Az utóbbi hetek terrortámadásai után, melyeket az Iszlám Állam vállalt magára, sokat hallani a világháború kifejezést. Sokan komolyan is gondolják, hogy fenyeget ilyesmi, de hogy ez tulajdonképpen mit takar, arra sokan nem gondolnak. Más a világ, mint 70 vagy 100 éve.

További terrorcselekményekre számíthatnak a franciák - közölte a terrorszervezet Twitteren. A célpontjuk most Francois Hollande államfő lehet.

A világ évekig csak nézte a szír polgárháborút, majd meglepő módon alig léptek fel az Al-Kaidánál is rosszabb, hatalmas területet elfoglaló terrorszervezet, a Daesh, ismertebb nevén Iszlám Állam ellen, most az események felgyorsultak. Vajon ki tesz végül rendet a zűrös térségben?

Egyeztetnek az uniós külügyminiszterek, alakul az egységes fellépés a terroristák ellen.

Sok politikai vezető kezdett el a zavarosban halászni a párizsi terror-cselekmények okozta közfelháborodást kihasználva. A francia biztonsági szervek teljes csődöt mondtak, az elkövetőkről és megbízóikról a dezinformáció ömlik ránk. Még szerencse, hogy a francia védelmi minisztérium új főhadiszállását már átadták, így innen koordinálhatják a közel-keleti műveleteket. Az évek óta gazdasági stagnálással küszködő országban az új épület 1300 milliárd forintba került.

Magára vállalta a párizsi mészárlást az Iszlám Állam, közleményük szerint ez még csak a "vihar kezdete". Francois Hollande szerint ez már háború, így annak megfelelően kell cselekedniük. A köztársasági elnök három napos nemzeti gyászt rendelt el.

Washington komoly kompromisszumos lépéseket tesz Szíria ügyében Moszkva felé. Törökország neo-oszmán külpolitikai vonalvezetése egyelőre bukásra áll. Ráadásul Iránt is bevonták a Szíriáról szóló béketárgyalásokba.

A terrorszervezet magára vállalta az utasszállító lelövését.

Egy koszovói hacker betört az amerikai sereg rendszerébe, lenyúlta több mint ezer katona adatait, majd odaadta az Iszlám Államnak.

Évente félmilliárd dollár jövedelemre tesz szert az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet az ellenőrzése alatt álló területeken kitermelt nyersolaj eladásából - írta a Financial Times.

Európai szemszögből mind a tárgyalóasztal mellett, mind a szíriai katonai hadszíntéren kedvező fejleményekről érkeztek beszámolók a hétvégén. Az orosz beavatkozás a jelek szerint egy Moszkva és Washington közötti háttérmegállapodást követően indult el. De mi az orosz geostratégia célja?

A brit hírszerzés információi szerint az orosz vadászgépek nem az Iszlám Állam állomásait és egységeit támadják.

Miközben Európa és a világ nagyobbik része a menekültáradattal van elfoglalva, Oroszország szép csendesen elkezdte növelni a katonai jelenlétét a polgárháborúktól sújtott Szíriában. Amerikai katonai jelentések szerint már legalább 28 orosz vadászgép érkezett a közel-keleti országba.

„Keresztes lovag” néven hoztak forgalomba egy automata fegyvert, amelyet a belegravírozott Biblia-idézet miatt állítólag nem vesznek kézbe a dzsihádisták. Kinek is kell ilyen?

A Defend egykori vezetője szerint Európa addig háborúzott, amíg menekültáradatot kapott a nyakába. Az Iszlám Állam szervezi a hullámot. Vagy Amerika. Vagy Kína.

Erdogan nem tudja megemészteni júniusi választási bukását, ezért összeomlasztotta a kurd békefolyamatot és többfrontos konfliktus szításával előrehozott választásokat akar kierőszakolni. Törökország a politikai instabilitás korszakába léphet. Szíria szuverenitását NATO jóváhagyással felfüggesztették.

A volt belgrádi magyar nagykövet szerint nem kell komolyan venni a terrorszervezet Szerbiának szánt fenyegetését.

Az izraeli-jordán határon akar felhúzni egy közel 30 kilométer hosszú kerítést Izrael, amely megakadályozná a terroristák beférkőzését.

A brutális terrorszervezet nemrég jelentette be, hogy elkezdi saját érméit, az arany dinárt veretni. Egy érme akár 40 000 forintot is érhetne.

