Hirdetés
Hirdetés

Újra kell írni a tankönyveket – így fektet be egy fizikus a magyar piacon

Eidenpenz József, 2015. február 02., 06:08

Egy éves az alap, amelynek kezelője a természettudományok módszereit is beveti a vagyonkezelésnél. A forint szerinte nem drága, a magyar részvények eleget estek, leginkább azonban a Mol, az OTP, és az MNV devizakötvényeit kedveli. A Bitcoin nem halt meg, de magyar alapba egyébként sem lehet vásárolni belőle.

Privátbankár: Mostanában nagyon felkapottak az abszolút hozamú alapok, a Superposition Alapról viszont egyelőre keveset tudni. A szabályzata szerint többféle módszerrel is kezelik egyszerre. Hogyan működik ez?

Szabó Dávid: A Superposition 2014 elején indult, jelenleg a track recordját építi. (Visszamenőleges teljesítményindexét, referenciáját – a szerk.) Egy kísérleti alapról van szó, ami jelenleg csak korlátozottan vásárolható meg. Az alap megközelítése, hogy több lábon állva, több szempontot figyelembe véve hoz befektetési döntéseket. Van egy hagyományos fundamentális láb, amelyhez a Concorde Alapkezelő elemzőcsapata ad nagy segítséget. Emellett egy másik módszer, hogy statisztikai modelleket csinálok. Nem mindig és minden esetben, csak amire lehet és érdemes. Előfordul, hogy az elemzés eredményéből nem lehet levonni következtetéseket, ahogy olyan is, amikor sokat segít, megtámogat valamilyen döntést, fundamentális elemzést.

Hirdetés

P: Milyen lábai vannak még az elemző munkának?

Sz. D.: Kísérleti jelleggel dolgozom programozókkal is és igyekszünk olyan algoritmusokat kidolgozni, amelyek segítenek megtámogatni kereskedési döntéseket, azaz „algoritmikus tradinggel” is próbálkozunk.

P: Ha jól értem, fundamentális alapon, statisztikai modellekkel, technikai alapon és algoritmikus matematikai módszerrel is kereskedik az alap?

Sz. D.: Így van, de ezt nem szeretném túlmisztifikálni. A döntések túlnyomórészt a szokásos befektetői eszköztárra épülnek, de valóban közel állnak hozzám ezek a módszerek. Folyamatos tapasztalás, hogy mi az, ami jobban működik, mi az, ami kevésbé, és mit érdemes használni a későbbiekben is.

P: Olyat már hallottunk, hogy egy alap a fundamentális és a technikai elemzést vegyíti.

 

Sz. D.: Van, amikor az egyik módszer működik jobban, van, amikor a másik, igyekszünk rájönni, hogy mikor melyik. Én abban hiszek – és az alap neve is arra utal –, hogy vannak különböző, nem közgazdasági tudományágak, szakterületek, amelyek adhatnak hasznos ötleteket a pénzügyi döntésekhez. Ezek összegződéseként, azaz szuperpozíciójából teremtődik meg aztán az, amit az alap árfolyamgörbéjén látunk.

Igyekszem olyan módon gyűjteni az ötleteket, ahogy a szuperpozíció elve érvényesül a fizikában. Például amikor egy tóba követ dobunk, azt önmagában jól le lehet írni, de ha kettőt, akkor a két hullámkép összegződik, van, hogy kioltják egymást, van, hogy erősítik. Én azokat a pontokat igyekszem megkeresni, ahol erősítik egymást. Szeretnék több nézőpontból rálátni a piacokra.

P: Már értem, miért Fizikus néven ír blogot

Adatlap

Név: Superposition Származtatott Befektetési Alap
Indulás dátuma: 2014.01.21
Árfolyam (2015.01.27): 1,0954 Ft.
Nettó eszközérték (2015.01.27):
560 millió Ft.
Indulástól számított évesített hozam (2015.01.27): 9,4%
(forrás: www.bamosz.hu)

Sz. D.: Valóban, eredetileg fizikus vagyok, azután sokat tanítottam másokat, de mindig is erős késztetés volt bennem más tárgyakat is megismerni, megérteni. Ahogy egy portfóliókezelőnek is sokféle dologra kell, hogy rálátása legyen.

P: Mikor fog vajon kikristályosodni, hogy milyen módszerrel kezelik leginkább ezt az alapot?

Sz. D.: Szeretnék felkészült lenni arra, hogy a piac szerkezete változni tud. Amikor valami működik, akkor esetleg egy másik módszer nem és fordítva. Nem tudom azt megmondani, és nem is szeretném, hogy mikor milyen módszert fog az alap alkalmazni. A tipikus befektető pénzt szeretne keresni, egyáltalán nem érdekli, hogy milyen módszert használ az alap. Én pedig azzal szeretnék pénzt keresni, amivel éppen lehet.

P: Többször hallottam a Concorde Alapkezelő portfólió-menedzsereitől valamilyen folyamatról vagy befektetésről, hogy „most ezt gondoljuk, de holnap lehet, hogy valami teljesen mást”. Itt viszont nem csak a befektetések, hanem a döntési, elemzési módszerek is változnak és diverzifikálódnak?

Sz. D.: Pontosan, jól foglalta össze.

