Hirdetés
Hirdetés

Segítség, zárolták a pénzt a bankszámlámon - mikor kapom vissza?

Gáspár András, 2017. február 09., 13:08

Szállásfoglalásnál, autóbérlésnél gyakori, hogy nagyobb összeget foglalnak be a számlánkon, hogy egy esetleges későbbi fizetnivalóra biztosan legyen majd fedezetünk - így biztosíthatják be a kereskedők, hogy a pénzükhöz jussanak. De mikor használhatjuk újra azt a pénzt, amit nem költöttünk el? Kapunk rá kamatot a zárolás alatt? A hitelkártyán kamatozik az összeg? Honnan tudjuk, hogy újra rendelkezhetünk a pénzünkkel? Megkérdeztük a hazai bankokat.

Hogy került "zárolt összeg" a bankszámlakivonatomra?

Hirdetés

A bankkártyás vásárlás ma már nem a világ csodája, a pénzügyileg legkevésbé tájékozott vásárlók is egyre gyakrabban használják a plasztikot - a jegybank statisztikái szerint mind a vásárlások száma, mind pedig az így elköltött összeg folyamatosan növekszik Magyarországon.

Ahhoz, hogy a vásárlás során az adott esetben egyik banknál fizetett számlánkon lévő pénz egy másik bank által üzemeltetett terminálon a kártyánkat lehúzva a kereskedő egy harmadik banknál vezetett bankszámláján landoljon, egy aprólékosan kidolgozott és pontosan kivitelezett informatikai folyamatnak kell végbemennie a háttérben, ami az egyszeri vásárlót egy szikrát sem érdekli. Egészen addig, amíg a számlakivonatán az egyenlege mellett meg nem jelenik egy "Zárolt összeg" nevezetű tétel. Mi ez, hogy került oda, ez most az enyém, a banké vagy valaki másé?

Egy "sima" bankkártyás fizetés esetén azt mondhatjuk: ezt a pénzt gyakorlatilag már elköltöttük, de a kereskedő számlájára még nem küldte tovább a bankunk. Az egyenlegünknek már nem része, nem rendelkezhetünk fölötte. Általában egy napon belül a kereskedő bejelentkezik érte és viszi is a pénzt. Ez is csak egy állomása a pénz áramlásának a bankok ügyfelei között.

Szállásfoglalás, autóbérlés: foglalhatják a pénzt

Máskor azonban a zárolás vagy foglalás eggyel nagyobb jelentőségű része a fizetési folyamatnak. Egy internetes szállásfoglalásnál például gyakori, hogy a foglalásnál használt bankkártyán a szállás árát részben vagy egészben előre zárolják - így távozáskor biztosan rendelkezésre áll majd az összeg, nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy a kedves turista esetleg nem tudja kifizetni a nyaralását. Ez egyfajta biztonságot jelent a szállásadóknak, sokkal gördülékenyebbé teszi az egész foglalási folyamatot, de adott esetben okozhat némi bosszúságot a turistáknak. Ha az utazás végén a recepción a foglaláskor is használt kártyával kiegyenlítjük a számlát, akkor a zárolás rövid időn belül tényleges tranzakcióvá alakul, a szállásadó boldog a pénzével, a turista pedig kipihenten távozik. Mi történik azonban, ha meghiúsul a nyaralás? Ha nem azzal a bankkártyával fizetünk, esetleg készpénzzel egyenlítjük ki a számlát? Hogyan és mikor rendelkezhetünk ismét a számlánkon zárolt összeggel?

Szintén gyakran találkozhatunk a zárolással akkor, ha autót bérlünk: ilyenkor a kaució száz vagy akár többszázezer forintnak megfelelő összegét lehetőségünk van szintén zároltatni a számlánkon. Ha a bérlés végeztével az autót a feltételeknek megfelelően sértetlenül, megtankolva leadjuk, akkor a kaució visszajár az ügyfélnek (vagy ha az általunk okozott kár, szennyeződés értéke nem éri el a kaució összegét, akkor a levonások után a fennmaradó összeg). De mikor használhatjuk újra az egyébként még a számlánkon lévő, de már zárolt összeget?

