Tavaly ugyanekkor 7 278 tranzakció volt, amely 19,5 százalékkal gyengébb érték az ideinél - derül ki a Duna House Barométeréből.
Idén eddig összességében 45 ezer feletti ingatlan cserélt gazdát az országban, amely közel 13 százalékos javulás az előző év azonos időszakához viszonyítva.
|
| Adás-vételek száma. Forrás: Duna House Barométer |
A Keresleti Index 81 százalékpontos értéke ugyan az idei legalacsonyabb szint, de még így is kiemelkedő érték az elmúlt évek tendenciájához viszonyítva. Tavaly ugyanekkor az index csupán 71 ponton állt, ami 14 százalékkal alacsonyabb szint a mostaninál.
Merre mozdultak az indexek?
Nagyot emelkedett a fővárosi ingatlanok ára és a nyugat-magyarországi tégla lakásoké, így a többi árindex csekély csökkenésének ellenére is kimozdult a Duna House országos árindexe a nyugvópontjáról.
Az Országos Lakásár Index másfél év mozdulatlansága után 81 százalékpontról 82-re emelkedett. Az Országos Panel Index csekély, 1 százalékpontos esést mutat ugyan, de a 78-as érték az elmúlt másfél év átlagát hozza így is.
Nagyot ugrott viszont az országos téglalakások árindexe, mégpedig 82-ről a 85-ös értékre. Utoljára 2012/2013-as évek fordulópontján állt ezen a szinten az index és azóta állt már 81 százalékponton is.
Másfél év után megtört a kelet-magyarországi panellakások lassú áremelkedése és így az index 2 százalékpontos eséssel jelenleg 81-en áll. Ugyanebben a régióban a téglaépítésű lakásoké is picit csökkent és szintén 81-en áll, bár ez az érték nagyjából az elmúlt, stagnáló 4 év átlagának tekinthető.
Ahol még mindig olcsó a panel
Nyugat-Magyarországon folytatódott a panelek árának lejtmenete, ami immár 4 éve tart. A jelenlegi 72 százalékpontos érték az összes index közül a legalacsonyabb. Ugyanitt azonban a Tégla Index az előző negyedéves 76-os történelmi mélypontjáról nagyot ugrott és 83 százalékpontra került fel.
Az idei második negyedév általános áremelkedésének legfőbb okozója a fővárosi indexek emelkedése. Mind a panel, mind pedig a téglalakások ára 3-3 százalékpontot emelkedett, igaz a paneleké 80-ról, a tégláé pedig 90-ről tette mindezt. Mindkét lakástípus ára utoljára 3 éve volt ezen, vagy hasonló szinten.
Hol, mennyi egy négyzetméter?
Az idei első félévben a Duna House által közvetített téglaépítésű lakások esetén a fővárost követően Somogy megyében keltek el a legdrágábban a lakások, 268 ezer Ft/m2 áron. Ennek fő oka a Balaton-parti településeken (Balatonlelle, Siófok, Balatonföldvár) megvásárolt új vagy újszerű lakásainak magas ára volt.
És a fővárosban?
Nem sokkal maradt el ettől az ártól elsősorban Győr és Sopron lakásainak négyzetméterára sem. Budapesten legdrágábban az V. kerületben vásároltak (379e Ft/m2), majd az I. és II. és III. kerületek következtek. Legolcsóbb régió vidéken Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt 87-, a fővárosban pedig a XXI. kerület 162 e Ft/m2 árával. Győr-Moson-Sopron megyében a panelek is magas árat produkáltak az első félévben, sőt a 182 ezer forintos négyzetméterenkénti ár az átlag fővárosi 177 ezernél is magasabb lett.
Ezt követte Hajdú-Bihar 154 ezerrel, majd Pest és Bács-Kiskun, ahol még 140 ezer fölött vették a panellakásokat. A legalacsonyabb áron Tolnában 98– és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben 84 ezer Ft/m2 összegért keltek el a panelek. A fővárosban a legdrágábbnak a IX. kerület bizonyult 234 ezres négyzetméterenkénti árával. Ezt követi a XI. kerület 222 ezerrel, majd a XVI. és XIII. nem nagy különbséggel elmaradva. A legalacsonyabb, 140 ezer körüli fővárosi átlag a XVIII., XX. És XI. kerületekben mutatkozott.
Mennyit lehet alkudni?
Az összes ingatlantípus vásárlási adatai alapján idén eddig a Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei eladóknak kellett a legrugalmasabbnak bizonyulniuk. Mindkét megyében a vevői alku átlaga 10 százalék volt. Budapesten a XVI. és XXIII. kerületekben tudtak a vásárlók a legtöbbet faragni az árból, mégpedig 7 százalékot.
A legalacsonyabb értékek Győr-Moson-Sopronban mutatkoztak, ahol az intenzív forgalom hatására nemcsak az árak voltak magasak, de az irányárat is csupán átlag 2 százalékban kellett csökkenteni és a vevők is mindössze 5 százalékot alkudtak. A legkisebb vevői alku egyébként két budapesti kerületben volt mérhető a X. és XIX.-ben, ahol mindössze 2 százalék volt ez az érték.
Befektetésnek se rossz egy lakás
Közel minden harmadik tranzakció befektetési céllal történt, az általuk megvásárolt ingatlanok átlagértéke pedig 14,5 millió forint volt. Az egyébként ugyanekkora arányt képviselő elsőlakás vásárlók így a második helyre szorultak 25 százalékkal. Vidéken a befektetők már jóval kisebb jelenlétről tanúskodtak, itt az arányuk júniusban csupán 13 százalék volt. Az elsőlakás vásárlók és a nagyobba költözők 27-27 százalékos arányt képviseltek.
Budán idén inkább a drágább kategória volt a kelendőbb. Míg tavaly az 5-10 millió közötti ársávban történt a vásárlások harmada, idén ez a sáv 20 százalékra esett és inkább e fölött történtek a tranzakciók. A legnagyobb ugrás 14-ről 21 százalékra a 15-20 millió közötti ársávban történt.
Nőnek az igények
Beszédes adat még, hogy tavaly Budán 2 százalékot tett ki a 160 m2 fölöttiek kategóriája, idén ugyanez már 5 százalék. Pesten nagyjából ugyanez látszik, csak kisebb arányú eltolódással. Itt az 5-10 millió közöttiek a teljes forgalom 42 százalékát tették ki a tavalyi 47 helyett. Vidéken nincs jelentős eltérés a két időszak összehasonlításában. A vásárlások fele továbbra is az 5-10 milliós ársávban zajlik és közel minden ötödik ez alatt. Pest megyében sincs látványos különbség, minden harmadik tranzakció 5-10 millió forint között bonyolódott és minden negyedik az egyel nagyobb, 10-15 millió közöttiben - írja a Duna House.
A tárgyalások folytatódjanak a szövetségi kormánnyal. 