P: Hogyan lesz egy fizikusból alapkezelő? Volt ennek előzménye?

Sz. D.: A saját pénzemen kezdtem befektetéseket kezelni napi szinten 2007-ben, nem sokkal a válság kitörése előtt, ami teljesen zöldfülűként ért. Akkor a saját zsebemhez képest rengeteg pénzt veszítettem, de felbecsülhetetlen értékű tapasztalatra tettem szert. A rutinos, öreg befektető kollégáim szerint szerencse, hogy pár millió forinton tapasztaltam meg azokat az időket, és tanultam meg egy életre a kockázatkezelés fontosságát. Az biztos, hogy még egyszer annyi hibát egyszerre már nem fogok elkövetni, mint akkor.

Habár másfél évig csak kudarcélmény ért, mégis éreztem, hogy ez egy nekem való terület. És amikor jöttek a pénzügyi sikerek is, egyre több barát, ismerős és ismerős ismerőse talált meg azzal, hogy kezelném-e az ő megtakarításaikat is. Ebből nőtt ki aztán a Superposition alap. Persze időközben folyamatosan képeztem magam, elvégeztem a közgázt is.

P: A svájci frankkal kapcsolatos január közepi minipánik a nettó eszközértékből ítélve érintetlenül hagyta az alapot, sőt még nyert is valamicskét.

Sz. D.: Igen, volt euró/frank put opcióm, amely nem volt ugyan nagy, de pont ilyen váratlan helyzetre volt félretéve. Ezen nyerni tudtunk, ebből a szempontból jól vizsgázott az alap. Kis pozíció volt, de húszszoros összeget hozott.

P: Mi van még az alapban?

Sz. D.: Jó döntés volt a Graphisoft Park-részvény vétele az utóbbi egy évben. Szeretem a magyar devizás vállalati kötvényeket is, mert a magyar kamatok csökkenőben vannak, várhatóan lent maradnak, és a magyar befektetők is keresik az olyan eszközöket, amelyeken kamatot, hozamot lehet elérni. Ráadásul manapság sokan nem bíznak a forintban sem, inkább euróra váltják a pénzüket. Sok kisbefektető befektetési alapokon keresztül vásárol belőlük, és esetleg nem is tud erről.

Egy másik érvem, hogy a Mol, az OTP, amelyek ezek mögött a kötvények mögött állnak, tőkeerős, fizetőképes cégek. Sok pénzük van, de nincsenek igazán jó befektetési lehetőségeik a saját üzletágukban, amire jelenleg el tudnák költeni ezeket az összegeket.

Számukra tehát logikus döntés lenne, hogy a végtelen lejáratú kötvényeiket, amelyekre a jövő évben visszavásárlási opciójuk van, visszavegyék, és így a jövőben ne kelljen ezek után kamatot fizetniük.

P: Névérték alatt nem tudják visszavenni ezeket a kötvényeket?

Sz. D.: Elvileg ez lehetséges lenne – például aukción –, de a befektetők valószínűleg nem adnák vissza a papírokat alacsony áron.

Egyébként az is vonzó számomra ezekben a vállalati papírokban, hogy a cégek saját vezetői is nagy tételben vásárolták és tartják a kötvényeiket, ami azt jelenti, hogy bíznak bennük. Ráadásul az euróban történő pénznyomtatás előtt állunk, így az euróban jegyzett kockázatosabb eszközökre várhatóan bőven lesz kereslet a jövőben. Mindezen érvek szuperpozíciójából az következik, hogy érdemes megvásárolni őket.

Persze garancia semmire nincs, akadnak ellenérvek is, például ha kockázatkerülő módba kapcsolna valamilyen okból a világ.

P: Állítólag akkor ömlöttek ezek a kötvények nagy tételben a nyilvános tőkepiacra, amikor leminősítettek bennünket a bóvli kategóriába. Mi lenne, ha ismét a befektetésre ajánlott kategóriába kerülnénk?

Sz. D.: Az mindenképpen pozitív fejlemény lenne, és van is rá esély, hogy a közeljövőben ez megtörténik, legalábbis feljebb minősítenek bennünket.

P: A többi magyar befektetési eszközből is vásárol az alap?

Sz. D.: Igen, ezekkel kapcsolatban most inkább pozitív a véleményem. Korábban sokat estek a részvények, némelyik kezd jó befektetési célponttá válni. (Az interjú elkészülte óta mintegy 1000 pontot emelkedett a BUX – a szerk.)

P: Ha az amerikai kamatszint növekszik, nem fordulnak el a kockázatosabb eszközöktől a befektetők, és nem fog tovább esni minden? Vagy ez már korábban bekövetkezett.

Sz. D.: Közhelyes bölcsességgel tudok válaszolni: minden lehetséges, kockázatok mindig vannak.

A cikk az alábbi oldalakon folytatódik
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

Míg a 90-es évek elején kevesebb, mint 10 ezer forint volt a kötelező átlagdíj és mindössze 19 milliárd forintot fizettünk a mostani 140 milliárddal szemben. Azt is kevesen tudják, hogy nálunk a legolcsóbb a kötelező Európában. Már év közben is lehet biztosítót váltani, de mit fedez pontosan a biztosítás?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?