Az internetes bejegyzéseket olvasva és néhány kereskedővel, autóbérléssel foglalkozó vállalkozóval beszélve az a kép rajzolódott ki: a bankok gyakorlata nem egységes, van, aki pár nap alatt "visszaadja" az (egyébként a számlánkról el sem került) pénzt, máshol két hét alatt oldják a zárolást, de van, ahol egy hónapig ülnek rajta. Megkérdeztük a hazai bankokat, mi a gyakorlatuk az ügyben.

Mennyi ideig tart a feloldás, magyarán mikortól rendelkezhet újra a zárolt összeggel az ügyfél onnantól számítva, hogy a kereskedő kezdeményezte a feloldást?

A bankok által adott válaszokból kitűnik: sokkal inkább a kereskedőn múlik, hogy mikor használhatjuk újra a pénzünket. A CIB Bank azt közölte a Privátbankár.hu-val: ahogy az engedélykérés a tranzakcióra, úgy a törlés is szinte azonnal megérkezik a bank rendszerébe, (ha az nem e-mail/fax formájában, hanem rendszeren keresztül érkezik), és amennyiben a rendszer által automatikusan párosítható a foglalásban lévő tranzakcióval (engedélyszám alapján), úgy rögtön meg is történik a feloldás. A Gránit Bank, az MKB, az Erste Bank és a Raiffeisen is azt emelte ki: amennyiben a kereskedő megfelelő engedélyszámmal küldi be a feloldást, akkor azonnal újra rendelkezhet a pénzével, az OTP pedig a beérkezést követő első munkanapon oldja fel a zárolt összeget. A Budapest Bank is azt jelezte: azonnal, de legkésőbb másnap már ismét elérhetővé válik az ügyfél számára a foglalásban lévő tétel.

Az Unicredit válaszából az is kiderül, hogy a kereskedő nem ülhet akármeddig a pénzünkön: amint meg tudja határozni a terhelendő végleges összeget, a zárolást 24 órán belül törölnie, visszatérítenie vagy véglegesítenie kell. Miután a kereskedő erről szóló elektronikus üzenetét a bankkártyát kibocsátó bank megkapta, haladéktalanul módosítania kell a zárolt összeget - írták.

Ahogy az Erste Bank jelezte: összességében a kártyás tranzakciókkal kapcsolatos regulációkat és eljárásokat (ideértve a zárolások kezelését) a kártyatársaságok szabályozzák. Ha tehát valaki nem fér hozzá azonnal (vagy legkésőbb másnap) pénzéhez autóbérlés vagy szállásfoglalás után, akkor a kereskedő lehet a ludas. Ha nem a terminálon keresztül, elektronikus úton, hanem például faxon keresztül kéri a feloldást a banktól, akkor ez rádobhat pár napot az ügymenetre, de heteket biztos nem.

Hogyan győződhet meg az ügyfél arról, hogy a kereskedő kezdeményezte a zárolás feloldását? Kell erről igazolást kapnia?

Amennyiben a kereskedő elektronikusan, a POS terminálon indította el a zárolás feloldását, akkor a POS terminál a feloldásról automatikusan bizonylatot nyomtat, amit az ügyfél meg is kap. A nem POS-en indított feloldási kérelmek esetében a kereskedői gyakorlat eltérő, ám az ügyfél külön kérésére adnak igazolást - írta megkeresésünkre az MKB. Az Unicredit is azt írta: a kereskedőnek pontos és részletes tájékoztatást kell adnia a kártyabirtokosnak a tranzakció végleges összegéről és a benyújtás időpontjáról, valamint bizonylatot is, ha a kártyabirtokos jelen van.

A feloldásról történő igazolás kiadása tehát nem a bank, hanem a kereskedő feladata. A Budapest Bank ezzel együtt is sms-ben értesítést küldk az ügyfélnek, ha rendelkezik Mobilbank szolgáltatással és ha a kereskedő a foglalást követő 10 napon belül kezdeményezte a zárolás feloldását.

