Az EKB már úgymond megtette, amit „megkövetelt a haza”, most Európa országain van a sor. A kötvényvásárlási program miatt sok minden olcsóbb lesz, köztük a beruházások is, de ahhoz, hogy ezt az unió realizálni tudja, több tagállamban is komoly reformokra lesz szükség.

A tavalyi 51,4 pontról 52,2 pontra nőtt az eurózóna szolgáltatói és feldolgozóipari teljesítményét mérő kompozit BMI-index.

A piaci szereplők nagy többsége nem vár gazdasági növekedést az idén az euróövezetben a Fitch Ratings felmérése szerint.

Brit pénzügyi elemzők szerint igazából kicsikét túl van reagálva a görög elnökválasztás csődje, és nem is okozna akkora problémát, ha a görögök távoznának az övezetből.

Felelőtlenségnek tartja a Görögország euróövezeti kilépéséről indult németországi politikai vitát az Európai Parlament elnöke.

A berlini politikai boszorkánykonyhában is pontosan tudják, hogy a görögök kirúgására az eurózónából nincsen EU-s jogalap és egyébként is súlyos pénzügyi turbulenciákkal járna. A német kormány valódi célja az, hogy a jelenlegi görög válságot kihasználják arra, hogy az eurózóna integrációját egy integrációs ugrással visszafordíthatatlanná tegyék. Merkel és Brüsszel most abban gondolkodik, hogy még a görög választások előtt – megelőző csapásként a radikális baloldali Sziriza ellen – egy kisebb görög adósság-elengedést eszközöl, hogy ezzel betámogassa a konzervatív Antonisz Szamaraszt január 25-én.

Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy eurós megtakarításainkat állampapírban vagy bankbetétben célszerű tartani. Az eurós állampapír, a PEMÁK, vagyis a Prémium Euró Magyar Államkötvény jelenleg kapható sorozata (2017X) most 2,4 százalék kamatot fizet.

Elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a belpolitikai válságtól sújtott Görögország távozik az euróövezetből. Az ország ezt most kedvezőbb körülmények között megtehetné, mint néhány évvel ezelőtt, bár a következmények ezúttal is súlyosak lennének.

Az euró, ugyanis hiába beszélnek az eurózóna összeomlásáról, az övezet még mindig új államokkal bővül: most Litvánia csatlakozott.

Magyarországon az idén 3,2 százalékkal bővülhet a gazdaság, a növekedés a következő években várhatóan két százalékot meghaladó mértékű lesz az EY könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég előrejelzése szerint.

Elemzők szerint a gyengülő euróövezet mellett most már az oroszországi pénzügyi válság is kockázatot jelent Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságainak növekedésére.

Az Európai Központi Bank igazgatósága nem szánta rá magát arra, hogy egy olyan erőteljes monetáris lazító programot fogadjon el, mint amit korábban Amerika hajtott végre, ill. amit Japán a közelmúltban jelentett be. A vélemények megoszlottak: a jegybankelnök támogatta volna a programot, néhányan, főleg a németek, ellenezték azt.

Novemberben 51,1 pontra csökkent az októberi 52,1 pontról az eurózóna szolgáltató szektorának és feldolgozóiparának teljesítményét együttesen mérő kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI)

A vizsgált 16 eurózóna-tagország 2015-ös költségvetési tervei közül hétnél látnak gondokat.

Az októberi jó adat után novemberben kissé romlott a gazdasági hangulat az Európai Unióban (EU), de ugyanilyen mértékben javult az eurózónában.

Az Európai Központi Bank elnöke (EKB) úgy látja, a csütörtökön publikált eurózónás beszerzésimenedzser-index (BMI) alapján nem várható az eurózónás gazdasági növekedés gyorsulása a következő hónapokban.

Ezt az összeget az EKB közvetlenül utalná át mindenkinek. Kivéve azoknak, akik nem az euróövezet polgárai. Ebből következően mi, magyar állampolgárok kimaradnánk ebből a példátlan pénzosztási, szabályos pénzszórási akcióból – írja az Alapblog.

Jobban nőtt a harmadik negyedévben az euróövezeti bruttó hazai termék az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint.

A következő két évben valószínűtlen a világgazdaság növekedési ütemének jelentősebb élénkülése - jósolta negyedéves globális előrejelzésében a Moody's Investors Service.

Az első negyedévhez és az egy évvel ezelőttihez képest is nőtt az Európai Unió, s az Eurozóna tagállamok adóssága.

Az EKB szerint egy százalék alatti lehet a GDP-növekedés idén az eurózónában a a második negyedéves stagnálás után.

Havi összehasonlításban nem változott a foglalkoztatási helyzet az Európai Unióban júliusban.

