Nálunk még nem elterjedt csalási módszer, de miért pont ez ne gyűrűzne be előbb-utóbb. A német sajtó viszont gyakran foglalkozik vele, annál meglepőbb, hogy még mindig vannak, akiket be lehet palizni, mert újabb és újabb botrányok követik egymást. Általában penny stock-módszerként emlegetik azt, amikor valamilyen filléres értékű, de legalábbis nagyon illikvid – azaz csak ritkán és kis mennyiségben forgó – részvényt sóznak rá a gyanútlan kisbefektetőkre.
Kell egy tudatlan vevő
A dolog lényege, hogy a rossz gazdasági helyzetben levő, csőd szélén táncoló vagy csődben levő részvénytársaságok részvényeinek piaca sokszor egészen alacsony összegű megbízásokkal is elmozdítható. Ha az egész részvénytársaság esetleg csak százezreket ér (euróban vagy dollárban), és ennek nagy része is nagybefektetők kezében van, akkor alig van a piacon szabad részvény. Ha valaki nagyon olcsón összeszed egy szép csomagot ezekből, akkor a következő nagyobb vevő esetleg kis megbízással is durván eltérítheti az árat. A bűnöző pedig nagy nyereséggel megszabadulhat az árujától.
De kik legyenek a következő vevők? Erre találták ki a kéretlen e-maileket, azaz a spam-et, ami válogatás nélkül szedi áldozatait, milliók postafiókjába eljutva. Ha ezek közül csak egészen kevesen harapnak rá a csalira, már nyert ügye lehet a csalónak. De vannak, akik jóval komolyabbnak látszó, igényes kivitelű postai levélben, faxon követik el ugyanezt az átverést, vagy telefonon hívogatják a potenciális balekokat.
Szédítő nyereségekkel kecsegtetnek
Naponta ezer és ezer olyan elemzés készül brókercégeknél, bankoknál, független elemzőknél, amelyek valamely értékpapír vagy árucikk, kötvény vagy más befektetés vételét vagy eladását ajánlják. A laikus ezek között nem biztos, hogy különbséget tud tenni, nem mindig tudja kiszűrni, ha átveréssel, nem létező céggel találkozik.
Az ingyen és kérés nélkül kapott dolgok azért sokak számára gyanúsak. Ezért egy kifinomultabb verziója a hasonló csalásoknak, amikor magát az aranytojást tojó tippet is pénzért árulják. „Találtam egy részvényt, amely legalább 50 százalék nyereséget fog elérni 2003-ban” – írja egy hasonló német nyelvű levél tárgya. Utána még számos további mézesmadzag következik, különböző időtávokra még szédítőbb nyereségek lehetőségét csillantják meg, amihez a tőkeáttételt is bevetik.
Az Apple mint a csalók fegyvere
A befektetést nem nevezik meg, de az ideológia mindehhez a nagy fordulatot bemutató, felpattanó (turnaround) részvények világa. Hosszasan részletezik, hogy ha valami leesett értékének tíz százalékára, az 900 százalékot fog emelkedni, ha majd visszamászik az eredeti szintre. Persze abból, hogy valami leesett, nem következik, hogy emelkedni is fog, sőt igazából az a valószínű, hogy nem véletlenül volt a zuhanás.
Mindenesetre mindig lehet olyan példát találni, amivel dobálózni lehet, előszeretettel rángatják elő például az Apple-t, amelynek valóban sikerült a feltámadás. A levél legeslegvégén kattintva mindenesetre kiderül, hogy aki jelentkezik a nagyszerű elemzésre, az egy hetente 19,60 (ha pénzvisszaadási garanciát is kérünk, akkor 29,80) euróba kerülő hírlevélre fizetett elő.
Te még hiszel a mesékben?