Szíria és Irak területén két komoly probléma van jelenleg: a kurdok sorsa, amely mintegy 100 éve megoldatlan, és az Iszlám Állam, ami csak tavaly nyáron jött létre. Most a kettő mintha összekapcsolódna, miután a kurdok a legaktívabbak a felszabadító harcban. Vajon a kettő egyszerre oldódik meg?

Az európai média mintha ügyet sem vetne a líbiai polgárháborúra, az államot 2011-ben szétbombázó európai hatalmak is hallgatnak. Hamarosan a kontinensünk szembesülhet azzal, hogy egy óriási terrorista hálózat épült ki, alig pár száz kilométerre a déli partoktól. Eközben Líbia a világ kilencedik legnagyobb olajkincsével bír, a maga igazolt 48,4 milliárd hordós készletével.

Szimbolikusan is lerázta magáról Amerika a 2001. szeptember 11-i, terrortámadások utolsó nyomát, New Yorkban beépült az ottani "Gödör". A ledöntött tornyok helyén új, szebb torony áll, és most a kilátóteraszát is megnyitották. A szuperhatalom legyőzhetetlen, de továbbra is sok kihívással kell szembenéznie.

A tartós növekedéssel és a terrorizmus finanszírozásával összefüggő kérdéseket szeretnék megvitatni a G7 pénzügyi vezetői, de a görögökkel kell foglalkozniuk.

A Szíria és Irak területén lassan egy éve üzemelő szunnita államalakulat egyre stabilabbnak tűnik, már-már Bagdadot fenyegeti. Vajon a több mint ezer éve az iszlám és az arab egység fénykorát jelentő Bagdadi Kalifátus éledhet újjá, vagy a 2. világháború óta a legnagyobb népirtás veszélye fenyeget?

Másfél év múlva elnökválasztás lesz Amerikában: lassan készülődnek a jelöltek. Az érdekesség Hillary Clinton indulása, több okból is. Egyrészt négy éve indult, de háttérbe szorította őt Obama, másrészt, ha nyerne, ő lenne az első nő az USA élén, ráadásul egy korábbi elnök feleségeként. Milyen esélyei lehetnek?

Az Országgyűlés kedden határozatot hozott arról, hogy legfeljebb 150 katonát küldünk az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba.

Jemenből a megfigyelők szerint egy olyan csatatér válik, ahol Szaúd-Arábia és Irán feszül egymásnak a különböző helyi szereplőkön keresztül, miközben már nemcsak az al-Kaida, hanem az Iszlám Állam is megvetette a lábát az országban. Szaúd-Arábia ma jobban meg van rettenve, mint bármikor Szaddam Husszein 1991-es kuvaiti inváziója óta. A szaúdi uralkodó család legnagyobb rémálma, hogy a Keleti Tartományban a siíta többség fellázadhat, amely terület pedig otthont ad az óriási Gavar olaj-mezőnek és biztosítja a vahhabita királyság kőolaj-kitermelésének nagy részét.

Mintegy 3000 tunéziai állampolgár harcol az Iszlám Állam oldalán Szíriában és Irakban, ez pedig több bármely más országnál a világon. Közülük több százan visszatértek már Tunéziába, amely egyfajta időzített bombát jelent a kis észak-afrikai országra nézve. Tunézia nem tudta stabilizálni gazdaságát a demokratikus átmenet óta, az ország komoly fiatalkori munkanélküliséggel küzd. Ez pedig termékeny talaj az ISIS és az al-Kaida rekrutálói számára.

Száz magyar katona csatlakozik hamarosan az offenzívához, de csak ötven utazik ténylegesen is ki.

Miért ment bele a magyar kormányfő nagy hirtelen ebbe a katonai akcióba, amely kétségtelenül növeli az ország terror-kitettségét? Orbán gesztust gyakorolna Washington felé, támogatná az iraki keresztényeket és a Mol olajérdekeltségeit Kurdisztánban.

Egyre valószínűbb, hogy a terrorszervezet nem csak videók posztolására és toborzásra használja az internetet.

Az Iszlám Állam Szíriában elfoglalta azokat az olajmezőket, amiket a Mol horvát leánya, az INA két éve hagyott el.

Amerika augusztus óta már 100 célpontot támadott, mától azonban hivatalosan sincs egyedül: francia gépek is bombázták az Iszlám Államot.