése érdekében is – hangzott el. A két számjegyű hozamokat viszont el kell felejteni, a következő évtizedben egy számjegyű hozamokra kell felkészülni – idézték az egyik híres külföldi befektetési gurut.
A piacnak nincs memóriája, két év alatt a teljes kockázatkerüléstől el lehetett jutni oda, hogy a befektetők sokkal kockázatosabb befektetésekre is rábeszélhetők. A kapzsiság került a középpontba a befektetési piacon, a jövőben keresni fogják a kockázatosabb befektetéseket – mondta Farkas Róbert a Széchenyi Banktól.
Óvakodj a kezdő szerencséjétől
Az abszolút hozamú alapok sem jelentenek bombabiztos megoldást, nem biztos, hogy mindig megússzák a veszteséget. A befektetők sokszor túl sokat várnak el, pedig a világ legjobb vagyonkezelői sem érnek el hosszú távon éves szinten 15-20 százalékos teljesítménynél többet. Vannak ugyan nagyon jó éveik, de nagy bukások, nagyon mínuszos évek is előfordulnak – mondta Farkas.
Csengeri Ervin, a Hungária Értékpapír igazgatója is nagyon félti a befektetőket az abszolút hozamú alapoktól. Amint mondta, a múltbeli hozamok szerint orientálódó befektetők például egy kezdő, de eddig egyszerűen csak szerencsés vagyonkezelőbe is belefuthatnak, ami aztán visszaüt.
Türelem hozamot terem
A befektetők túlságosan is aktívak, sokan állandóan nézegetik az alapjuk árfolyamát, vagy jobb esetben maximum fél évig türelmesek, pedig sok alapnál 2-3 év is kell a jó teljesítményhez. Ezáltal az alapkezelők rövid távú teljesítménykényszer, nyomás alatt dolgoznak – mondták el.
|
| Régely Károly, Csengeri Ervin, Farkas Róbert, Szécsényi Bálint |
A BÉT kilátásaival kapcsolatban nem voltak túl optimisták a szakemberek, a magyar részvényekre még mindig legyintenek a befektetők, bár van, aki szerint a mélypont elérkezett, ennél rosszabb már nem lehet. A befektetési alapokba áramló sok pénznek ha csak egy kis része is a BÉT-re áramlik, az már komolyabb mozgásokat is okozhat.
A Xetra egy drága opció
A tőzsdén pedig sok érdekes sztori volt mostanában, de új bevezetések híján mégsem terelődött oda eléggé a figyelem. A kispapírokra rossz fényt vetnek a korábbi kétes hírű bevezetések, kedvezőtlen, hogy még ma is a blue chipek (a legnagyobb 4-5 részvény) szolgáltatja a forgalom elsöprő részét. Túl nagy pezsgést a Xetra sem hozott a piacra, bár talán nem is vártak tőle még ilyet.
A Xetra egy opció volt, vettünk egy jogot sok pénzért, hogy a világszínvonalú rendszernek köszönhetően egyszer majd esetleg megjelenhessen egy nagy piaci szereplő – mondta Farkas Róbert. A tartós befektetési számlák hordozhatóságának nemrégiben történt megteremtése nem indukált különösebb mozgásokat. A résztvevők a tbsz-t nevezték az állam legjobb tőkepiaci innovációjának az utóbbi években.
Az alapokhoz hasonlóan a tbsz-számlákat is a bankok tették igazán népszerűvé. „Köszönjük, hogy helyettünk is sales-elték ezt a terméket” – mondta Régely Károly a brókercégek nevében.
Az EKB engedélyezte a világ legrégebbi bankjának azt a tervét, hogy felvásárolja nagyobb riválisát. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
