1p

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ezt a címet adta a PSZÁF sajtóbeszélgetésének, amiből már eleve érződik némi kételkedés. A kisbefektetők 83 százaléka ugyanis nem érte el az öt, felük pedig a három százalékot sem éves szinten a tőkevédett alapokkal, ráadásul tíz százalék feletti hozamot csak négy alap tudott felmutatni több év alatt.

Inkább el a kezekkel tőle – ezt nem mondta, nem is mondhatta a PSZÁF mai sajtóbeszélgetésén, de ha összegezzük az általa felsorolt előnyöket és kockázatokat a tőkevédett alapokkal kapcsolatban, akkor eléggé ebbe az irányba mutatott. A befektetők túlnyomó többsége ugyanis sokkal jobban járt volna az utóbbi években, ha ezek helyett inkább állampapírokat választott volna.

Mert a tőke, az csak ömlik és ömlik

A szervezet készített és csütörtök délben publikált egy hosszú tanulmányt, amely a 2009 januárja és 2012 augusztus vége közötti időszakról alkotott képet ebben a szektorban. A dolog aktualitását különösen az adja, hogy az alacsony kamatszint miatt igen erős a tőkebeáramlás a hazai alapokba. A pénzpiaci és tőkevédett alapok együtt több mint felét képviselik az alappiacnak, a tőkevédettek – korábbi nevükön garantáltak - 19,4 százalékot. Ezen befektetési jegyek több mint 90 százaléka a lakosságnál van – mondta el Sudár Gábor, a PSZÁF főosztályvezetője.

Az alapkezelők azt sugallják, hogy a tőke biztonságban van, ugyanakkor a befektető részesedni tud valamely piac emelkedéséből is. Ez a kettősség nagyon jól illeszkedik a hazai lakosság kockázatkerülő szokásaihoz és „jól marketingelhető”, jól lehet reklámozni, eladni. A hazai piac 2002-ben indult, így már 10-11 éves. Nyugat-Európai összehasonlításban is nagyon fejlett ez a szegmens, alig találni másik olyan országot, ahol ennyire népszerű ez a befektetési forma. Ez az alapkezelők innovációiban (újításaiban) is megjelenik  – mondták el.

Azért vannak előnyök is

„Ebben a viszonylagos stabilitásban – többek között – valószínűsíthetően visszatükröződik a tőkevédett alapok azon pozitív jellemvonása, hogy a befektetett tőke – eltekintve bizonyos ’tail risk’ jellegű eseményektől – biztonságban van” – írja a tanulmány. (A tail risk rendkívül ritkán, kis valószínűséggel bekövetkező eseményeket jelent.) A befektetők, akik számára fontos a tőke védelme, le tudnak mondani a haszonáldozat-költségről, azaz a tőkére jutó kockázatmentes (állampapír) hozamról.

Valamint bizonyos tőkeméret alatt a nemzetközi  opciós piacon nem lehet megjelenni, a mögöttes piacok sokszor csak nehezen, költségesen érhetők el a befektetők számára. „Messze álljon tőlünk, hogy egyoldalú üzenetet fogalmazzunk meg, ezeknek az alapoknak vannak előnyei is” – teszi hozzá Sudár Gábor.

Szinte nincs olyan hét, hogy ne lenne újabb kibocsátás, szeptember végén például 152 alap működött 458 milliárd forint értékben, március végén már 162 darabban 512 milliárdot kezeltek. Elsősorban a komoly fiókhálózattal rendelkező bankoknak van sok ilyen alapjuk, a piac koncentrált, a K&H közel a felét birtokolja. Az értékesítés alapvetően a fiókhálózat nagyságán és a bank támogatásán múlik – mondja a PSZÁF. A piac alapvetően leosztott, új szereplő csak akkor tudna megjelenni a piacon, ha széles fiókhálózattal rendelkezne.

A kockázatkerülés ára

A háztartások megtakarítási szerkezetében legalább 90 százalékban a nagy biztonságú eszközök vannak, mint a bankbetétek, pénzpiaci és tőkevédett alapok. Ugyanakkor a tőkevédett alapok száma és tőkéje már nem nő dinamikusan – szakkifejezéssel a piac az érettség fázisába jutott –, a korábbi nagy boom időszakát már maguk mögött hagyták, de kialakult egy stabil befektetői bázis. Sokan vannak, akik a lejárat után ismét egy hasonló termékben próbálnak szerencsét.---- De mi is van a hozamokkal? ----

Érzékeny kérdés a költségek nagysága, ebből a szempontból a 2011-es adatok alapján a tőkevédett alapok a középmezőnyben helyezkednek el az alapfajták között, átlagosan 1,93 százalékos éves és 3,61 százalékos maximális költségszinttel. (Azaz a TER-mutatóval.) A költség az indulás évében gyakran magasabb, majd a futamidő előrehaladtával csökken.

