Merkel esetleges kitüntetése tovább növelheti a szakadékot közte és a német polgárok között. Érezve a közelgő politikai vihart, már a kormányzó konzervatívok egy csoportja is a „nyitott határok politikájának” azonnali felfüggesztését követeli. Közben Berlin és Budapest között a diplomáciai kapcsolatok újabb mélypontra kerültek.

Ha a hivatalban lévő miniszterelnöknek a bíróság előtt kell felelnie a korrupciós vádakra, jól jön egy olyan téma, amivel el lehet terelni a közvélemény figyelmét. Vajon emiatt folyik meghökkentően durva hangnemben az üzengetés Magyarország és Románia között? Mit tudhat egyáltalán Románia a menekültválságról? Mikor javulhat a magyar-román viszony? Márványi Pétert kérdeztük a Napi Kommentárban - a beszélgetés második része.

Elég sok vitánk volt mostanság a szerbekkel menekültügyben.

Nagyon rosszkor jött az EU számára Merkel elképesztő baklövése menekült-ügyben. Pedig mind Brüsszel, mind Berlin már így is rendkívül túlterhelt. Egyre erősödnek az Unióban a centrifugális erők, holott a kor nagy kihívásaival egyetlen nemzetállam sem tud önállóan megbirkózni.

Szijjártó Péter a román kormányfő szavain borult ki. Szerinte Ponta megsértette Magyarországot.

Tiltakozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium Werner Faymann osztrák kancellárnak a Der Spiegelben megfogalmazott állításai ellen a budapesti osztrák nagykövetnél, akit a KKM hétfő reggelre berendelt - közölte a külügyi tárca

Képmutató világban élünk - mondta Orbán Viktor a diplomatáknak tartott értekezleten. Szerinte nincs semmilyen európai terv a válság kezelésére - minden népnek joga van eldönteni, kikkel akar együtt élni. A körúti kebabosokkal semmi bajunk, de a tömegeknek azt üzente Orbán: ne gyertek.

A Svájci Szociáldemokrata Párt elnöke nem látná szívesen a magyar miniszterelnököt az országukban. Válaszolt a külügy.

Nagy felháborodást váltott ki, hogy Abe Sinzó japán kormányfő nem kért bocsánatot országa második világháborúban elkövetett bűneiért, holott elődei mind így tettek. De miért kell még most is, 70 év után is bocsánatot kérni? Lesz-e, és ha igen, milyen diplomáciai következményekkel jár majd a miniszterelnök beszéde? Erről Káncz Csaba külpolitikai elemzővel beszélgettünk.

A külpolitikai kapcsolataink gyakorlatilag padlóra kerültek egy ideje, a szakadékot pedig továbbmélyítette a kormány unióellenes retorikája. Ráadásul a minket körbevevő nemzetek is egyre kevésbé szívlelik a szabadságharcot, pedig a jó szomszédi viszony kifizetődő lenne. A történelmiek mellett az aktuálpolitikai ellentétek is kiélesedtek: Káncz Csaba külpolitikai elemző szerint ez odáig vezetett, hogy hétből négy szomszédunk mára nem szívesen ül le a magyarokkal egy asztalhoz.

A görög megállapodás elhúzódása már nyugtalanítja Washingtont, ezért a szócsövén keresztül figyelmeztető jelzést küldött Berlinnek. Merkelnek a New York Times szerint be kell bizonyítania, hogy vezető pozíciót vállal föl a világpolitika színpadán és van víziója az egységes EU számára. A német konzervatív sajtó is azon a véleményen van, hogy Athén döntheti el Merkel politikai hagyatékát.

A külügy cáfol Czukor József berlini nagykövet ügyében.

A palesztin-izraeli viszály rendezéséről folytatott tárgyalásokat Jeruzsálemben vasárnap Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.

A külgazdasági és külügyminiszter először Teheránba megy, majd az Európa Tanács ülésére, szerdán irány Mumbai, aztán Riga.

Kedden Budapestre látogat Vlagyimir Putyin. Annyi már biztos, hogy egyezményeket fognak aláírni, csak azt nem tudni még pontosan, hogy mit. Viszont kiderült, mikor érkezik az orosz elnök, és hogy mi lesz a hivatalos program. Ha csak a sajtótájékoztatón nem lesz valami kemény bejelentés, elég unalmasnak ígérkezik a délután. Koszorúzások, demonstráció, útlezárások. Ez lesz holnap.

Korábbi moszkvai politikai különalkujával Orbán egy olyan játszmába ment bele, amelyet már régen nem tart ellenőrzése alatt. A Déli Áramlattal felsült kormányfő most kétségbeesetten próbál kikapaszkodni a maga ásott gödörből. Berlint szemelte ki, mint új védőszentet, amely izolálhatná őt Washington támadásaitól és a nemzetközi szalonképességnek legalább a látszatát biztosítaná. A jelenlegi budapesti kormányzat nincsen tisztában a maga valós súlyával és a maga helyével a világban.

Több állam- és kormányfőnek, közöttük Orbán Viktor miniszterelnöknek is újévi üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az USA és Kuba 53 év után megállapodott a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Szakértők szerint áttételesen ez is az olajár-zuhanás egyik következménye és az amerikai-orosz játszma része. Igazán nagy fordulatot a gazdasági szankciók, az embargó feloldása jelenthetne.

Miután Orbánt újfasiszta diktátornak nevezte, John McCain amerikai republikánus szenátor most közleményt adott ki, amelyben ismételten aggodalmának adott hangot: azt írta, aggódik a demokráciáért és a jogállamiság magyarországi helyzetéért.

Oroszország jelenlegi gazdasági helyzete a késői szovjet-rendszer megrendülésének korára emlékeztet. Magyarországra tervezett mega-projektjei kezdenek bedőlni, a Déli Áramlat bebukása csupán az első lépés. A magyar diplomácia két szék között a pad alá esett.

A nemzetközi biztonságpolitikai fejlemények és az amerikai belpolitika dinamikája is afelé mutat, hogy a magyar-amerikai viszony előtt további komoly megpróbáltatások állnak. A fontos ajtók inkább becsukódni látszanak Budapest előtt, ahelyett, hogy kinyílnának.

A nemzetközi politikai folyamatok megfigyelői számára az utóbbi napok magyarországi fejleményei kétségtelenül csemegeként és számos tanulsággal szolgálnak. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb diplomáciai válsága bontakozik ki, megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, Magyarország viszont inkább Oroszország felé fordul, és elveszti a baráti országok támogatását is.

Megkezdődött a négynapos Budapesti Víz Világtalálkozó.

Erről egyezmény is született. Így élénkítenék a két ország közti gazdasági kapcsolatokat.