Az egész levél több, mint gyanús, hiszen csak a fele igaz, és valaki csak évi 50 százalékos hozamot tud elérni, annak nemigen van szüksége arra, hogy 19,60-ért árulja a tippjeit. A világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett például hosszú távon, évtizedek alatt évente mintegy húsz százalékos dollárhozamot tudott felmutatni.
Másrészt aki ilyen határozottan kijelenti, hogy tudja, mit fog csinálni egy részvény a következő évben, az biztosan csaló, mint aki a jövő heti lottószámokkal házal. Hiszen a részvényárfolyamok igencsak kiszámíthatatlanságukról híresek.
Egész tőzsdei szekciót zártak be miattuk
A német pénzügyi felügyeletnek, a Bafinnek is ad munkát ez a csalási forma. Novemberben például a PG Alluvial Mining nevű céggel kapcsolatban adott ki egy közleményt, amelynek az volt a lényege, hogy a befektetők nagyon óvatosak legyenek az ezzel kapcsolatos telefonos és spam-ben terjesztett ajánlásokkal, mert fennáll a veszélye, hogy téves adatokon alapulnak és érdekkonfliktusokat rejtenek – írta a Graumarktinfo.de. (Hétköznapi nyelven megfogalmazva csalók művei.)
A PG Alluvial Mining egyébként a Frankfurti Tőzsde First Quotation Board (FQB) nevű plattformján forgott, ahol újonc, feltörekvő tőzsdei vállalatok részvényeit forgalmazták, alacsony szintű bevezetési feltételek mellett. Ezt a szekciót december 15-ével be is zárták, és mintegy 700 vállalkozás jegyzése ezzel meg is szűnt, de kötvények is jártak így.
Jövünk, rábeszélünk, eltűnünk
A piac bezárásának talán fő indoka éppen az, hogy a csalók terepévé vált – írja a német sajtó. Nemcsak az említett árfolyam-manipulátoroké, hanem a cégek között is volt sok olyan, amely csak azért vezette be a részvényeit, hogy a befektetőket megvezesse. (Hasonló bóvligyanús papírok egyébként Budapesten is léteznek.)
De van még rosszabb eset is. A Graumarktinfo.de beszámol egy zürichi ügyvédről, Daniel Fischerről, aki évek óta gyűjti az adatokat egy csalássorozatról. Ennek során telefonon beszélik rá egy „titkos tipp” alapján az ügyfeleket bizonyos értékpapírok vásárlására és a pénz átutalására. Később, úgy fél év múlva újra jelentkeznek, hogy nehézségek léptek fel a céggel kapcsolatban, de némi jogi költség fejében visszaszerzik a pénzt kamatostul. Ha azután ezt is átutalta az ügyfél, mert minden olyan komolynak látszott, akkor pedig eltűnnek.
Hontalan csalóknak nincs felügyelete
Az üggyel kapcsolatos nagy gond, hogy egyik pénzügyi felügyelet sem foglalkozik vele, mert senki sem tudja, hogy a csalók melyik országban működnek – mondta el az ügyvéd. Fischer most azzal próbálkozik, hogy összegyűjti a károsultak panaszait, és a bankok ellen nyújt be összevont keresetet, akik a bűnözők számláit vezették. Hogy ez sikerrel járhat-e, azt azonban nem lehet megítélni.
Az, hogy a külföldi filléres részvényekkel kapcsolatos csalások Magyarországon még nem terjedtek el, amiatt is lehet, hogy bár már a világ összes tőzsdéjéhez hozzá tudunk férni otthonról, interneten hazai vagy külföldi brókercégeken keresztül, ezzel még csak a lakosság kis része él, és azok is tőkepiaci szempontból képzettebbek lehetnek az átlagnál.
Sorozatunk előző részei:
A pilótajáték ezer formában éled újjá
Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad
Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig
Magyar vállalatok rémálom-kötvényei
A beválthatatlan és elinflált kárpótlási jegy
Keressen naponta 600 eurót és egyéb átverések
Hasonló témájú cikkek:
Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?
Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után