Hogyan tájékozódhat az ügyfél arról, hogy meddig zároltak egy adott összeget a számláján?

A tény, hogy egy összeg zárolás alatt áll a számlán, természetesen minden válaszadó bank esetében megjelenik a számlakivonaton - akár az internetbankban, akár telefonon, akár papír alapon nézzük. Azzal kapcsolatban, hogy az összeg előre láthatólag meddig lesz zárolás alatt, inkább személyesen vagy telefonon tudnak tájékoztatást adni a bankok - a Budapest Bank, az Unicredit, az MKB, a Gránit, a CIB, a Raiffeisen és az OTP is így nyilatkozott. Miután a zárolást feloldották, az el is tűnik az ügyfél szeme elől - ha mégis szeretnénk utólag információt kapni róla, szintén személyesen vagy telefonon kell érdeklődnünk (az MKB kiemelte, hogy van erre lehetőség náluk, a Raiffeisen pedig azt, hogy nincs).

Van a zárolásnak maximális időtartama?

A kereskedő persze nem stoppolhatja örökre a pénzünket, a bankok egy idő után felszabadítják a zárolást, ha a kereskedő nem jelentkezik terheléssel. Itt már van némi szórás a bankok gyakorlatában, bár szinte mindenki a kártyatársaságok előírásaira hivatkozik.

Az MKB azt írja: a zárolások időtartama a nemzetközi kártyatársaságok szabályzatában foglaltakkal összhangban 11 nap. Ennyi ideig küldheti be a kereskedő a terhelést a zárolt összegre. Amennyiben 11 napig nem érkezik be a terhelés, akkor a zárolást a bank feloldja és az összeghez az ügyfél újra hozzá tud férni. A Raiffeisen azt írta: legfeljebb tizenöt napig zárolják az összegeket.

A Budapest Banknál a bankkártyás tranzakciók maximum 10 napig vannak foglalásban. Ha addig nem érkezik terhelési igény, akkor a 11. napon automatikusan visszakerülnek a felhasználható egyenlegbe.

Az OTP azt írja: a kártyatársasági előírásokat figyelembe véve kártyától függően jellemzően 7, 15 vagy 30 nap a foglalás ideje, ha hamarabb nem történik tényleges terhelés.

A CIB is nemzetközi kártyatársasági szabályozásra hivatkozik, amikor azt írja: a bank alapvetően 14 napig tartja foglalásban a tranzakció összegét, ha hamarabb nem történik kérelem a feloldásra.

A Raiffeisen azt írja: legfeljebb tizenöt napig, egyes tranzakció típusok esetében pedig legfeljebb harmincöt napig zárolja a bank a számlán az összeget.

Van tehát olyan helyzet, amikor hosszabb időre emelkedik a maximum: a CIB arra hívja fel a figyelmet, hogy szintén kártyatársasági elvárás, hogy egyes úgynevezett előautorizációk (jellemzően szállodai, autókölcsönzői) ne 14, hanem 30 napig legyenek blokkolásban. Az Unciredit és a Gránit Bank pedig alapból 30 napban maximálja a zárolás időtartamát.

Az Erste az ÁSZF és a Hirdetmény böngészését javasolja az ügyfeleknek a maximális időtartam kapcsán.

Bank Zárolás maximális időtartama
MKB 11
Raiffeisen 15 vagy 35
Budapest Bank 10
OTP 7, 15 vagy 30
CIB 14 vagy 30
Unicredit 30
Gránit Bank
30
Erste ÁSZF / Hirdetmény szerint

A bankszámlán zárolt összeg része a számlaegyenlegnek? Jár rá betéti kamat? Hitelkártya esetén: kell utána hitelkamatot fizetni?