 

Szerények a hozamok

Ami pedig a befektetőket leginkább érintő hozamokat illeti, az alapok 6,78 százaléka a mögöttes piacok rossz teljesítménye miatt csak a tőkét tudta visszafizetni, ráadásul az alapok mintegy ötven százaléka csak 0-3 százalékot fizetett éves szintre átszámolva. (Lásd a táblázatot.) Összességében 83 százalékuk az éves öt százalékot sem érte el, egy olyan időszakban, amikor pedig az idő nagy részében öt százalék felett voltak az éven túl lekötött betétek kamatai. (Sőt 2009 januárjától kezdve végig évi öt százalék felett volt a három éves referencia-állampapír hozama.)

Tíz százalék feletti hozamot összesen négy alap, a mezőny mindössze 3,4 százaléka tudott elérni. Sok kisbefektető pedig évi tíz százaléknál húzza meg azt a hozamot, aminél már hajlandó lenne nagyobb kockázatot vállalni. Történt mindez annak ellenére, hogy az alapok a lakosságnál sokkal jobb feltételekkel tutnak betéti szerződést kötni.

 

A legnagyobb kockázat a bankcsőd

Ami a kockázatokat illeti, az alapok tőkéjüknek általában 75-80 százalékát az anyabanknál helyezik el betétként. Ha a hitelintézet csődbe megy, akkor az alap sem fog tudni fizetni. Ugyanez vonatkozik az opciókat kiíró nemzetközi brókerházakra is. Ez jelenti egyértelműen a legnagyobb kockázatot. Az opciókiíró nyugat-európai befektetési bankok még inkább koncentráltak, egyikük valósággal a magyar alapokra specializálódott, de nevét nem említették. Csődje komoly kiesést jelenthetne az alapok számára.

További kockázat a likviditási kockázat, ez főleg a tőzsdére bevezetett zárt végű alapok erős árfolyam-ingadozását jelenti. (Vagyis aki ki akar szállni, ennél az alapfajtánál veszteségek érik.) Az alapok sokszor devizakockázatokat is futnak, bár ezek egy részét igyekeznek fedezni, a fedezeti üzlet is okozhat veszteségeket a PSZÁF szerint. Valamint van az említett haszonáldozat, illetve a reálhozam kockázatának kérdése – a vizsgált időszakban lejárt alapok kevesebb mint harmada volt képes reálhozamot biztosítani.

Törvénymódosítás is elképzelhető

Az alapoknál a hozzáadott érték a futamidő előrehaladtával egyre kisebb, a PSZÁF-nál nem feltétlenül látják, hogy ez arányos-e az alapokra terhelt költségek nagyságával. Jogszabály-módosítást készülnek kezdeményezni azzal kapcsolatban, hogy az alapkezelők milyen költségeket számolhatnak el az alapokra. Már a nyugdíjpénztárak kapcsán kiderült, hogy az alapkezelők nem mindig járnak el prudensen – mondta el Sudár.

