Hirdetés
Hirdetés

Erre ismét kevesebb pénz jut a költségvetésben

2019. június 12., 13:20

A munkaerőhiány mellett nem ritkák a helyi munkaerőpiaci krízisek, amelyek olykor több száz ember munkáját fenyegetik. A 2020. évi költségvetés alapján az állam csökkenti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásait. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi áll a háttérben, milyen változások voltak az elmúlt 10 évben?

A SZEFO Zrt. szegedi varrodája főleg megváltozott munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztat. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
(MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését segítse elő. Az NFA egyik bevételi lába a munkajövedelem utáni befizetések. Az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék egy része, valamint a szociális hozzájárulási adó, szintén évente megállapított része az egyik ilyen jellegű bevételi forrás. A másik pedig a szakképzési hozzájárulás teljes egésze. Ezekből, illetve lényegében az Európai Uniótól kapott visszatérítésekből működik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.

Az NFA három feladatot kell, hogy ellásson. Egyrészt a már munkanélkülieknek támogatást kell nyújtania a munka kereséséhez (kiegészítve egy átmeneti pénzügyi segítséggel), másrészt a helyi foglalkoztatási krízisek kezelését, új munkahelyek létrehozásának ösztönzését kell biztosítania. Ezek mellett harmadik feladatként a szakképzéshez, átképzéshez szükséges forrásokat biztosítja, a programokat menedzseli.

Hirdetés

Nincs kiszámíthatóság

Azt pedig, hogy mennyi a pontos bevétele az alapnak az éves költségvetésben döntik el. Valójában semmilyen köze sincs ahhoz, hogy mennyien dolgoznak, vagy mennyi a munkaadók, munkavállalók befizetése. Ugyanis a kormány akár már előre elvonhat ebből a pénzből. A jövő évi költségvetési tervezet szerint ez most meg fog történni, mivel 71 milliárd forintot (a teljes kiadási oldal 16%-át) a központi kasszába be kell fizetnie a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak.

Az adatok azt mutatták, hogy 10 év alatt 100 milliárd forinttal emelkedett az NFA bevételi oldala. Érdemes összehasonlítani, hogy miből tevődött össze a két év bevételi „lába”:

2010. évi bevételek (milliárd forint)

megnevezés

2020. évi várható bevételek (milliárd forint)

47

szakképzési hozzájárulás

112,3

186,8

egészségbiztosítás és munkaerőpiaci járulék NFA-t megillető hányada

237,4

32,8

EU-s programok visszatérülése

70

54,2

rehabilitációs hozzájárulás

-

8,8

egyéb

4

Miközben az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék NFA-t megillető hányada nominál értéken csak 27 százalékkal emelkedett, ugyanezen időszakban az átlagbér 95 százalékkal nőtt. Amennyiben a foglalkoztatotti létszám bővülését nem számoljuk, akkor is jelentősen növelni kellett volna a munkaerőpiaci járulékból beszedett pénzeket.

Ennek az oka financiális oldalról nézve, hogy a kormányzat jelentősen átalakította az adó- és járulékrendszert, és csökkent a munkaerőpiaci járulék mértéke is (2,5%-ról 1,5%-ra). Mindezt úgy, hogy csak a foglalkoztatottnak maradt meg ez a járulékforma, a munkáltatónak megszűnt, pontosabban beleolvad a szociális hozzájárulási adóba.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Elfogyott az idő: a világ vezetői is egyezkednek a tengerek védelméről

Elfogyott az idő: a világ vezetői is egyezkednek a tengerek védelméről

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében. Valljuk be, ennek itt volt az ideje.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön kiirtanád a magázást a magyar nyelvből?