A zárolás azt jelenti, hogy a zárolt összeg még az ügyfél számláján van, de ahhoz már nem fér hozzá. A foglalásban lévő összeg ezért nem része a felhasználható számlaegyenlegnek. Betéti kamatot azonban a terhelés időpontjáig ugyanúgy fizetnek rá (még ha ez - pláne mostanában - teljesen jelentéktelen összeg). Ami viszont jó hír, és a hitelkártya okos használatának egy fontos lehetőségére hívja fel a figyelmet: hitelkártya esetén a terhelésig nem számolnak fel hitelkamatot a bankok (hiszen addig nem költöttük el ténylegesen a pénzt).

Lehetséges valamilyen értesítést kérni arról, ha egy zárolást feloldottak?

Erre csak a Budapest Bank adott pozitív választ, a fent említett 10 napon belüli feloldás esetén a Mobilbank-használók kapnak sms-t a feloldásról. A többi bank azt javasolja az ügyfeleknek, figyeljék a számlaegyenlegüket bármelyik elérhető csatornán.  Az Unicredit kínál még olyan félmegoldást, hogy a napi egyenleg változásáról lehet automatikus értesítést kérni, mely igazolhatja a zárolt összeg feloldását is.

Ha a kereskedő nem intézkedett, kezdeményezheti az ügyfél is a zárolás feloldását?

Az Ersténél  az ügyfél tudja kezdeményezni a zárolás feloldását, minden esetben egyedi kivizsgálás történik, és az MKB is hasonló választ adott.Az Unicredit azt írta: az ügyfél kezdeményezheti a zárolás feloldását a bank telefonos ügyfélszolgálatán is a nap bármely órájában, a munkatársak korrigálni tudják az elmaradt feloldást. Az OTP is azt közölte: az ügyfél bármely csatornán kezdeményezheti a zárolás feloldását, amennyiben hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a kérdéses összeg teljesítése megtörtént, vagy a tranzakció meghiúsult. A Gránit Bank a kereskedő által kiadott dokumentummal/igazolással együtt fogadja az ügyfél feloldási kérelmet.

A Raiffeisen viszont azt írta: az ügyfél csak a kereskedő felé kezdeményezheti a zárolás feloldását. A CIB is azt jelezte: csak az elfogadóhelytől kapott törlést fogadhatja el a bank, és ez alapján kerülhet ki a foglalásból az összeg.

Tanulságok

- A kereskedők dolga, hogy feloldják a zárolást - ha nem akarjuk sokáig nélkülözni a pénzünket, náluk kell résen lennünk, hogy ezt ne mulasszák el.

- Ha ezt megfelelően teszik, az engedélyszámot és más paramétereket jól adnak meg, a bankok (szinte) azonnal feloldják a zárolást

- Előbb-utóbb "magától" is feloldódik az összeg, de a maximális időben elég nagy a szórás a bankok között.

- A legtöbb - de nem az összes - banknál magunk is kérhetjük a feloldást, ha tudjuk igazolni valamivel, hogy felszabadítható az összeg.

- Arról, hogy a zárolás feloldásra került, csak elvétve adnak automatikus tájékoztatást a bankok.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Miért települnek vissza cégek Németországba, ha olyan magas a bér?

Miért települnek vissza cégek Németországba, ha olyan magas a bér?

Úgy látszik, egyes német vállalatok azt csinálják önként és dalolva, amire Donald Trump amerikai elnök erőszakkal akarja rávenni a cégeket: visszatelepülnek az anyaországba. Ennek számos oka van. Az egész végső soron a robotok térnyerésének kedvez, de a fogyasztó is jól járhat.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • március 27
    Fogyasztói bizalmi index
    IFO üzleti hangulatindex
    március 28
    MNB kamatdöntés
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Conference Board fogyasztói bizalmi index
    Richmondi Fed feldolgozóipari index
    március 29
    KSH: munkanélküliségi ráta
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év)
    március 30
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges)
    GDP (negyedév/negyedév, végleges)
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    március 31
    KSH: termelői árindex (év/év)
    KSH: a kormányzati szektor egyenlege
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói árindex (év/év)

Szavazás

Önt zavarja a vörös csillag a Heineken sörök csomagolásán?