Az euró és a forint is jó erőben kezdte a szerdai kereskedést, aztán egy pillanat alatt fordult a hangulat.

A moszkvai G20 - csúcson elmaradt a beolvasás Japánnak. Több sem kellett a tokiói tőzsdének.

A G20 tagjai aggódnak a globális gazdaság törékeny állapota miatt, ezért elhalasztották az új adósságcsökkentő célok kitűzését moszkvai tanácskozásukon.

A világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő országok vállalták, hogy gazdaságélénkítési politikájukban nem gyengítik egymás alá devizáikat.

Az európai gazdasági növekedés csak lassan lendül be az idén, de az olyan országok, ahol váratlanul visszaesik a gazdaság teljesítménye, haladékot kaphatnak a deficitcélok teljesítéséhez - mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke pénteken.

Az Egyesült Államok után Európában sem vezetik be 2013 elején a szigorúbb banki tőkeelőírásokat tartalmazó Bázel III szabályokat - mondta Andreas Dombret, a német jegybank Bundesbank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke egy lapinterjúban.

Már az európai bankok is az új, szigorúbb tőke- és likviditási követelményeket előíró Bázel III szabályozás bevezetésének elhalasztását követelik azt követően, hogy az amerikai pénzintézeteknek sikerült elérniük, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed határozatlan időre felfüggesztette a szabályok bevezetését.

Egy német, két amerikai és egy brit nagybank került a világgazdaság stabilitására legveszélyesebb, a legnagyobb arányú feltőkésítést igénylő óriásbankjainak listájára. A névsort nem egy nevesincs kutatóintézet állította össze, a kimutatás a legfejlettebb országokat tömörítő G-20 szervezet megbízásából készült, és téma lesz a szervezet találkozóján.

Az utolsó negyedévben csak lassul a világ vezető gazdaságainak növekedési üteme, csupán Brazíliában és Nagy-Britanniában várható kismértékű fellendülés - állítja az OECD.

A G-20-ak megállapodtak, hogy egy újabb évvel meghosszabbítják fogadalmukat és 2014. végéig nem vezetnek be intézkedéseket saját termékeik védelmében. Egy vasárnap nyilvánosságra hozott világbanki jelentés szerint a G-20 csoportba tartozók több mint ezer protekcionista intézkedést hoztak 2008 novembere és 2012 márciusa között.

Kína hétfői 43 milliárd dolláros felajánlásával 456 milliárd dollárra nőtt a Nemzetközi Valuta Alap válságmegelőző és elhárító hitelkerete.

A legjelentősebb feltörekvő gazdaságokat tömörítő, úgynevezett BRICS-országcsoport vezetői bejelentették, hogy növelni akarják országaik befizetéseit a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), de ezt feltételekhez kötik.

Miközben a világ feszülten figyeli a vasárnapi görög választás fejleményeit, hétfőn már kezdődik Mexikóban a G20 konferencia, ami természetesen elsősorban az európai válsággal foglalkozik. Terítéken lesz ezen kívül a fenntartható fejlődés és elképzelhető az is, hogy vitáznak a résztvevők az IMF-tartalékok feltöltéséről. Rendkívül fontos szerepet kaphatnak a segélyszervezetek, az éhínség visszaszorítása, de nem marad ki a témák közül a szíriai és az iráni konfliktus sem. A fórumnak tízezer résztvevője lesz, ebből háromezer az újságíró.

Az Eurasia Group első embere, Ian Bremmer szerint Görögországot egyelőre mindenáron benntartják az euróövezetben, mert ha nem, akkor abból egész Európát elárasztó véres konfliktus alakulhat ki. Véleménye szerint ebben a roppant képlékeny helyzetben Magyarország helyesen teszi, hogy külön utakat is keres.

Vasárnap véget ért az IMF és a Világbank három napos tavaszi ülése, melynek eredményei közé tartozik, hogy sikerült az IMF válságkezelő alapját több, mint 1000 milliárd dollár fölé emelni. Az is kiderült, hogy Kelet-Európát hitelválság fenyegeti, a fejlett világnak pedig 3 éven belül vissza kell térnie a normális gazdasági növekedéshez, különben ellehetetlenül a pénzügyek fenntarthatósága.

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap válságkezelő alapjába tett felajánlásokat, de hangsúlyozta, hogy Európának folytatnia kell a reformokat adósságválságának leküzdése érdekében.

A G20 országcsoport több mint 430 milliárd dolláros új hozzájárulásával, az eddig felajánlott összeg duplájára nő a Nemzetközi Valutaalap válságkezelő pénzügyi alapja. Az új hozzájárulással az IMF hitelnyújtó kapacitása 1000 milliárd dollár fölé emelkedik.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi válság az európai típusú kapitalizmus válsága, Európát azonban még korai lenne leírni, ha pedig mégis elsüllyedne az sokáig tartana. Hozzátette: még éveknek kell ahhoz eltelni, hogy a tagországok növekedése a válság előtti szintet elérje. A pénzügyi világ szerinte pánikra hajlamos későn reagál, amikor pedig reagál, akkor túlreagál.

Kína támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalását az európai hitelválság elleni küzdelemben, egyben a szervezet reformját is szükségesnek tartja. Kína korábban jelezte, hogy az IMF közvetítésével kíván részt venni az euró megmentésében, a reform emlegetésével pedig maga és más feltörekvő országok szerepének kiterjesztésére utalt.

Japán azt tervezi, hogy 50 milliárd dollárig terjedő összeget ad a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) arra, hogy az segítséget nyújthasson az európai adósságválság leküzdéséhez. Az IMF még januárban közölte, hogy 500 milliárd dollárt kellene összegyűjtenie ahhoz, hogy finanszírozni tudja a nehézségekkel küzdő országok hiteleit.

Az arany árfolyama ismét átlépte az 1800 dolláros határt. A német jegybank elnöke tabunak minősítette az ország aranytartalékait, amelyeket nem lehet felhasználni az euró megmentése érdekében. Sajtó és ellenzék már régóta firtatja, hol is vannak ezek a tartalékok, ha vannak egyáltalán.

Az olasz kormány hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását - jelentette pénteken a Reuters hírügynökség.