Cikkünk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg.
Egy február elején közölt tanulmány szerint az e-kereskedelem lendülete a tavaly májusi csúcs után visszaesett, majd az év végére a legtöbb iparágban stabilizálódott, de potenciál még számos területen van: nemzetközi statisztikákból kiolvasható, hogy a korlátozások miatt a magasabb jövedelmű háztartásoknál szemmel jól látható jövedelem halmozódhatott fel, amit ezek a háztartások korábban utazásra, étteremre, sportra költöttek, de a pandémia miatt nem használtak fel. A szakértők szerint a magyar piacon is jelen van ez a vásárlói réteg. Megfelelő célzással és prémium termékkínálattal meg is lehet őket találni.
Mi következik mindebből? A tovább erősödő online piacot az infrastrukturális és szakképzési oldalról is érdemes megtámasztani. Utóbbi ugyan zajlik, de nem elég átfogóan és a mennyiséget tekintve sem érjük el a szükséges szinteket. Egy logisztikai szakember és a raktárakban dolgozó szakmunkások is komoly informatikai képzésen esnek át, az automatizáció és a robotizáció itt is gyorsan halad. A raktár rendszereket tudni kell megfelelően üzemeltetni, ehhez folyamatos utánképzések is kellenek.
Jöjjön egy kis fizetési körkép!
A fizetések.hu szerint a szállítmányozásban és a logisztikában 235-500 ezer forint közé esik a havi bruttó átlagbér, pótlékokkal és juttatásokkal együtt, de a közép- és felsővezetőknél jóval magasabb ez a sáv. Bontásban ez úgy néz ki, hogy a legalul lévő raktáros 220-384 ezer forint közötti bruttó alapbért kap, egy raktárvezető már 300-720 ezer forint közötti értékeket. A logisztikai menedzserek bruttó fizetése 350-970 ezer forint között mozog, míg a csúcsvezetőké 600 ezer és 1,5 millió forint között.
Nézzük most az ingatlanos infrastruktúrát!
Mára a korszerű raktárak szinte teljesen megteltek, a kihasználtság 98 százalékos Budapesten és a fővárosi agglomerációban. A big boxoknak is hívott logisztikai központok már nem képesek kiszolgálni az e-kereskedelemben érintett vállalkozásokat. Nem véletlen, hogy legutóbb a Futureal, az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztő cég önálló raktáros üzletágat nyitott, hatalmas egységeket fog építeni a következő években a főváros körül.
Tavaly a negyedik negyedévben két új logisztikai létesítményt adtak át Budapest környékén: az Inpark Páty területén egy 10 630 négyzetméteres, míg a nagytarcsai Budapest East Business Parkban egy 13 170 négyzetméteres új épület került az állományba. A negyedév végén a Budapest környéki modern ipari/logisztikai állomány 2 374 900 négyzetmétert tett ki. Mindegyik új projektnél az elsők között szerepelnek a környezettudatos, vagyis a zöld szempontok.
Érdemes kiemelni, hogy miközben a kereslet negyedévről-negyedévre rohamosan emelkedik, tovább csökken az átlagos tranzakcióméret, vagyis egyre kisebb területeket bérelnek a vállalkozások, tavaly az utolsó negyedévben ez már csak 5 510 négyzetmétert tett ki. Mind több tehát a szereplő a keresleti oldalon, egyre többen vágnak bele az e-kereskedelembe és kezdetben nem feltétlenül nagy területre vágynak. Az év végén összesen 48 000 négyzetméternyi terület állt üresen, és mindössze egy épületben volt elérhető 5 000 négyzetméternél nagyobb szabad raktárterület.
Nincs hátradőlés, fejleszteni kell
A LogiNet Systems belső felmérése szerint tavaly közepes és nagyvállalati partnereinek leggyakrabban a megszakadt ellátási lánc és a növekvő kereslet kielégítése volt a legnagyobb probléma, de sok helyen kihívást jelentett a készletkezelés, az ügyfélszolgálat leterheltsége, illetve a kiszállítási kapacitási korlátok menedzselése is. A jövőben többségük a webes infrastruktúra fejlesztését, az online marketing-költségvetés növelését és e-kereskedelmi jelenlétük bővítését tervezi. “E-kereskedelmi partnereink túlnyomó többsége az elmúlt év fogyasztói és piaci változásaira reagálva több egyedi fejlesztést terveznek a digitális csatornákon. Ennek sikere attól is függ, mennyire képesek helyesen reagálni ezekre a trendekre. A 2021-es év a vizsgázás éve lesz: kiderül, kik azok, akik sikeresen tudják majd alkalmazni 2020 tapasztalatait.” - mondta Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője.
Európában a befektetők sem pihennek, elegendő talán egyetlen adat: tavaly logisztikai ingatlanokra 38,64 milliárd eurót költöttek, 2013 óta ez a legmagasabb összeg ilyen célra. A Savills nemzetközi ingatlan tanácsadó szerint a vén kontinensen hamarosan fizikailag is megjelennek a nagy kínai és más ázsiai e-kereskedők, köztük az Alibaba. Ez az óriáscég nagyot ment tavaly is: nemzetközi nagykereskedelmi bevételei 53 százalékkal nőttek és elérték az 577 millió dollárt – idézte az adatokat a cnbc.com összeállítása.
Szingapúrból a GIC szuverén alap két nagyobb logisztikai ingatlanügyletet is végrehajtott 2020-ban, ezzel tovább növelte európai jelenlétét. Az ugyancsak szingapúri, ipari ingatlanokat is kezelő GLP pedig arról számolt be, hogy tavaly 69 százalékkal nőtt a bérlői aktivitás a hozzá tartozó európai logisztikai központokban, összesen kicsit több mint egymillió négyzetméternyi területet kötöttek le olyan bérlők, mint az Amazon, a DHL, az XPO Logistics és a kínai SF Express. Az amerikai Blackstone magánbefektető cég eközben Dél-Kínában nyomult, lezárt egy 1,1 milliárd dolláros tranzakciót, amely során többségi tulajdont szerzett egy ottani logisztikai központban.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