Augusztusban nem csak az eurózónában, de az Európai Unió valamennyi tagállamában romlott a gazdasági hangulat.

Megjött a júniusi európai kiskereskedelmi forgalomról szóló adat és az összesített BMI is - a Markit felméréséből világosan látszik, hogy egyre nagyobb az aggodalom az eurózónában.

Az MNB friss elemzése szerint nincs deflációs kockázat Magyarországon.

Míg az Európai Unió tagállamaiban romlott, addig az eurózónában kissé javult júliusban a gazdasági hangulat.

Litvánia 2015. január 1-jén bevezetheti az eurót - hozta meg szerdán a hivatalos döntést az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács.

Az Európai Parlament (EP) megszavazta, hogy Litvánia jövő januártól bevezesse az eurót. A balti állam lesz a 19. ország, ahol a közös valutával lehet majd fizetni.

Szorosabb együttműködésre szólította fel az euróövezeti országokat a strukturális reformok és a pénzügyi intézkedések végrehajtásában az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.

Az EY prognózisa szerint is megközelítheti a három százalékot a magyar gazdasági növekedés az idén, jelentősen meghaladva az eurózóna 1,1 százalékos GDP-bővülésének átlagát.

Befektetési alapok létrehozását javasolja egy német gazdasági kutatóintézet.

Úgy tűnik, tényleg vége a válságnak: szokatlanul optimista hangulatú előadást tartott Dr. Végzet Budapesten. A világgazdaság jó irányba tart, Közép-Kelet Európa is jó irányba tart, de azért bőven vannak kockázatok, amire oda kell figyelnünk: Kínára, a Fedre, Európára, Ukrajnára és az oroszokra, az inflációra, a hitelezésre, a bankokra és a magyar kormányra is.

Az alacsony eurózónás infláció veszélyire figyelmeztettet az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Egyre nagyobb az esélye a monetáris beavatkozásnak.

Nagyon negatívan látják a következő félévet a gazdasági szereplők: 10 pontnál is többet esett a hangulatindex.

Míg a munkanélküliségi ráta december óta nem mozdul, addig a feldolgozóipar teljesítménye a piaci várakozásokat meghaladó mértékben nőtt.

Most az alacsony infláció a legnagyobb veszély, de az is gond, hogy Európán belül hatalmas különbségek vannak a versenyképességben.

Az eurózónában nincs deflációs ciklus, és az Európai Központi Banknak (EKB) nem kellene túlreagálnia, hogy ideiglenes és szezonális hatások miatt alacsony az infláció - mondta szombaton Jens Weidmann, a Deutsche Bundesbank német központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja.

A szakértők által vártnál nagyobb mértékben javult a fogyasztói bizalom az euróövezetben márciusban az előző hónaphoz képest.

Görögországban és Spanyolországban a legrosszabb a helyzet. Most jelentett az Eurostat, a januári magyarországi adatok még hiányoznak.

Az idén 1,6 százalékkal nőhet a bankok üzleti hitelkihelyezése az eurózónában, de a lakssági hitelbővülés is meghaladja majd az 1 százalékot. Javul a hitelek portfólió-minősége is az EY legfrissebb gyorsjelentése szerint.

Lassult az infláció januárban Németországban, havi összevetésben utoljára négy éve csökkentek ilyen mértékben a fogyasztói árak.

Egyes vélemények szerint egyenesen jól jártunk, hogy a válság évei alatt nem használtuk a közös pénzt - szükségünk van egyáltalán az euróra? Mit nyerünk és mit veszítünk? Milyen lehetőségeket és milyen veszélyeket rejt a közös pénz használata? Mennyire tehető felelőssé az euró a gazdasági válságjelenségekért, és milyen szerepe lehet a kilábalásban? Balatoni Andrást, az ING vezető elemzőjét kértük fel egy szakértői kommentárra.

A vártnál gyorsabban nőhet az eurózóna gazdasága - a forint ettől sem különösebben boldog.

Január 1-jétől bevezették az eurót. Az emberek nem bíznak a közös pénzben, a pénzügyminiszter annál inkább.

Nagyon rosszul teljesít Európában az építőipar, a magyar növekedés kiemelkedőnek számít.

Közel három és fél éves csúcsra emelkedett a hathónapos várakozásokat tükröző ZEW-CS svájci üzletihangulat-index decemberben.

Az eddigi legoptimistább előrejelzés érkezett a magyar gazdaságról: az EY friss negyedéves előrejelzése 2,1 százalékos GDP-növekedéssel számol, ilyen mértékű növekedést csak a jegybank jósolt eddig 2014-re.

Yves Mersch szerint nem fenyeget deflációs veszély az euróövezetben.