Hirdetés
Hirdetés

Ezt kérdezték az Olvasók - ezt válaszolta Orbán Viktor

2019. január 10., 16:08

Olvasóink kérdéseire is választ adott a miniszterelnök mai sajtótájékoztatóján: szerinte a korrupt országok szegények, mi viszont nem vagyunk azok, az eurót pedig már nem is akarjuk bevezetni. Cikkünkben nem csak a kormányfő válaszát közöljük, hanem Olvasóink kérdéseiből is szemezgetünk - a függönyvarrástól a novellaírásig.

Budapest, 2019. január 10. Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. január 10-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor a mai sajtótájékoztatón. MTI/Koszticsák Szilárd

Ön mit kérdezne Orbán Viktortól? Ezzel a címmel tettünk közzé felhívást tegnap lapunkban és a Facebook oldalunkon. Arra kértük az Olvasókat, hogy amennyiben kérdésötletük van a kormányfőhöz, küldjék el nekünk, és kollégánk megpróbálja azt feltenni neki a mai kormányinfón.

Sok kérdés érkezett

Hirdetés

A felhívás nyitott fülekre talált: ma reggelig több tucatnyi kérdés érkezett hozzánk. A felhozatalból végül két kérdést választottunk: az egyik a korrupció elleni küzdelemre vonatkozott (ezt többek között „roccobaba” tudakolta), a másik arra, hogy be akarja-e még egyáltalán vezetni a kormány az eurót (ezt Csurgai Péter kérdezte a Facebookon)?

A Privátbankár.hu-t és az Mfor.hu-t közösen képviselő kollégánknak, Baka F. Zoltánnak végül sikerült mindkét kérdést feltennie a kormányfőnek a több mint két órásra nyúlt sajtóeseményen.

Korrupció: nem vagyunk szegények

Orbán Viktor a korrupcióról azt mondta: ennek nincs elfogadható szintje, a kormány zéró toleranciát alkalmaz. Szerinte érdekes elgondolkodni azon, mi volt 2010 előtt és mi van most - akkor nem volt növekedés, csökkent a közvagyon, nőtt a hiány, Orbán szerint részben azért, mert ellopták a közvagyont.

Most viszont ennek az ellenkezője megy végbe, márpedig Orbán szerint kizárt, hogy jelentős korrupció mellett ez megtörténhetne. A korrupt országok szegények - mondta Orbán, mi viszont nem vagyunk azok.  (A teljes cikket itt olvashatja.)

Euró: nincs tervben

A kormányfő az euró-bevezetést firtató kérdésünkre kifejtette: az unió hármas tagolása - eurózóna, schengeni zóna, az unió mint teljes közösség - akár végleg fennmaradhat. Vagyis lehet egy csoportja az uniós országoknak, amely nem lesz tagja az eurózónának. Tehát az sem kizárt, hogy soha nem fogunk euróval fizetni Magyarországon.

Hozzátette: jelenleg nincs olyan állapotban az eurózóna, hogy tagjaivá váljunk. Céldátum sincs, amelyet a kormány tűzött volna ki az uniós közös pénz bevezetésére. (A teljes cikket itt olvashatja.)

A kérdéseinket és a kormányfői válaszokat teljes egészében itt tekintheti meg (48:35-től):

Az olvasók egyébként számos bel- és külpolitikai, valamint gazdasági témát érintettek, emellett személyes (és nem minden esetben szalonképes) üzenetet/javaslatot is megfogalmaztak a kormányfő számára. Most ezekből szemezgetünk, a teljesség igénye nélkül:

Az alapkérdések:

- Méltóztatik-e a Fidesz a 2022-es választáson végre egy választási programot írni, nem pedig csak biankó kormányzati felhatalmazást kérni?” (Rostos Gyula)

- Ha egy demokratikus választáson bármelyik ellenzéki párt nyerne vagy esetleg egy összefogás által veszítené el a hatalmát, átadná-e a hatalmat békés úton annak tudatában, hogy valószínűleg eljárást indítanának ellene, aminek a végén hosszú évekre börtönbe kellene vonulnia, teljes vagyonelkobzás mellett? (Szabadság István)

- Miért épültek fel előbb a stadionok, a szuperkórházak meg még csak tervben vannak? Miért nem kérdezte meg a kormány a nemzeti konzultációval, hogy az emberek előbb a stadionokra akarják-e a közmilliárdokat költeni, vagy inkább előbb az egészségügy rendbetételére? (konzekvensen)

- Mikor hoznak jogszabályt arról, hogy az adótartozásokat felhalmozó cégeket csak úgy lehessen eladni, ha az új tulaj kiperkálja a tartozást? (Tóth Edit)

- Mikortól akarja végre elismerni munkaviszonynak a Kormány az otthonápolást? (Szuchy Margó)

És még sorolhatnánk.

A bónuszkérdések:

- Hová lett az az Orbán Viktor, aki 1998-2002 között vezette az országot? (Etelka Gál Véseiné)

- Mi lett volna belőled, ha nincs Soros és Simicska? (Szarka Antal)

- Fej vagy gyomor? (Darvas Milán)

- Mikor várható a lemondása? (Berei Anna Mária)

- Miért nem fogyózik? (Borbély Csaba)

- Mit szed? (Orosz Péter)

- Hogy bírja elviselni, hogy kénytelen ennyi buta, igénytelen, rosszindulatú, hazaáruló ember miniszterelnöke is lenni? (Tóth Mária)

- Ha esetleg új szobába költözik, varrhatom-e a függönyöket neki? (Feigl-Hittl Brigitta)

És végezetül:

- Elolvasta-e a novellámat, amit az FB oldalára tettem fel 2x, de nem jelent meg, csak egy kommentben. Tehát: ELOLVASTA-E? (Torma István)

Köszönjük, kedves Olvasók a közös munkát, folyt. köv.!

1,5 millió forint jól jönne? Találd meg a legjobb ajánlatot!

Előrébb tudsz lépni 1,5 millió forinttal? Találd meg a tucatnyi ajánlat közül a legjobb hitelt személyi kölcsön kalkulátorunk segítségével! Ha 60 hónapos futamidőre vennél fel 1,5 millió forintot és számít a törlesztőrészlet nagysága, ezek a legkedvezőbb ajánlatok a kalkulációk szerint: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönével 30 327 forintos havi törlesztőrészlet és 8,17 százalékos THM mellett vehetjük fel a kölcsönt. A Raiffeisen Bank személyi kölcsönét 30 379 forintos törlesztőrészlettel, 8,97 százalékos THM-mel igényelhetjük. 32 110 forint a Budapest Bank Online Prémium személyi kölcsönének törlesztőrészlete 10,50 százalékos THM mellett. Az Erste Most Extra személyi kölcsönt pedig 32 606 forintos törlesztőrészlettel és 12,05 százalékos THM-mel igényelhetjük. További ajánlatok érdekelnek, esetleg nagyobb hitelösszeg? Használd ezt a hitelkalkulátort!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Támadnak a hackerek - mennyit érnek a zsarolóvírusok és az ellopott adatok a dark weben?

Támadnak a hackerek - mennyit érnek a zsarolóvírusok és az ellopott adatok a dark weben?

A kiberbűnözés 3 billió dolláros kiadást jelentett világszerte 2015-ben, és az előrejelzések szerint ez az összeg 2021-re 6 billióra emelkedik. A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értjük. Például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?