Tavaly bevezették a kiemelt befektetői dokumentumot, a KIID-et, amely maximum két oldalban be kell mutassa a befektetés legfontosabb jellemzőit. Ebben az egyik nagyon hangsúlyos elem a költségek szintje. Nagyon rossz a tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy a befektetők nem tanulmányozzák át a részletes kibocsátási tájékoztatókat, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában, ezért vezették be ezt az új dokumentumot. (A UCITS-IV EU-s direktívában.) Nálunk a KIID minden hazai, mintegy 550 darab alapra kötelező.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 13280 13190 13360 +0,76% 13265 13295 3 490 340 790 HUF 2023-09-27 15:54:28
MOL 2798 2726 2840 +1,38% 2796 2800 1 589 253 358 HUF 2023-09-27 15:55:39
MTELEKOM 542 537 548 +0,93% 542 544 638 662 512 HUF 2023-09-27 15:55:15
RICHTER 9015 8990 9100 -0,39% 9010 9015 601 539 230 HUF 2023-09-27 15:55:29
OPUS 346 344 350 -0,72% 345 347 121 750 880 HUF 2023-09-27 15:54:48
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Wealth Office az Equilor Alapkezelőnél: a privátbanki szolgáltatáshoz hasonló kényelem, csak még annál is magasabb szinten
Csabai Károly | 2023. július 26. 10:15
Wealth Office néven idehaza egyedülálló szolgáltatást indított el tavaly ősszel az Equilor Alapkezelő Zrt. a legalább 400 millió forintos megtakarítással rendelkezőknek. A szolgáltatás lényegéről, annak közel egyéves eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Pillár Zsolttal, az Equilor Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával és Dobó Istvánnal, az Equilor Wealth Office igazgatójával.
Befektetési alapok Naponta közel 28 milliárd forintot tettek félre a magyarok
Privátbankár.hu | 2023. július 14. 12:55
Egyetlen hónap alatt 833 milliárd forintot raktak különböző befektetési alapokba a magyarok. 
Befektetési alapok Mit várhatunk most az ingatlanalapoktól?
Eidenpenz József | 2023. július 3. 18:04
Hogyan növeli az infláció egy ingatlanalap hozamát, lehet-e bérleti díjakat emelni, esnek-e az ingatlanárak, milyen mély nyomokat hagyott a Covid? Lehet-e kapni a korlátozott mennyiségű ingatlanbefektetési jegyekből, és mi az értelme a devizafedezésnek? Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő értékesítés-támogatási vezetőjével.
Befektetési alapok A magyar politikai kockázat ára – interjú
Eidenpenz József | 2023. június 26. 09:47
Az Év Feltörekvő Alapkezelője defenzív részvényeket vásárol, olcsó részvényeket keres, tavaly ősszel sok ilyen akadt, ma kevésbé. Ide tartoznak a magyar papírok is, de a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet és adóztatás miatt a magyar részvények nagy diszkontot érdemelnek, kérdés, mekkorát. Interjú és videopodcast Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgató-helyettesével, az Expedíció Alap portfóliókezelőjével.
Befektetési alapok Merre tovább, ingatlanalapok?
Eidenpenz József | 2023. június 23. 15:31
Tavaly a tőkepiaci turbulenciák ellenére is jó, többnyire két számjegyű hozamot értek el a hazai ingatlanalapok. Mi volt ennek az oka? Fennállnak-e még a kedvező körülmények, amelyek ezt előidézték? Mehet-e ez így tovább? – kérdeztünk alapkezelőket.
Befektetési alapok Ezek most a legnépszerűbb befektetési alapok
Eidenpenz József | 2023. június 21. 05:51
Milyen alapokat vesznek most a kisbefektetők, érdemes-e devizában takarékoskodni, keresik-e még az ESG-termékeket? Mitől maradt magas az ingatlanalapok hozama válság idején? Kiknek kedvez a magas kamat? Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.
Befektetési alapok Így védenek a reáleszközök az inflációtól - Klasszis podcast
Eidenpenz József | 2023. június 19. 15:33
Ha magas az infláció, akkor reáleszközökbe érdemes fektetni a nagykönyvek szerint, mint a részvények vagy az ingatlanok. De ez többnyire csak hosszabb távon működik, rövid távon gyakran nem. A rövid távú ingadozást, veszteséget láttuk tavaly, de a következő években jó hozamok jöhetnek - mondja Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési igazgatója, akit videópodcastunkban Eidenpenz József főmunkatárs kérdezett. 
Befektetési alapok Milyen devizaalapot, kötvényt és részvényt érdemes ma venni? Interjú
Eidenpenz József | 2023. június 12. 19:07
Hogyan élték meg a kisbefektetők a tavalyi viharos esztendőt, mely alapfajtákat keresik ma, és mennyire jók az elképzeléseik? Miért lehet jobb a magyar részvény, mint a külföldi? Érdemes-e ma devizában megtakarítani? Hogyan látja a piacokat az alapkezelő? Interjú Oszlay Péterrel, az Erste Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befektetési alapok Csoda történt a magyar ingatlanalapokkal
Eidenpenz József | 2023. május 8. 05:49
Tavaly borzasztó év volt világszerte a tőkepiacokon, majdnem minden befektetési termék ára nagyot esett, a részvényeké, a kötvényeké, az ingatlanoké egyaránt. A magyar ingatlanalapok mégis bőven a vízvonal fölött tudtak maradni, sőt több közülük kétszámjegyű hozamot ért el. Hogyan lehetséges ez?
Befektetési alapok Ingatlanalap ingatlan nélkül, avagy az alapkezelési szabályok megkerülése
Dr. Gál István | 2023. április 24. 14:45
Ingatlanalap ingatlan nélkül?! A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti tevékenysége során már több alkalommal találkozott ezzel a jelenséggel, annak ellenére, hogy rendszeresen kommunikálja azon álláspontját, amely szerint egy ingatlanalapként bejegyzett befektetési alapnak mindenképpen tartalmaznia kell közvetlen ingatlanbefektetést (ingatlant). A befektető ugyanis joggal várja el, hogy amennyiben egy ingatlanalap befektetési jegyét vásárolja meg, akkor az alapban valóban szerepeljen ingatlan. Szerencsére ez a probléma a nyilvános ingatlanalapokat nem érinti, és a zártkörű ingatlanalapok esetében sem tekinthető általánosnak.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG