Nyolc észak-európai kormányzat világos figyelmeztetés intézett Macron és Merkel címére és óvják őket attól, hogy széleskörű koordináció nélkül további lépéseket tegyenek az európai egységesülés irányába. Ügyes diplomáciával Berlin adott esetben jól ki tudja használni az északiak lázadását. Az AfD szerint ráadásul a franciáknak el kellene hagyniuk az euróövezetet.

Az olasz választás eredményeként teljesen bizonytalan, sikerül-e bármiféle koalíciót tető alá hozni. A németekkel ellentétben az olasz pártok egy része nem hajlandó másokkal szóba állni, így a nagykoalíció kizárható. Ha a jobboldalnak sikerülne megegyezni, akkor olyasféle válság is előfordulhat, mint Görögországban, csak jóval nagyobb méretben.

A ma megjelent adat szerint tavaly bő 4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ugyanakkor az eurózóna is belehúzott, 2,5 százalékos növekedéssel alig van lemaradva tőlünk. Minden szép és jó, 2007 óta a legjobb adatok, csak azt nem értjük, az EKB miért tartja fenn a válság üzemmódot.

Bulgária júniusig csatlakozik az ERM-2 árfolyamrendszerhez, ez az euró előszobája.

A gazdaságba vetett bizalom 2000 óta a legmagasabb az eurózónában, vagyis gyakorlatilag a zóna létrejötte óta, hisz akkor az eurót még csak számlapénzként használták, készpénzként a nemzeti valuták forogtak 2001-ig. Ez igen örvendetes állapot, ennek tükrében még furcsább, hogy az EKB még mindig fenntartja pénznyomtatási programját.

Öthavi csúcsra ugrott a ZEW-index Németországban.

Nagyon régóta nem volt ilyen jó a gazdasági klíma.

Nem merte elszánni magát az Európai Központi Bank a fedezetlen pénznyomtatás befejezésére, csak a megfelezését vállalta.

A leköszönő német pénzügyminiszter szerint el kell érni, hogy az euró váljon az Európai Unió pénzévé.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta, hogy a jövőben az uniós tagállamoknak automatikusan az eurózóna tagjává és a schengeni övezet részévé kellene válniuk. Az osztrák jegybankelnök azonban elég szkeptikus az ötlettel kapcsolatban - görögökből elég egy is...

Nem kell sokat várni, hogy Románia az euróövezethez csatlakozzon.

Emelkedik az eurózóna inflációja és csökken a munkanélküliség, így az EKB nem kerülheti el most már a pénznyomtatást beszüntetését és a kamatemelést. Érthető, hogy erősödik az euró a dollárhoz és a svájci frankhoz képest egyaránt. Utóbbi negatív kamata miatt a svájci jegybank évente 2 milliárd frankot kaszál.

Negyedéves összevetésben nőtt, éves szinten viszont valamivel csökkent a GDP-arányos államadósság.

Macron szerint az eurózóna sok szempontból nem működik, és ebből Németország húz hasznot.

Rekordszintre került a foglalkoztatottság az első negyedévben.

Májusban csökkent az infláció az euróövezetben.

Csúcson az euróövezet befektetői hangulatindexe.

Az Eurostat szerint utoljára 2009-ben volt ilyen alacsony a munkanéküliségi ráta.

Leminősítés, megroppant bankrendszer és a politikai centrum megrendülése. Olaszország örvénybe került és legnépszerűbb politikai pártja valóban radikális gazdasági és külpolitikai kurzusváltást javasol. Hogyan érintené ez az ország NATO-tagságát?

Az euróövezetben és az unióban is kilőtt az építőipar termelése februárban.

Lassult az infláció az unióban és az euróövezetben is márciusban.

A nagy többség már éppen kezdte volna elfelejteni, hogy van az eurózónában egy csőd szélén tántorgó, 7 éve segélyből élő ország, amikor felröppent a hír: Görögország ismét határán van annak, hogy ne tudja törleszteni hiteleit. A lélegeztetőgépet üzemeltető nemzetközi hitelezők egyre nehezebben tudnak megállapodni egymással arról, mit is követeljenek a görögöktől, akik a töküres államkasszából még fegyverkezni is kénytelenek. Most született egy friss megállapodás, de könnyen lehet, hogy csak hónapokra sikerült megoldani a helyzetet, aztán újra pörögni kezd a szokásos lemez a drachma visszahozataláról. Vagy a dollár bevezetéséről.

Februárban az unió és az euróövezet kiskereskedelmi forgalma is kilőtt.

Februárban rekordalacsony szintre süllyedt a munkanélküliség az eurózónában.

A tavalyi utolsó negyedévben gyorsult a növekedés az Európai Unióban és az euróövezetben is az Eurostat szerint.

Meglátása szerint ez nem csak Nagy-Britannia, hanem az Unió érdeke is.

Hétéves mélyponton a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban.

Az elemzőket is meglepte a januári befektetői hangulatindex.

A Nobel-díjas közgazdász szerint mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a közös pénzt téves alapokon indították el - a közös prosperitás helyett mostanra a gazdagok gazdagabbak lettek, a szegények tovább szegényedtek. A nagy kérdés, hogy sikerül-e az utolsó pillanatokban meghozni a túléléshez szükséges reformokat, vagy hamarosan csak egy emlék lesz az euró, amiért elég nagy árat fizettek az európai polgárok és demokráciák.

Sok szempontból a lehetetlen dolgok éve volt 2016: nem hittük, hogy Nagy-Britannia végül megszavazza a kilépést, végül azonban mégis búcsút intenek az Európai Uniónak. Döbbent szavazók, cserbenhagyott vállalatok, menekülő pénzintézetek – bár a kilépési folyamat még el sem indult, az már biztos, hogy a britek még sokáig emlegetni fogják 2016-ot. Összefoglaltuk a Brexit eddigi legfontosabb pillanatait.

A migráció mellett csak a terroristáktól félünk jobban az Eurobarométer felmérése szerint.

Szerinte a gyenge forint nem veszélyezteti az államadósság csökkentését. Eurónk viszont még nem lesz egy darabig.

Az eurózóna pénzügyminiszterei szerint semmi szükség arra, hogy fél százalékkal többet fizessenek be a tagországok a gazdaság felpörgetéséért.

Az elemzők is meglepődtek, kilőtt az unió és az euróövezet kiskereskedelme októberben.

Görögország, valamint a befektetők már kész tényként kezelték, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei december 5-i ülésükön rábólintanak az adósságkönnyítésre. Ehhez azonban az IMF-re is szükség van, ők azonban még nem döntöttek: a cserébe kért munkaerőpiaci reformokkal és a privatizációval elégedetlenek.

Németország húzza az eurózóna gazdaságát is, mindketten remekül teljesítettek novemberben a Markit elemzése szerint.

Hosszú ideig csak találgatások voltak, mit tervez az immár 11 éve hivatalban lévő német kancellár, de most bejelentette döntését, miszerint negyedszer is indul a jövő évben esedékes választásokon. Azt persze nem tudjuk, mik lesznek az esélyei, de ő szeretné megismételni az országegyesítő Kohl bravúrját, aki 16 évig volt hatalmon.

Nem híve a közös európai pénznem, az euró csehországi bevezetésének Andrej Babis cseh pénzügyminiszter.

Az euróövezetben és az unióban is javult szeptemberben a gazdasági hangulat.

Joseph E. Stiglitz a közös fizetőeszközt hibáztatja.

Európában továbbra sincs infláció, Amerikában a kedvező előzetes adatoknak örülnek. Rég kaptunk ilyen jó hírt Kínából.

A hivatalos stressz-teszt látszólag jó eredményei ellenére szkeptikus sok elemző, újságíró az európai bankok helyzetével kapcsolatban, ami azon is látszik, hogy keményen esnek a tőzsdei árfolyamok. A teszt nem foglalkozott minden kockázattal, és állítólag nem sok újat mond a bankok helyzetéről, amit eddig ne tudtak volna.

Kicsit belassult az euróövezeti feldolgozóipar növekedési üteme.

A közös valutát eddig 19 tagállam vezette be, 9 nem, és nem volt nagy aránytalanság, mert a külön valutával rendelkező országok GDP-je az eurózóna adatának 40 százaléka volt, ha viszont Anglia távozik, ez 16-ra esik. Marginalizálódni fog-e nyolc ország, és a közös pénz bevezetésére kényszerül-e, vagy marad élet a zónán kívül?

Tavaly óta nem látott sebességre kapcsolt az európai ipari termelés májusban.

Három hónap után végre növekedni tudott áprilisban az unió ipari termelése.

Elsősorban a háztartások hajtották az európai gazdaságot az első negyedévben - kérdés az, hogy meddig.

Úgy tűnik, Görögországban még mindig nincsen semmi sem megoldva. A bevétel nem elegendő, az eladósodottság egy idő után ismét növekedhet, a privatizáció nem halad, a megszorítások nem elégségesek. A kötvényeik kamata túl magas és futamideje hosszú. Lehet, hogy kezdődik minden elölről.